Baglyok, szörnyek és egyéb állatfajták – egy volt leánynevelő intézet rejtett szépségei

A Marianum sokat látott falai között a hajdani katolikus leányintézet szigorú mindennapjait elevenítette fel a Korzo Egyesület.
Hirdetés

Mindig is érdekelt, milyen belülről a fák mögött diszkréten megbúvó Marianum impozáns épülete, és az, hogy zegzugos folyosói, patinás tantermei, tanulószobái vagy hálótermei milyen emlékeket őriznek a hajdani Római Katolikus Leánynevelő Intézet múltjából. Idén először, a Kolozsvári Magyar Napok keretében lehetőségünk nyílt szakszerű irányítással végigjárni az épületet, felfedezni szépségeit, és a korabeli fotók segítségével elképzelni, milyen lehetett az élet a tanintézetben.

A bútorzat sajnos már nem eredeti, de korabeli fotók alapján elképzelhetjük, milyen lehetett
 

Az épületbejárást Gál Zsófia vezette. A fotó középső részén (hátul) látható, hogy az épületszárnyak találkozásánál üvegből építettek sarokablakokat, hogy természetes fény áradjon be a folyosókra.

Gál Zsófia művészettörténész, a Korzo Egyesület munkatársa nemcsak érdekes adalékokkal szolgált a Marianum történetéről, hanem a felületes látogató számára rejtve maradó apró részletekre is ráirányította a figyelmet, így szörnyfejek, baglyok, sárkányok és stilizált emberi arcok kísértek és kísértettek bennünket a vezetett sétán.

A baglyok divatos motívumok voltak akkoriban, ezek a Marianum belső udvarán csodálhatóak meg
 
 

Szörny- és bogárfejek díszít a főbejárat fakeretét 

Ez az angyalfej a nővérek kápolnáját díszítette…

…akárcsak ez az arc

A Marianum története egy 1885-ben hozott oktatáspolitikai döntésig vezethető vissza, amely a nők számára is lehetővé tette az egyetem elvégzését. Megnőtt a középiskolák iránti érdeklődés a dinamikus fejlődésnek indult Kolozsváron is: az állami alapítású iskolák mellett felekezeti intézmények is létrejöttek.

Egyetlen motívum emlékeztet arra, hogy itt katolikus iskola működött, egy imatermi kereszt. 

A volt kápolnában manapság a doktori védéseket tartják

A Marianum is katolikus iskolaként kezdte meg működését, viszont felekezeti és nemzeti hovatartozástól függetlenül fogadta a diákokat. A borsos tandíjért cserébe a legmagasabb igényeket kielégítő, modernnek számító körülményeket biztosított tanulóinak. Az egyház ugyanakkor lehetővé tette a szerény anyagi lehetőséggel rendelkező, tehetséges leányok számára az ingyenes oktatást. 

A konyhán tanították főzni a leányokat

Az iskolaalapítás Hirschler József plébános nevéhez köthető, ő volt a tanintézet első igazgatója is. Elsőként a Ferenc József úti Schütz-iskolában kezdte meg működését a leányintézet, míg 1910–11-ben a Hübner Jenő műépítész tervei alapján meg nem épült a Marianum ma ismert épületegyüttese. Ebben hat párhuzamos tagozat is működött: egy elemi, egy polgári, egy alsó- és egy felső-kereskedelmi tagozat, egy háztartási ismereteket nyújtó tagozat, illetve egy reálgimnáziumi tagozat. A bentlakásban 80-100 leány lakott. 

Az oktatással a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek rendjéhez tartozó apácákat bízták meg, innen ered a Marianum név.

Az iskolában szigorúan nevelték a diákokat, reggel fél 7-kor ébresztették őket, a katolikusok misével, más felekezetűek tanulással kezdték a napot, a reggeli után 8 és 13 óra között zajlott az oktatás, majd kötelező kóruspróba következett. A kolozsvári diákok ezt követően hazamehettek, a bentlakók számára egy óra szabadprogram után fél 7-ig szilencium volt. Utána vacsora, majd fél 9-kor lámpaoltás. A nővérek a bentlakókat mindenhova elkísérték, ha valamelyik diáklánynak udvarlója volt, az iskolán kívül sem maradhatott kettesben vele.  

Az egykori díszterem ennél is nagyobb volt

Hirdetés

A H alakú, szecessziós stílusú épületben a jól felszerelt, multifunkcionális tantermek mellett egy kisebb méretű kápolna, a háztartási óráknak is helyet biztosító alagsori konyha, illetve egy csempézett medencés fürdőhelyiség is megtalálható volt. A tantermek, szertárak és az iskolanővérek szobái a földszinten és az első emeleten helyezkedtek el, a második emeleten pedig a bentlakók szobáit alakították ki. A tágas udvaron télen korcsolyapálya működött, nyáron  a tornaórák helyszíne volt.

Az eredeti kék csempe az első emeleten még látható, a második emeleten viszont hiányos, miután egy bombatalálat megsemmisített pár falat. 

A nővérek egykori hálószobáiban ma már egyetemi tantermek vannak, az egyikből tágas erkély nyílik

Alulról az erkélyt állatfej-ábrázolások „támasztják meg” 

 

A kert és a filagória kedvelt hely volt azok számára, akik csendre vágytak 

A második emeleti teraszon készült csoportkép a főnővérrel

A teraszról gyönyörű kilátás nyílik a városra, nem hiába kedvelték annyira a nővérek

Az összerdélyi jelentőségű intézményt 1948-ban államosították. Az épületbe először a magyar tannyelvű Bolyai Egyetem költözött, majd az önálló Bolyai Egyetem 1959-es megszüntetése óta a Babeș-Bolyai Tudományegyetem használja. Jelenleg az egyetem Filológia Kara működik benne. A katolikus egyház a mai napig küzd az épületért, a gyulafehérvári ítélőtábla nemrég alapfokon elutasította a visszaszolgáltatását.

A Korzo Egyesület legközelebb pénteken 17 órától szervez vezetett sétát az épületben, a helyek száma korlátozott.

Hirdetés