// 2025. szeptember 8., hétfő // Mária, Adrienn
Szellem a palackból

A feszítő erő és a dugó a palackban – így néz ki a Kriterion Könyvkiadó első fél évszázada

// HIRDETÉS

Eredetileg dokumentumfilmet akartak készíteni, de végül kötetben jelent meg hamarabb a nagy múltú romániai nemzetiségi kiadó első öt évtizedének összefoglalója.

A Kriterion könyvein nőttem fel – sokszor, sok romániai magyartól hallhattuk, hallhatjuk ezt a mondatot, és tény, hogy az immár több mint fél évszázados múltra visszatekintő kiadó nélkül jóval sivárabb lett volna a kommunizmus utolsó évtizedeinek erdmagyar kultúrája. Sok régi családi könyvtár gerincét még mindig a Kriterion sorozataiban megjelent könyvek teszik ki errefelé, a kötetek jellegzetes, és akkoriban igen igényes megjelenése, grafikai sajátossága pedig összetéveszthetetlenné teszi őket, az ember messziről kiszúrja a régi Kriterion-könyveket akármelyik antikváriumban.

Az 50 éves évforduló 2020-ban volt, és a kiadó jelenlegi munkatársai készültek is rá, hogy ezt méltóképpen megünnepeljék – ám közbejött a világjárvány. A jubileumra egy dokumentumfilm is elkészült volna – erre a Magyar Művészeti Akadémiától nyertek támogatást még 2018-ban – rögzítettek is 14 interjút a kiadó történetének fontosabb szerkesztőivel, illetve a holdudvarba tartozó alkotókkal, de a vírus itt is közbeszólt, így egyelőre nem fejezték be a filmet.

Az interjúkból azonban írott formában 13 megjelent a friss könyvben, amely a Kriterion 50+ címet viseli,

de egykori kiadói levelezésekből is közöltek benne a háttérmunkát, és a korabeli hangulatot megfoghatóbbá tévő részleteket, illetve megtalálható benne többek között az összes munkatárs névsora és beosztása a kezdetektől egészen mostanig.

H. Szabó Gyula kiadóigazgató

Ezt már H. Szabó Gyula, a kiadó jelenlegi igazgatója meséli a Kolozsvári Magyar Napok keretében megszervezett kötetbemutatón, ahol a feleségével, Simonffy Katalin televíziós újságíróval – neki is nagy szerepe volt az interjúk elkészítésében – Dávid Gyula irodalomtörténésszel, a Kriterion kolozsvári szerkesztőségének volt vezetőjével, illetve Tekei Erika kutatóval, a kötet szerkesztőjével beszélgettek a könyvről és a kiadó történetéről.

De mik is a Kriterion megalakulásának előzményei?

Röppenjünk vissza az időben 1968-ig. Európa szeme Csehszlovákián van, ahova Brezsnyev parancsára épp bevonulnak a Varsói Szerződés csapatai, hogy vérbe fojtsák a prágai tavaszt. Az előző évben az államtanács elnökévé, azaz államfővé kinevezett Nicolae Ceaușescu a keleti tömbben egyedülálló módon elítéli a megszállást. De már azelőtt is elég feszült a viszony közte és Moszkva között, és az egykori cipészinas tudja, ha nem akarja egy félhomályos, hűvös vallatószobában végezni ígéretes karrierjét, a teljes lakosság támogatására szüksége van.

Így aztán nemcsak a román értelmiség felé nyit, de a nemzetiségek képviselőivel is találkozót kezdeményez abban a nevezetes évben,

és bár a meghívottak csak napokkal korábban kapnak erről értesítést, így egyeztetni sem igen van idejük, mégis tisztában vannak vele, hogy mik a kisebbségek fontosabb problémái és igényei.

A nemzetiségi könyvkiadóként elképzelt – nem csak magyar! – Kriterion Könyvkiadó megalapítására is ekkor kapnak zöld utat,

és 1970. január 1-jétől kezdve beindul a munka.

Azt már Dávid Gyula – aki az alapítástól egészen a nyugdíjazásáig volt a kiadó munkatársa – meséli, hogy azért már az ’50-es évektől „gyűlt a palackban a feszítő erő”, hogy a magyar értelmiség értékei méltó formában megmutatkozhassanak, elég, ha csak azt említjük, hogy a Bolyai Tudományegyetem köré igen jelentős koponyák csoportosultak, így amikor a kiadó tényleges tevékenysége végre elkezdődik, addigra már van nyersanyag és potenciális szerzőgárda is bőven.

Simonffy Katalin, H. Szabó Gyula, Dávid Gyula és Tekei Erika a bemutatón

Dávid Gyula elég plasztikusan fogalmazta meg a kiadó kommunizmusbéli első két évtizedét: a hatalom a látszólagos és kényszerű nyitás pillanatában kiveszi a dugót ebből a pattanásig feszült palackból,

majd már az évtized végétől kezdve azon iparkodik, hogy valahogy visszagyömöszölje azt a fránya dugót, hogy legalább a szellem egy része a palackban rekedjen.

A magyar könyvek mellett a német, a szász volt a legjelentősebb helyi kultúra, amit a nemzetiségi kiadó eredeti nyelven (és részben fordításban is) megjelentetett (ezt a kultúrát aztán Ceaușescu gyakorlatilag kiárusította), de a 20 ezres bánsági szerb közösség is szóhoz jutott, csakúgy, mint a török, tatár, lipován nemzetiségek. Sőt, a Kriterionnak egyedülálló módon még jiddis irodalmi sorozata is volt, pedig ezt a nyelvet Izrael állam sem támogatta akkoriban sem.

A kiadó gyarapodó portfólióját természetesen a szervek nem nézték jó szemmel: a megfigyelési dossziéja szerint például a „kék szemű fiúk” az alapító igazgató, Domokos Géza „nacionalizmusának és államellenességének” bizonyítékát látták abban, hogy

egyre-másra „fedezi fel” a nemzetiségeket Romániában.

Törökök, tatárok, lipovánok – mi jöhet még…

A könyv egyébként a szerkesztő, Tekei Erika jóvoltából néhol magyarázó jegyzeteket is tartalmaz, hogy a fiatalabb olvasók is el tudjanak igazodni a történelmi kulisszák között, a kötet pedig a korántsem csak szigorúan a könyvkiadás iránt érdeklődők számára lehet érdekes, hanem mindenkinek, akit érdekel egy zaklatott korszak, és a nemzetiségek harca a megmutatkozás lehetőségéért.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogy mer a nép fesztiválra járni, amikor épp díszgyászban temetik a Nemzet Atyuskáját?

Szántai János

Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.

Hetvenkét órával a nyári napforduló előtt – huszonegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?

Szántai János

Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe
Főtér

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.

Kibeszéletlen katasztrófa: Parajd és a sóbánya bizonytalan sorsa
Krónika

Kibeszéletlen katasztrófa: Parajd és a sóbánya bizonytalan sorsa

Nemcsak a parajdi sóbánya katasztrófájáért felelősök adminisztratív és büntetőjogi elszámoltatása topog egy helyben, hanem a bánya jövőjével kapcsolatban sem körvonalazódik egyértelmű álláspont.

Úgy gyepálja egymást a PNL meg a PSD a megszorítások kapcsán, hogy öröm nézni…
Főtér

Úgy gyepálja egymást a PNL meg a PSD a megszorítások kapcsán, hogy öröm nézni…

… Dan Tanasă uszítása sajnos nagyon bejött, ezúttal Kolozsváron vertek meg súlyosan egy vendégmunkást… és habként a tortán, az Új Jobboldal nevű szélsőnackópárt tüntetni készül a vendégmunkások ellen.

Annyi közalkalmazottat bocsáthatnak el Hargita és Kovászna megyében együttvéve, mint amennyit Maros megyében
Székelyhon

Annyi közalkalmazottat bocsáthatnak el Hargita és Kovászna megyében együttvéve, mint amennyit Maros megyében

A drasztikusabb, tehát a 45 százalékos leépítési aránnyal számolva Hargita és Kovászna megyében összesen majdnem 500-an veszíthetik el állásukat a polgármesteri hivatalokban és a megyei tanácsokban a tervezett megszorítások miatt.

„Magyarul beszélj otthon, ne az utcán!” Újabb soviniszta megnyilvánulás, ezúttal Kolozsváron
Krónika

„Magyarul beszélj otthon, ne az utcán!” Újabb soviniszta megnyilvánulás, ezúttal Kolozsváron

Agresszívan rászóltak egy nőre Kolozsváron, hogy ne beszéljen magyarul, sőt még bozgornak (hazátlan) is nevezték. A Kolozs megyei rendőr-főkapitányság a Krónikával közölte, hogy a történtek kapcsán eljárást indított.

Nem vásárol Csíkszereda központi telket, másnak adták el
Székelyhon

Nem vásárol Csíkszereda központi telket, másnak adták el

Noha korábban elfogadott egy beépítetlen városközponti terület megvásárlására vonatkozó célszerűségi tanulmányt a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület, ezt a határozatot kénytelen volt visszavonni, mert a telket időközben eladták.

// még több főtér.ro
„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”
2025. szeptember 03., szerda

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”
2025. szeptember 03., szerda

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

Különvélemény

Hogy mer a nép fesztiválra járni, amikor épp díszgyászban temetik a Nemzet Atyuskáját?

Szántai János

Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.

Hetvenkét órával a nyári napforduló előtt – huszonegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?

Szántai János

Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.

// HIRDETÉS