// 2026. március 31., kedd // Árpád

Baglyok, szörnyek és egyéb állatfajták – egy volt leánynevelő intézet rejtett szépségei

// HIRDETÉS

A Marianum sokat látott falai között a hajdani katolikus leányintézet szigorú mindennapjait elevenítette fel a Korzo Egyesület.

Mindig is érdekelt, milyen belülről a fák mögött diszkréten megbúvó Marianum impozáns épülete, és az, hogy zegzugos folyosói, patinás tantermei, tanulószobái vagy hálótermei milyen emlékeket őriznek a hajdani Római Katolikus Leánynevelő Intézet múltjából. Idén először, a Kolozsvári Magyar Napok keretében lehetőségünk nyílt szakszerű irányítással végigjárni az épületet, felfedezni szépségeit, és a korabeli fotók segítségével elképzelni, milyen lehetett az élet a tanintézetben.

A bútorzat sajnos már nem eredeti, de korabeli fotók alapján elképzelhetjük, milyen lehetett
 

Az épületbejárást Gál Zsófia vezette. A fotó középső részén (hátul) látható, hogy az épületszárnyak találkozásánál üvegből építettek sarokablakokat, hogy természetes fény áradjon be a folyosókra.

Gál Zsófia művészettörténész, a Korzo Egyesület munkatársa nemcsak érdekes adalékokkal szolgált a Marianum történetéről, hanem a felületes látogató számára rejtve maradó apró részletekre is ráirányította a figyelmet, így szörnyfejek, baglyok, sárkányok és stilizált emberi arcok kísértek és kísértettek bennünket a vezetett sétán.

A baglyok divatos motívumok voltak akkoriban, ezek a Marianum belső udvarán csodálhatóak meg
 
 

Szörny- és bogárfejek díszít a főbejárat fakeretét 

Ez az angyalfej a nővérek kápolnáját díszítette...

...akárcsak ez az arc

A Marianum története egy 1885-ben hozott oktatáspolitikai döntésig vezethető vissza, amely a nők számára is lehetővé tette az egyetem elvégzését. Megnőtt a középiskolák iránti érdeklődés a dinamikus fejlődésnek indult Kolozsváron is: az állami alapítású iskolák mellett felekezeti intézmények is létrejöttek.

Egyetlen motívum emlékeztet arra, hogy itt katolikus iskola működött, egy imatermi kereszt. 

A volt kápolnában manapság a doktori védéseket tartják

A Marianum is katolikus iskolaként kezdte meg működését, viszont felekezeti és nemzeti hovatartozástól függetlenül fogadta a diákokat. A borsos tandíjért cserébe a legmagasabb igényeket kielégítő, modernnek számító körülményeket biztosított tanulóinak. Az egyház ugyanakkor lehetővé tette a szerény anyagi lehetőséggel rendelkező, tehetséges leányok számára az ingyenes oktatást. 

A konyhán tanították főzni a leányokat

Az iskolaalapítás Hirschler József plébános nevéhez köthető, ő volt a tanintézet első igazgatója is. Elsőként a Ferenc József úti Schütz-iskolában kezdte meg működését a leányintézet, míg 1910–11-ben a Hübner Jenő műépítész tervei alapján meg nem épült a Marianum ma ismert épületegyüttese. Ebben hat párhuzamos tagozat is működött: egy elemi, egy polgári, egy alsó- és egy felső-kereskedelmi tagozat, egy háztartási ismereteket nyújtó tagozat, illetve egy reálgimnáziumi tagozat. A bentlakásban 80-100 leány lakott. 

Az oktatással a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek rendjéhez tartozó apácákat bízták meg, innen ered a Marianum név.

Az iskolában szigorúan nevelték a diákokat, reggel fél 7-kor ébresztették őket, a katolikusok misével, más felekezetűek tanulással kezdték a napot, a reggeli után 8 és 13 óra között zajlott az oktatás, majd kötelező kóruspróba következett. A kolozsvári diákok ezt követően hazamehettek, a bentlakók számára egy óra szabadprogram után fél 7-ig szilencium volt. Utána vacsora, majd fél 9-kor lámpaoltás. A nővérek a bentlakókat mindenhova elkísérték, ha valamelyik diáklánynak udvarlója volt, az iskolán kívül sem maradhatott kettesben vele.  

Az egykori díszterem ennél is nagyobb volt

A H alakú, szecessziós stílusú épületben a jól felszerelt, multifunkcionális tantermek mellett egy kisebb méretű kápolna, a háztartási óráknak is helyet biztosító alagsori konyha, illetve egy csempézett medencés fürdőhelyiség is megtalálható volt. A tantermek, szertárak és az iskolanővérek szobái a földszinten és az első emeleten helyezkedtek el, a második emeleten pedig a bentlakók szobáit alakították ki. A tágas udvaron télen korcsolyapálya működött, nyáron  a tornaórák helyszíne volt.

Az eredeti kék csempe az első emeleten még látható, a második emeleten viszont hiányos, miután egy bombatalálat megsemmisített pár falat. 

A nővérek egykori hálószobáiban ma már egyetemi tantermek vannak, az egyikből tágas erkély nyílik

Alulról az erkélyt állatfej-ábrázolások „támasztják meg” 

 

A kert és a filagória kedvelt hely volt azok számára, akik csendre vágytak 

A második emeleti teraszon készült csoportkép a főnővérrel

A teraszról gyönyörű kilátás nyílik a városra, nem hiába kedvelték annyira a nővérek

Az összerdélyi jelentőségű intézményt 1948-ban államosították. Az épületbe először a magyar tannyelvű Bolyai Egyetem költözött, majd az önálló Bolyai Egyetem 1959-es megszüntetése óta a Babeș-Bolyai Tudományegyetem használja. Jelenleg az egyetem Filológia Kara működik benne. A katolikus egyház a mai napig küzd az épületért, a gyulafehérvári ítélőtábla nemrég alapfokon elutasította a visszaszolgáltatását.

A Korzo Egyesület legközelebb pénteken 17 órától szervez vezetett sétát az épületben, a helyek száma korlátozott.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében
Krónika

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében

Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Újabb lélektani határt közelít az üzemanyagok ára
Székelyhon

Újabb lélektani határt közelít az üzemanyagok ára

Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.

Látogatók kedvence lett, most turisztikai díjra esélyes a patinásan felújított válaszúti Bánffy-kastély
Krónika

Látogatók kedvence lett, most turisztikai díjra esélyes a patinásan felújított válaszúti Bánffy-kastély

Népszerű turisztikai célpont a válaszúti Bánffy-kastély, amely idén az Év Úti Célja verseny jelöltjei közé került. Szalma Anna-Mária idegenvezetővel a kastély múltjáról, felújításáról és mai kulturális szerepéről beszélgettünk.

Megtalálták a két eltűnt kislányt
Székelyhon

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.

// még több főtér.ro
Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS