Fotó: Sánta Miriám
Fotó: Sánta Miriám
A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.
– írta Hermann Bausinger német kultúrakutató pár évtizeddel ezelőtt. Valószínűleg nem gondolta, mennyire relatívvá és megkérdőjelezhetővé válnak a szavai: a technika erős, felforgató csápjai ma már nem a „hagyományos” értelemben vett mechanikai vívmányok, hanem a(z információs) technológiák, amelyek, mint egy sokkarú polip, a legkisebb résen is átcsusszannak.
Már régóta felváltották a falugyűléseket a falvaknak készült Facebook-profilok vagy -csoportok, ahol a település lakói értesülhetnek az új információkról, legyen az fűtéstámogatás, napelem-telepítési lehetőség, tűzifa-vásárlás, házszentelés, vagy a polgármesteri hivatal fogadóóráinak megváltozása, könyvbemutató, táncmulatság stb. A csoportokban még ennél több is: segítségkérés és -nyújtás zajlik, legyen az fizikai vagy lelki.
A kolozsvári BBTE Néprajz és Antropológia szakán Társadalmi viszonyok és gazdasági erőforrások átrendeződése a mai faluban címmel rendeztek a múlt hétvégén egy időszerű konferenciát, amely a fenti gondolatokat is érintette egyik tematikus blokkjában: a digitális eszköz- és internethasználat jelentősége a falusi környezetben jelentősen felerősödött.
Személetes példát hozott fel az erdélyi szórványmagyarság köréből Mátyus Anita, aki a Maros megyei Kisfülpösön készített interjúkat olyan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő szülőkkel, akiknek gyerekei a kisfülpösi szórványkollégium diákjai. A megkérdezettek hátrányos helyzetük ellenére rendelkeztek könnyebben hozzáférhető és megfizethető okoseszközökkel, leggyakrabban okostelefonnal, pár esetben laptoppal vagy táblagéppel.
Mint kiderült – noha nem újdonság, csupán nyomatékosításra szorul –,
Olyannyira az, hogy a használói között írástudatlanok is vannak, hiszen ma már a közösségi média használata a legegyszerűbben hozzáférhető, az eddig elkerülhetetlennek bizonyuló írás-olvasás megtanulása pedig lassabb tevékenységnek számít, mint például egyszerűen hangüzenetet küldeni, esetleg videócsetben beszélgetni.
Ennek ellenére a domináns alapállás az internettel kapcsolatban az volt a megkérdezettek körében, hogy kevés tartalmat osztanak meg magukról, tudatosan kezelik az ismerőseiket és azokat, akik láthatják a megosztott tartalmaikat. Az internet a szemükben egyszerre hasznos és veszélyes – ez, noha egy jól körülhatárolható csoport véleménye, úgy tűnik, szinte univerzális tapasztalat, hiszen aki napi szintű internetfelhasználó, az folyamatosan ezt érzékelheti.
Vajda András (Sapientia EMTE) néprajzkutató szerint – etnográfiai megközelítésben – az okoseszközök használata és a képernyőre meredés, az online világ tulajdonképpen tér- és tájhasználat. A néprajznak tudnia kell valamit kezdeni az „e-vidékkel”, a digitális etnográfia és a kommunikációtudomány metszéspontjában, hiszen – ha visszagondolunk Bausinger mondatára –
Bennünk sokáig elkülönülve éltek olyan fogalmak, mint az online és az offline lét, azonban ez megdőlni látszik a falusi élet esetében is: már nem beszélhetünk ennyire éles különbségekről, ezek nem párhuzamos világok, amelyekben külön-külön élünk, hanem egyszerre vagyunk mindkettőnek a lakói, döntéseinkre, életvezetésünkre markánsan hatnak.
Ez abból fakad, hogy minden új cselekvés – például az, ahogy a falusi világban elterjedt a közösségi média, elsősorban a Facebook használata, meg az okostelefonoké – egy idő után természetessé válik, ahogy az is, hogy a világot a mindent leuraló médián keresztül érzékeljük, tapasztaljuk. (Gondoljunk csak bele: egy írástudatlan ember azért használ hangüzenetküldő alkalmazást, mert nehezére esik írni, egy felsőfokú képzettséggel rendelkező, elfoglalt ember pedig időmegtakarítás miatt.)
olyan emberek, akik segítettek egymásnak értelmezni a világot, akik útmutatást, eligazítást adtak, megoldást kínáltak (krízis)helyzetekre – jó példa erre, hogy nagy baj esetén az emberek például a paphoz, lelkészhez fordultak tanácsért. Az interpretív közösségek szétzilálódtak a fokozott médiahasználat miatt.
A médiahasználat természetessége kapcsán Vajda felvetette a kérdést: el tudunk-e például képzelni most egy olyan világot, ahol egy csapásra minden média (és eszköz) megszűnik, és – mondjuk – minden esetben oda kellene mennünk valakihez, hogy megkérdezzük: XYZ intézményt hol találjuk az utcában. Ebben rejlik a digitális és a természetes viszonya, hiszen már hamarabb nyúlunk hozzá a telefonunkhoz megkeresni valamit, mint hogy valakit megkérdezzünk a minket érdeklő témában – ez pedig falun sincs másként.
A néprajztudomány népi írásbeliségről beszélt a közelmúltban, most viszont másképp közelíti meg a témát: ez lassan átköltözni látszik a digitális térbe.
A mediatizáltság apropóján Vajda András egy lelkész példáját is felhozta, aki táblagépről olvasta fel prédikációját, sőt, a szövegben utalásokat is tett Facebook-megosztásokra, például egy bibliai versre, amelyet egy gyülekezeti tag osztott meg korábban.
S hogy ez nem is volt elég, azt a következő eset is magyarázza: egy katolikus plébános a koronavírus-járvány idején megpróbálkozott az online gyóntatással is, csakhogy elbliccelte, mert nem tudta, hogy nem privát: elég nagy botrány lett belőle. Átértékelődik a titok, a privát szféra – arról esik szó, ki mit osztott meg, nem arról, hogy ki mit mesélt a szomszédjának.
Láthatjuk tehát, hogy korántsem párhuzamos valóságokról beszélünk akkor, amikor a vidék és az e-vidék kapcsolatát igyekszünk megérteni. Hogy miképp alakítja át még jobban a digitalitás a falusi életvilágokat, az már egy másik történet.
Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.
… közben nagy lendülettel hányják a ganét egymás udvarára az állami elitjátékosok, akiknek az lenne a dolguk, hogy finanszírozzák a múzeumokat, a kutatást, a régészeti ásatásokat… na meg a román történelem szaros pelenkájának kicserélését.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.
A diákok riasztóan nagy része funkcionális analfabéta, sokan mégis azon hőbörögnek, hogy miért akar változtatni az oktatásügyi miniszter a rendszeren.
A romániai piacról való kivonulást fontolgatja a holland FrieslandCampina, amely Romániában a Napolact márkát birtokolja: a cég tanácsadót bízott meg az üzletág értékesítésének vizsgálatával.
És vigyázzunk: új csalási módszer terjed az interneten!
A part mellett legtöbb másfél méter a víz mélysége, ha oda esett volna be a fiatal, meg kellett volna találniuk – derül ki a zetelaki önkéntes tűzoltók vezetőjének, Sándor Dénesnek a beszámolójából.
„Gazdát” cserélt az Erdély és Havasalföld legrövidebb, de legzsúfoltabb összeköttetését tehermentesítő autópályaterv.
A rendőrség több osztályának szakemberei is segítik a nyomozást abban a szombati urziceni-i tömegverekedési ügyben, amelyben több mint huszonötön vettek részt, és két ember meghalt, további három pedig megsérült.
Az viszont kétségtelen, hogy Brady Corbet alkotása monumentálisra sikeredett. Mi pedig többek közt örülhetünk annak, hogy a pillanat hájpfilmje sok szálon kötődik a magyarokhoz, sőt, erdélyi magyar színész is felbukkan benne.
Az viszont kétségtelen, hogy Brady Corbet alkotása monumentálisra sikeredett. Mi pedig többek közt örülhetünk annak, hogy a pillanat hájpfilmje sok szálon kötődik a magyarokhoz, sőt, erdélyi magyar színész is felbukkan benne.
Valláskörkép Romániában: a pünkösdisták az elmúlt három évtized nyertesei, míg az ateisták száma ugyan a kilencszeresére nőtt, de így sem jelentős az arányuk. Kiss Dénes vallásszociológus előadásán jártunk.
Valláskörkép Romániában: a pünkösdisták az elmúlt három évtized nyertesei, míg az ateisták száma ugyan a kilencszeresére nőtt, de így sem jelentős az arányuk. Kiss Dénes vallásszociológus előadásán jártunk.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.
Nélkülözhetetlen a humán tudományok lassító, reflektáló szerepe a progresszióval szemben, hogy ne veszítsük el mindazt, ami emberré tesz minket – véli T. Szabó Csaba vallástörténész.
Nélkülözhetetlen a humán tudományok lassító, reflektáló szerepe a progresszióval szemben, hogy ne veszítsük el mindazt, ami emberré tesz minket – véli T. Szabó Csaba vallástörténész.
Továbbá vannak benne románul szépen beszélő románok is. Meg magyar vérgróf. Meg tisztelgés a nagy elődök előtt. Meg némi újítás is (szerelmeseknek külön ajánljuk az opuszt), ami a vámpírfilmek műfajában igen nagy dolog.
Továbbá vannak benne románul szépen beszélő románok is. Meg magyar vérgróf. Meg tisztelgés a nagy elődök előtt. Meg némi újítás is (szerelmeseknek külön ajánljuk az opuszt), ami a vámpírfilmek műfajában igen nagy dolog.
A modern technika segítségével ma már bármit el lehet mondatni bárkivel olyan hitelesnek tűnő videókban, amik a legtöbb embert képesek megtéveszteni. Hogyan szúrjuk ki a deepfake tartalmakat?
A modern technika segítségével ma már bármit el lehet mondatni bárkivel olyan hitelesnek tűnő videókban, amik a legtöbb embert képesek megtéveszteni. Hogyan szúrjuk ki a deepfake tartalmakat?
Antagonisztikus ellentét feszült a két ország között Erdély kérdésében, ami alapjaiban határozta meg a diplomáciai kapcsolatokat a múlt század húszas éveiben – mondja Marchut Réka történész.
Antagonisztikus ellentét feszült a két ország között Erdély kérdésében, ami alapjaiban határozta meg a diplomáciai kapcsolatokat a múlt század húszas éveiben – mondja Marchut Réka történész.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?
Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?
Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.
… közben nagy lendülettel hányják a ganét egymás udvarára az állami elitjátékosok, akiknek az lenne a dolguk, hogy finanszírozzák a múzeumokat, a kutatást, a régészeti ásatásokat… na meg a román történelem szaros pelenkájának kicserélését.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.