// 2026. október 10., szombat // Gedeon

Baglyok, szörnyek és egyéb állatfajták – egy volt leánynevelő intézet rejtett szépségei

// HIRDETÉS

A Marianum sokat látott falai között a hajdani katolikus leányintézet szigorú mindennapjait elevenítette fel a Korzo Egyesület.

Mindig is érdekelt, milyen belülről a fák mögött diszkréten megbúvó Marianum impozáns épülete, és az, hogy zegzugos folyosói, patinás tantermei, tanulószobái vagy hálótermei milyen emlékeket őriznek a hajdani Római Katolikus Leánynevelő Intézet múltjából. Idén először, a Kolozsvári Magyar Napok keretében lehetőségünk nyílt szakszerű irányítással végigjárni az épületet, felfedezni szépségeit, és a korabeli fotók segítségével elképzelni, milyen lehetett az élet a tanintézetben.

A bútorzat sajnos már nem eredeti, de korabeli fotók alapján elképzelhetjük, milyen lehetett
 

Az épületbejárást Gál Zsófia vezette. A fotó középső részén (hátul) látható, hogy az épületszárnyak találkozásánál üvegből építettek sarokablakokat, hogy természetes fény áradjon be a folyosókra.

Gál Zsófia művészettörténész, a Korzo Egyesület munkatársa nemcsak érdekes adalékokkal szolgált a Marianum történetéről, hanem a felületes látogató számára rejtve maradó apró részletekre is ráirányította a figyelmet, így szörnyfejek, baglyok, sárkányok és stilizált emberi arcok kísértek és kísértettek bennünket a vezetett sétán.

A baglyok divatos motívumok voltak akkoriban, ezek a Marianum belső udvarán csodálhatóak meg
 
 

Szörny- és bogárfejek díszít a főbejárat fakeretét 

Ez az angyalfej a nővérek kápolnáját díszítette...

...akárcsak ez az arc

A Marianum története egy 1885-ben hozott oktatáspolitikai döntésig vezethető vissza, amely a nők számára is lehetővé tette az egyetem elvégzését. Megnőtt a középiskolák iránti érdeklődés a dinamikus fejlődésnek indult Kolozsváron is: az állami alapítású iskolák mellett felekezeti intézmények is létrejöttek.

Egyetlen motívum emlékeztet arra, hogy itt katolikus iskola működött, egy imatermi kereszt. 

A volt kápolnában manapság a doktori védéseket tartják

A Marianum is katolikus iskolaként kezdte meg működését, viszont felekezeti és nemzeti hovatartozástól függetlenül fogadta a diákokat. A borsos tandíjért cserébe a legmagasabb igényeket kielégítő, modernnek számító körülményeket biztosított tanulóinak. Az egyház ugyanakkor lehetővé tette a szerény anyagi lehetőséggel rendelkező, tehetséges leányok számára az ingyenes oktatást. 

A konyhán tanították főzni a leányokat

Az iskolaalapítás Hirschler József plébános nevéhez köthető, ő volt a tanintézet első igazgatója is. Elsőként a Ferenc József úti Schütz-iskolában kezdte meg működését a leányintézet, míg 1910–11-ben a Hübner Jenő műépítész tervei alapján meg nem épült a Marianum ma ismert épületegyüttese. Ebben hat párhuzamos tagozat is működött: egy elemi, egy polgári, egy alsó- és egy felső-kereskedelmi tagozat, egy háztartási ismereteket nyújtó tagozat, illetve egy reálgimnáziumi tagozat. A bentlakásban 80-100 leány lakott. 

Az oktatással a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek rendjéhez tartozó apácákat bízták meg, innen ered a Marianum név.

Az iskolában szigorúan nevelték a diákokat, reggel fél 7-kor ébresztették őket, a katolikusok misével, más felekezetűek tanulással kezdték a napot, a reggeli után 8 és 13 óra között zajlott az oktatás, majd kötelező kóruspróba következett. A kolozsvári diákok ezt követően hazamehettek, a bentlakók számára egy óra szabadprogram után fél 7-ig szilencium volt. Utána vacsora, majd fél 9-kor lámpaoltás. A nővérek a bentlakókat mindenhova elkísérték, ha valamelyik diáklánynak udvarlója volt, az iskolán kívül sem maradhatott kettesben vele.  

Az egykori díszterem ennél is nagyobb volt

A H alakú, szecessziós stílusú épületben a jól felszerelt, multifunkcionális tantermek mellett egy kisebb méretű kápolna, a háztartási óráknak is helyet biztosító alagsori konyha, illetve egy csempézett medencés fürdőhelyiség is megtalálható volt. A tantermek, szertárak és az iskolanővérek szobái a földszinten és az első emeleten helyezkedtek el, a második emeleten pedig a bentlakók szobáit alakították ki. A tágas udvaron télen korcsolyapálya működött, nyáron  a tornaórák helyszíne volt.

Az eredeti kék csempe az első emeleten még látható, a második emeleten viszont hiányos, miután egy bombatalálat megsemmisített pár falat. 

A nővérek egykori hálószobáiban ma már egyetemi tantermek vannak, az egyikből tágas erkély nyílik

Alulról az erkélyt állatfej-ábrázolások „támasztják meg” 

 

A kert és a filagória kedvelt hely volt azok számára, akik csendre vágytak 

A második emeleti teraszon készült csoportkép a főnővérrel

A teraszról gyönyörű kilátás nyílik a városra, nem hiába kedvelték annyira a nővérek

Az összerdélyi jelentőségű intézményt 1948-ban államosították. Az épületbe először a magyar tannyelvű Bolyai Egyetem költözött, majd az önálló Bolyai Egyetem 1959-es megszüntetése óta a Babeș-Bolyai Tudományegyetem használja. Jelenleg az egyetem Filológia Kara működik benne. A katolikus egyház a mai napig küzd az épületért, a gyulafehérvári ítélőtábla nemrég alapfokon elutasította a visszaszolgáltatását.

A Korzo Egyesület legközelebb pénteken 17 órától szervez vezetett sétát az épületben, a helyek száma korlátozott.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS