Fotó: Sánta Miriám
Fotó: Sánta Miriám
A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.
– írta Hermann Bausinger német kultúrakutató pár évtizeddel ezelőtt. Valószínűleg nem gondolta, mennyire relatívvá és megkérdőjelezhetővé válnak a szavai: a technika erős, felforgató csápjai ma már nem a „hagyományos” értelemben vett mechanikai vívmányok, hanem a(z információs) technológiák, amelyek, mint egy sokkarú polip, a legkisebb résen is átcsusszannak.
Már régóta felváltották a falugyűléseket a falvaknak készült Facebook-profilok vagy -csoportok, ahol a település lakói értesülhetnek az új információkról, legyen az fűtéstámogatás, napelem-telepítési lehetőség, tűzifa-vásárlás, házszentelés, vagy a polgármesteri hivatal fogadóóráinak megváltozása, könyvbemutató, táncmulatság stb. A csoportokban még ennél több is: segítségkérés és -nyújtás zajlik, legyen az fizikai vagy lelki.
A kolozsvári BBTE Néprajz és Antropológia szakán Társadalmi viszonyok és gazdasági erőforrások átrendeződése a mai faluban címmel rendeztek a múlt hétvégén egy időszerű konferenciát, amely a fenti gondolatokat is érintette egyik tematikus blokkjában: a digitális eszköz- és internethasználat jelentősége a falusi környezetben jelentősen felerősödött.
Személetes példát hozott fel az erdélyi szórványmagyarság köréből Mátyus Anita, aki a Maros megyei Kisfülpösön készített interjúkat olyan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő szülőkkel, akiknek gyerekei a kisfülpösi szórványkollégium diákjai. A megkérdezettek hátrányos helyzetük ellenére rendelkeztek könnyebben hozzáférhető és megfizethető okoseszközökkel, leggyakrabban okostelefonnal, pár esetben laptoppal vagy táblagéppel.
Mint kiderült – noha nem újdonság, csupán nyomatékosításra szorul –,
Olyannyira az, hogy a használói között írástudatlanok is vannak, hiszen ma már a közösségi média használata a legegyszerűbben hozzáférhető, az eddig elkerülhetetlennek bizonyuló írás-olvasás megtanulása pedig lassabb tevékenységnek számít, mint például egyszerűen hangüzenetet küldeni, esetleg videócsetben beszélgetni.
Ennek ellenére a domináns alapállás az internettel kapcsolatban az volt a megkérdezettek körében, hogy kevés tartalmat osztanak meg magukról, tudatosan kezelik az ismerőseiket és azokat, akik láthatják a megosztott tartalmaikat. Az internet a szemükben egyszerre hasznos és veszélyes – ez, noha egy jól körülhatárolható csoport véleménye, úgy tűnik, szinte univerzális tapasztalat, hiszen aki napi szintű internetfelhasználó, az folyamatosan ezt érzékelheti.
Vajda András (Sapientia EMTE) néprajzkutató szerint – etnográfiai megközelítésben – az okoseszközök használata és a képernyőre meredés, az online világ tulajdonképpen tér- és tájhasználat. A néprajznak tudnia kell valamit kezdeni az „e-vidékkel”, a digitális etnográfia és a kommunikációtudomány metszéspontjában, hiszen – ha visszagondolunk Bausinger mondatára –
Bennünk sokáig elkülönülve éltek olyan fogalmak, mint az online és az offline lét, azonban ez megdőlni látszik a falusi élet esetében is: már nem beszélhetünk ennyire éles különbségekről, ezek nem párhuzamos világok, amelyekben külön-külön élünk, hanem egyszerre vagyunk mindkettőnek a lakói, döntéseinkre, életvezetésünkre markánsan hatnak.
Ez abból fakad, hogy minden új cselekvés – például az, ahogy a falusi világban elterjedt a közösségi média, elsősorban a Facebook használata, meg az okostelefonoké – egy idő után természetessé válik, ahogy az is, hogy a világot a mindent leuraló médián keresztül érzékeljük, tapasztaljuk. (Gondoljunk csak bele: egy írástudatlan ember azért használ hangüzenetküldő alkalmazást, mert nehezére esik írni, egy felsőfokú képzettséggel rendelkező, elfoglalt ember pedig időmegtakarítás miatt.)
olyan emberek, akik segítettek egymásnak értelmezni a világot, akik útmutatást, eligazítást adtak, megoldást kínáltak (krízis)helyzetekre – jó példa erre, hogy nagy baj esetén az emberek például a paphoz, lelkészhez fordultak tanácsért. Az interpretív közösségek szétzilálódtak a fokozott médiahasználat miatt.
A médiahasználat természetessége kapcsán Vajda felvetette a kérdést: el tudunk-e például képzelni most egy olyan világot, ahol egy csapásra minden média (és eszköz) megszűnik, és – mondjuk – minden esetben oda kellene mennünk valakihez, hogy megkérdezzük: XYZ intézményt hol találjuk az utcában. Ebben rejlik a digitális és a természetes viszonya, hiszen már hamarabb nyúlunk hozzá a telefonunkhoz megkeresni valamit, mint hogy valakit megkérdezzünk a minket érdeklő témában – ez pedig falun sincs másként.
A néprajztudomány népi írásbeliségről beszélt a közelmúltban, most viszont másképp közelíti meg a témát: ez lassan átköltözni látszik a digitális térbe.
A mediatizáltság apropóján Vajda András egy lelkész példáját is felhozta, aki táblagépről olvasta fel prédikációját, sőt, a szövegben utalásokat is tett Facebook-megosztásokra, például egy bibliai versre, amelyet egy gyülekezeti tag osztott meg korábban.
S hogy ez nem is volt elég, azt a következő eset is magyarázza: egy katolikus plébános a koronavírus-járvány idején megpróbálkozott az online gyóntatással is, csakhogy elbliccelte, mert nem tudta, hogy nem privát: elég nagy botrány lett belőle. Átértékelődik a titok, a privát szféra – arról esik szó, ki mit osztott meg, nem arról, hogy ki mit mesélt a szomszédjának.
Láthatjuk tehát, hogy korántsem párhuzamos valóságokról beszélünk akkor, amikor a vidék és az e-vidék kapcsolatát igyekszünk megérteni. Hogy miképp alakítja át még jobban a digitalitás a falusi életvilágokat, az már egy másik történet.
Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...
Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.
Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Nicușor Dan mindenkit biztosít, Románia képes megvédeni magát az orosz drónokkal szemben. Téglával támadt felesége nagyanyjára egy férfi.
Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.
Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.
Megtalálta a rendőrség azt a kézdivásárhelyi 16 éves lányt, akinek eltűnéséről még április 11-én értesítették a rendőrséget, de mindeddig nem tudták, hol lehet.
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Fényes nappal ment be a medve a székelyudvarhelyi háztartások közé, ezért hétfőn este lezárták a Rét utcát. Két órát tartott, amire sikerült elkergetni a nagyvadat. A hatóságok munkáját nehezítette, hogy egy bokros területen bújt el a medve.
A vérre menő online kommentcsatákban és megosztásokban néha nem árt megállni és kinevetni saját magunkat. Az önirónia igen hasznos tud lenni.
A vérre menő online kommentcsatákban és megosztásokban néha nem árt megállni és kinevetni saját magunkat. Az önirónia igen hasznos tud lenni.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Nagyot változott a királyok játéka azóta, hogy Garri Kaszparovot legyőzte az IBM számítógépe.
Nagyot változott a királyok játéka azóta, hogy Garri Kaszparovot legyőzte az IBM számítógépe.
Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.
Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.
Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.
Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.
Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.
Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.
A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.
A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.
Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.
Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.
Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.
Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...
Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.
Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.