Bolojan évekre közegészségügyi munkára kötelezné a frissen végzett orvosokat – hírek kedden

Már bőven a groteszk területére vitte az alkotmánybíróság a döntést a kormány bírói nyugdíjrendszert módosító törvényével kapcsolatban. A testületnek február 11-én kellene döntenie arról, hogy az alaptörvénnyel összhangban van-e a Bolojan-kormány által kezdeményezett törvény, amely módosítja a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit és a nyugdíjak kiszámítási módozatát is.

Az alkotmánybíróság eddig már négyszer elhalasztotta a döntést, többet között amiatt, hogy a PSD által javasolt négy alkotmánybíró nem jelent meg két korábbi ülésen, ezzel bojkottálva a testület munkáját.

Most kiderült, hogy a kilenc tagú alkotmánybíróság várhatóan szerdán sem lesz döntőképes, mivel az egyik alkotmánybíró, Gheorghe Stan hétfőn tíz munkanapos gyereknevelési szabadságot vett ki – tájékoztat hivatalos forrásokra hivatkozva a Digi24 hírtelevízió.

Mivel az alkotmánybíróság csak teljes létszámmal hozhat döntéseket, a legközelebbi ülésre csak február 24-én kerülhet sor.

A bírói és ügyészi nyugdíjrendszer megreformálása a Bolojan-kormány egyik legfontosabb vállalása. A módosítások szerint a bírák és ügyészek jelenlegi 48 éves nyugdíjkorhatára fokozatosan kitolódna 65 évig, a nyugdíj összege pedig a nettó jövedelem legfeljebb 70 százaléka lehet.

A Legfelső Igazságügyi Tanács (CSM) és a Legfelső Bíróság erősen ellenzi a reformterveket, utóbbi intézmény vezetője, Lia Savonea pedig az alkotmánybíróságon támadta meg korábban a törvényt.

Ilie Bolojan miniszterelnök a múlt héten levelet küldött az alkotmánybíróságnak és arra figyelmeztetett, hogy ha tovább halasztgatják a döntést, Románia eleshet az EU-s helyreállítási források egy részétől. A bírák és ügyészek nyugdíjairól szóló törvény módosítása ugyanis a kormány által vállalt egyik feltétel az Európai Bizottság felé. Mivel a célkitűzés még nem teljesült, az EB mintegy 230 millió eurót tart vissza – írta levelében a kormányfő.

Az egészségügy az egyik legproblémásabb ágazat Romániában, az alulfinanszírozottság és a rossz munkafeltételek miatt rengeteg orvos döntött úgy az elmúlt években, hogy elhagyja az itthoni közegészségügyet és vagy a magánszektorban, vagy pedig – legalábbis ideiglenesen – külföldön vállal munkát, jóval nagyobb fizetésekért és sokkal megfelelőbb munkakörülmények között.

Emiatt az állami egészségügyi rendszer krónikusan orvoshiánnyal küzd, országszerte rendszeresen előfordul, hogy a kórházakban vagy rendelőintézetekben megbénul egy-egy osztály vagy hosszú várólisták alakulnak ki, mivel nincs megfelelő számú szakorvos a betegek ellátására.

Úgy tűnik, most a kormány egy olyan intézkedéssel próbál javítani a helyzeten, amely várhatóan nem arat nagy sikert az orvosok körében.

Ilie Bolojan miniszterelnök ugyanis kedden felvetette, hogy az állam kötelezze a frissen végzett orvosokat, hogy akár öt évig is dolgozzanak a közegészségügyben.

A miniszterelnök azt mondta: támogatni fogja, hogy ha valaki az állam pénzén szerez orvosi diplomát és a rezidenséveit is az állam fizeti, akkor legyen kötelessége is az ország felé. Vagyis két-három-négy-öt évig dolgozzon Romániában.

Bolojan szerint a romániai orvosi egyetemek hétezer végzettje közül csak ezren dolgoznak a közegészségügyben, rengeteg orvos pedig külföldön dolgozik.

A miniszterelnök úgy gondolja, hogy ezen az arányon javítani lehetne az általa javasolt kötelezettség bevezetésével, az orvosokat pedig ott lehetne alkalmazni, ahol szükség van rájuk, a vidéki és kisvárosi egészségügyben.

Az ingatlanfejlesztések kapcsán az utóbbi években általában a brutálisan emelkedő lakásárakat szokás emlegetni. Most úgy tűnik, hogy az új építésű lakások iránti kereslet csökkenése és az adók emelkedése nehéz helyzetbe sodorja az ingatlanfejlesztőket.

A Frames tanácsadó cég elemzése szerint ugyanis – amit az Adevărul idéz – az ingatlanfejlesztő cégek összadóssága az utóbbi hónapokban átlépte a történelminek számító 35 milliárd lejes határt, ami kétszer magasabb, mint tíz évvel ezelőtt.

A piac zsugorodása miatt az ingatlanfejlesztők több mint 60 százalékát a fizetésképtelenség fenyegeti – figyelmeztet a szakelemzés. A Frames a kereskedelmi kamaránál és a pénzügyminisztériumnál elérhető nyilvános cégadatokat elemezte, azokból pedig az derül ki, hogy a nyilvántartásban szereplő 7300 ingatlanfejlesztő cég közül 564 indított önfelszámolást, 310 beszüntette tevékenységét, 54 pedig fizetésképtelenséget jelentett.

A cégek pénzügyi adatainak elemzése alapján jelenleg 2700 ilyen cég esetében nagy és igen nagy, mintegy 1600 társaság esetében pedig közepes a fizetésképtelenség veszélye.

A Frames szerint a romániai ingatlanágazat igen nehéz időszakban van, a cégek pénzügyi gondokkal küzdenek és a nyereségesség nagyon lecsökkent.

A 7300 ingatlanfejlesztő cég óriási része, 6 830 kft.-ként működik, és csak 81 részvénytársaság van, holott utóbbiak képesek tőkét bevonzani. Ezen kívül 263 ingatlanfejlesztő egyéni vállalkozás formájában működik.

Ez pedig az ingatlanágazatban strukturális veszélyt jelent: a cégek több mint 80 százaléka kisvállalkozás, amelyek pénzügyi mozgástere igen szűk, ezért nagyon érzékenyek a piaci sokkokra, mivel a puszta túlélésük függ az azonnali eladásoktól.
Az ágazat hanyatlását a cégek forgalma is megerősíti: ez a szám a 2002-es 7,55 milliárd lejes szintről 2024-re 6,4 milliárd lejre csökkent. Emellett elolvadni látszik az ingatlanfejlesztő cégek nettó profitja is – 300 millió lejes csökkenés mutatható ki ugyanarra az időszakra.

A kereslet csökkenése azt eredményezi, hogy a fejlesztőknél növekszik az eladatlan lakások száma: 2025-ben az értékük meghaladta a 10 milliárd lejt, holott 2022-ben ez az érték 7,5 milliárd lej, tíz évvel ezelőtt pedig csak 1,51 milliárd lej volt.

Az elemzőcég szerint a teljes romániai ingatlanágazat az összeomlás szélére került a pénzügyi nyomás, az adóemelések, a dráguló hitelek és a csökkenő kereslet miatt. Az új lakások áfájának 9 százalékról 21 százalékra emelkedése is nagyban hozzájárult a nehézségek fokozódásához.

A helyzet Bukarestben a legsötétebb: a több mint 3000 aktív ingatlanfejlesztő közül több mint 2300-at fenyeget a fizetésképtelenség, de hasonló állapotok vannak Kolozs, Temes és Konstanca megyében is.

A Frames szerint a romániai ingatlanépítő ágazat jövőjét a nagy cégek biztosíthatják, ezek ugyanis könnyebben hozzáférnek a finanszírozási forrásokhoz és a terveik is stabilabbak. A kis cégek, amelyek egyik projekttől a másikig éltek, mentőövre szorulhatnak – figyelmeztet az elemzőcég.