A különleges nyugdíjak rendszerét megváltoztatni nem kell – félnetek jó lesz; ha mindenki egyetért – én nem – ellenzem.
A romániai speciális nyugdíjak, vagy hivatalosabb nevükön szolgálati nyugdíjak évtizedek óta a politikai és társadalmi viták vaktöltényeinek kereszttüzében állnak. Míg a kedvezményezettek a juttatás jogszerűségét és szükségességét hangsúlyozzák, addig a közvélemény jelentős része méltánytalannak, igazságtalannak és fenntarthatatlannak tartja a mechanizmust, amely kevesebb mint 3 százalékát érinti az összes nyugdíjasnak, mégis a teljes nyugdíjköltségvetés 11 százalékát teszi ki. 2024-ben a speciális nyugdíjak összköltsége elérte a 2,2 milliárd lejt (440 millió eurót), ami 16 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A rengeteg érdeket sértő problémakört évtizedek óta görgeti maga előtt, vagy söpri a szőnyeg alá a politikum a társadalmi és politikai klíma hőmérsékletétől függően. A tessék-lássék megközelítés ez esetben is hosszú ideig működött, és mindig, amikor sikerült kiereszteni a gőzt a nagy romániai kuktából, a különleges nyugdíjak ügye is nyugvópontra jutott, a politikusok is édesebb álomra hajthatták a fejüket.
A 2024-2025-ös választási maratont követően azonban ismét bekopogott a régi ismerős, a politikai válsággal tarkított gazdasági krízis, amit az egész társadalom alaposan megérez a pénztárcáján. Az EU legmagasabb költségvetési hiánya 2024-ben a GDP 9,3 százalékát érte el, és 2025-ben is 7,5-7,8 százalék körül várható.
E mellett a folyó fizetési mérleg hiánya is meghaladja a GDP 8 százalékát, főként a kereskedelmi egyensúlytalanságok, a túlzott import és a versenyképességi problémák miatt. Az okok között találjuk az utóbbi időszak felelőtlen fiskális politikáit, az átgondolatlan adócsökkentéseket, valamint a közszféra béreinek és nyugdíjainak gyors emelését, az alacsony adóbevételeket, amelyek alig érik el a GDP 27 százalékát, szemben az EU-átlag 41 százalékával.
A 2025-ös elnökválasztás utáni krízis és a politikai instabilitás növeli a recesszió kockázatát, fennáll a hitelminősítés romlásának veszélye, ami bizonytalanságot teremt, visszavetve a befektetési kedvet és a gazdasági a növekedést. A gazdaság 2024-ben csak 0,9 százalékkal bővült, és 2025-re is alig 1,3 százalékos növekedést prognosztizálnak.
A hiánycsökkentés érdekében bevezetett intézkedések – az ÁFA-emelés 19 százalékról 21 százalékra, jövedéki adó növelése, közkiadások és beruházások visszafogása – tovább lassítják a gazdaságot, növelve a munkanélküliséget és az inflációt, ami 2025-ben 8-9 százalék körül tetőzhet.
Ha mindez nem lenne elég, a geopolitikai bizonytalanságok is negatívan hatnak a román exportra és ellátási láncokra. További probléma a külföldi finanszírozástól való függés. Az államadósság 2008-ban a GDP alig 12 százalékát tette ki, míg 2025. június végén ez a mutató 57,2 százalék volt (1,04 ezer milliárd román lej, körülbelül 204,9 milliárd euró), és év végére elérheti a 60 százalékot is.
Nem volt mit tenni, nagy deficitcsökkentő manőverbe kezdett a négypárti kormány, és ismét napirendre került az örök mumus, a speciális nyugdíjak kérdése. Ez alkalommal már nemcsak a belső nyomás miatt volt kénytelen foglalkozni ezzel a Bolojan-kormány, hanem az Európai Bizottság miatt is, amely jelezte, hogy több mint 800 millió eurót tartanak vissza az országos helyreállítási tervben (PNRR) nem teljesített három pillér miatt. A mérföldkövek egyike a különleges nyugdíjak helyzetére vonatkozik, amit ha novemberig nem teljesít Románia, búcsút inthetünk 230 millió eurónak.
A legfőbb különbség a normál nyugdíjhoz képest a hozzájárulás elvének figyelmen kívül hagyása. Előbbi esetben a nyugdíjat a teljes munkaviszony alatt befizetett társadalombiztosítási járulékok alapján számítják ki. Aki többet és tovább fizetett, annak magasabb nyugdíjat visz a postás.
A speciális nyugdíjak esetében viszont nem a teljes életpálya, hanem a nyugdíjba vonulás előtti utolsó hónapok bruttó fizetése alapján számítják ki a juttatást, és a magas fizetésnek általában a 65-80 százalékát kapják meg nyugdíjként az arra jogosultak. Így fordulhat elő, hogy a nyugdíj gyakran magasabb, mint a nettó fizetés, amit aktív korukban kézhez kaptak, mivel a nyugdíjak adóterhelése alacsonyabb. További kedvezmény, hogy a speciális nyugdíjban részesülők jóval alacsonyabb (pl. 45-55 év) korban vonulhatnak nyugdíjba, mint az átlagpolgárok.
A speciális nyugdíjak rendszere 1997 óta fokozatosan bővült, ma 16 különböző csoportot érint, és több mint 200 000 kedvezményezettje van. Idén júniusban összesen 11.685 civil speciális nyugdíjas volt, míg az egykori katonai és rendőrségi alkalmazottak száma meghaladta a 200.000-t. Az első különleges nyugdíjakat az 142/1997-es törvénnyel vezették be, kizárólag a bírák és ügyészek számára. A cél az volt, hogy a független igazságszolgáltatást pénzügyi garanciákkal védjék.
Jelenleg a következő speciális nyugdíjkategóriák léteznek Romániában: katonai és rendvédelmi személyzet, nemzetbiztonsági szolgálatok (SRI, hadsereg, csendőrség, tűzoltóság stb.), bírók, alkotmánybírók, számvevőszéki bírók és ügyészek, a polgári légi közlekedési dolgozók (pilóták, légi-irányítók), parlamenti köztisztviselők, diplomaták, valamint a képviselők és szenátorok.
Ez utóbbi kategória speciális nyugdíját 2015-ben vezették be, de 2021-ben eltörölték. Az érintettek bíróságon támadták meg a döntést, amelyet az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált 2023-ban, így a rendszer változatlan maradt 2025-ben is. A legfrissebb elérhető adatok szerint 864 egykori parlamenti képviselő és szenátor részesül ezekben a juttatásokban, amelyek havi nettó értéke 1968 lej és 10951 lej között mozog, attól függően, hány mandátumot töltöttek be.
Ezeket a juttatásokat nem a nyugdíjpénztár kezeli, hanem közvetlenül a parlament költségvetéséből fizetik. A teljes éves költség több tízmillió lejt tesz ki, ami ugyan jóval kisebb, mint a bírói/ügyészi speciális nyugdíjak, de szimbolikus súlya nagyobb, mert a politikusok saját maguknak szavazták meg.
A kormányzati reformszándékokat kommunikáló politikusok korábban többször kijelentették, hogy a speciális nyugdíjak reformja minden kategóriát érinteni fog, de konkrétumokról azóta sincs szó, kivéve a bírák és ügyészek nyugdíjazását, amely kapcsán konkrét javaslatokkal is előállt a kormány, amelyet égetően sürget a 230 millió eurós PNRR-forrás megtartása.
Nem véletlen, hogy ez a kategória kapja a legnagyobb figyelmet, hisz a legmagasabb átlagnyugdíjat a bíráknak és ügyészeknek folyósítják (25.258 lej/hó), míg például a katonák és rendőrök esetében jóval szerényebb az átlag (3.400-4.000 lej/hó). E két szélsőérték közötti kategóriák: a bírósági segédszemélyzet (átlag 15.000 lej/hó), a polgári repülés (átlag 12.000 lej/hó), a számvevőszéki dolgozók (átlag 10.000 lej/hó) a diplomaták (átlag 6.877 lej/hó), képviselők és szenátorok (6.016 lej/hó), SRI-alkalmazottak (átlag 5000 lej/hó).
A jelenlegi nyugdíjasok teljes védettséget élveznek, és azok is, akik 2025. október 1. előtt kérvényezték a nyugdíjazásukat, vagy 2025. október 1-ig teljesítik a feltételeket, függetlenül a kérvény beadási idejétől. A kormány évente több milliárd lejes megtakarítást remél a reformtól, és hangsúlyozza, hogy a társadalmi igazságosság is érvényesülnek, hiszen arányosabbá válik a közteherviselés.
A parlamenti felelősségvállalással elfogadott törvénytervezet szerint fokozatos, évente másfél évvel emelnék a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatárát 2036-ig, amikor elérnék a 65 évet. A jelenlegi nyugdíjkorhatár 47 év 8 hónap. Továbbá a jelenlegi utolsó havi bruttó fizetés 80 százaléka helyett az utolsó havi nettó fizetés maximum 70 százaléka járna nyugdíjként, ami egy törvényszéki bíró esetében mintegy 50 százalékos csökkenést eredményezne, és havi 24.700 lej helyett 12.600 lejt kapna kézhez.
A jogszabálytervezet értelemszerűen rögtön kivágta a biztosítékot az igazságszolgáltatási körökben, és azon nyomban meg is támadták azt az alkotmánybíróságon. A testület október 8-ra halasztotta a döntést, mondván, hogy több időre van szükségük a bonyolult ügy tanulmányozásához.
A magisztrátusok (a román jogi terminológiában magisztrátus fogalma a bírákra és az ügyészekre egyaránt vonatkozik) az egyik legnagyobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező társadalmi csoport, amely sikeresen védi különleges jogállását és anyagi kiváltságait. Érdekérvényesítő képességük abból fakad, hogy alkotmányosan garantált függetlenséggel bírnak, a hatalmi ágak szétválasztása védi őket a politikai beavatkozástól, és rendelkezésükre állnak olyan jogi eszközök, amelyekkel hatékonyan tudják blokkolni a számukra kedvezőtlen jogszabályi változtatásokat.
A rájuk vonatkozó nyugdíjreform kapcsán érvelésük alapja az, hogy a nyugdíj nem szociális juttatás, hanem a különleges jogállásuk és az azzal járó korlátozások elismerése és ellentételezése. A legfontosabb és leggyakrabban hivatkozott érvük az igazságszolgáltatás függetlenségének garanciája. A speciális nyugdíj védelmet jelent a korrupcióval szemben, hisz egy anyagilag biztonságos, a nyugdíjas éveire előre tervezni tudó bíró vagy ügyész kevésbé van kitéve a korrupciós nyomásnak és a politikai befolyásolásnak. Ugyanakkor véd a politikai nyomásgyakorlással szemben is, hiszen ha a politikai hatalom tetszés szerint csökkenthetné a nyugdíjukat, az zsarolási potenciált jelentene, amivel nyomást gyakorolhatnának a számukra kedvezőtlen ítéleteket hozó bírákra.
A bírók és ügyészek pályafutását rendkívül szigorú összeférhetetlenségi szabályok korlátozzák, amelyek más szakmákra nem jellemzőek, a nyugdíj ezekért is kárpótlást nyújt – mondják. Aktív pályafutásuk alatt – az oktatói tevékenységet kivéve – nem végezhetnek semmilyen más fizetett munkát. Nem lehetnek cégtulajdonosok, nem vállalhatnak megbízásokat, ami jelentősen korlátozza a jövedelemszerzési lehetőségeiket. Nem lehetnek politikai pártok tagjai, nem vehetnek részt politikai tevékenységekben, és korlátozott a véleménynyilvánítási szabadságuk is. Életük során folyamatosan alá vannak vetve a szakmai felügyeletnek.
A harmadik fontos érv a szerzett jogokra vonatkozik, és azt hangsúlyozza, hogy amikor valaki bírói vagy ügyészi pályára lépett, azt egy adott jogszabályi keretrendszer alapján tette, amelynek része volt a szolgálati nyugdíj is. A magisztrátusok hangsúlyozzák: a már megítélt vagy a pálya során megszerzett nyugdíjhoz való jogot nem lehet utólag, visszamenőleges hatállyal elvenni vagy jelentősen csorbítani, hisz sérti a jogállamiság alkotmányos elvét. A jogbiztonság megköveteli, hogy az állam ne változtassa meg önkényesen a játékszabályokat azokkal szemben, akik évtizedeken át ezen szabályok tudatában végezték a munkájukat.
A bírói és ügyészi pálya nagy pszichikai és fizikai terheléssel jár, az érvelés szerint emiatt korlátozott az aktív szolgálati idő, és a 25–30 év szolgálat után indokolt a visszavonulás, függetlenül az életkortól. A nyugdíj egyfajta kompenzáció a rövidebb, de rendkívül megterhelő pálya miatt.
Hivatkoznak a nemzetközi példákra is, hogy más EU-országokban (pl. Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban) is léteznek külön szabályok a bírák nyugdíjára. Érvelésük szerint nem romániai „anomália”, hanem európai gyakorlat, hogy az igazságszolgáltatás szereplői kedvezményeket élveznek.
Végül álljon itt a már említett érv, hogy a bírók, ügyészek juttatása nem azonos a hozzájárulás-alapú nyugdíjjal, amire az átlagpolgárok jogosultak. Ez nem egy szociális ellátás, hanem a státuszukból fakadó, az állam által a különleges szolgálatért cserébe nyújtott életjáradék. Éppen ezért szerintük nem is lehet ugyanazokat a mércéket (pl. a befizetett járulékokat) alkalmazni rá, mint a normál nyugdíjakra.
Mivel a speciális nyugdíjak mélyreható reformja eddig nem merült fel, ezért a róla szóló társadalmi vita és a szakmai egyeztetések is elmaradtak. A fentiekkel szemben ellenérvként felhozható, hogy a magas nyugdíj önmagában nem garantál függetlenséget, inkább privilégiumként hat. Továbbá sok más szakma képviselői is hasonló terhelésnek vannak kitéve (pl. az orvosok), mégsem kapnak külön nyugdíjat.
A nemzetközi példák önkényesen kiragadottak, hisz más országokban kisebbek az összegek és szigorúbb feltételek mellett járnak. Ugyanakkor a közvélemény mondhatja, hogy a szerzett jog nem jelentheti a vélt/valós előnyök örök időkre szóló fenntartását. A korrupciós nyomás kapcsán is felvethető, hogy a speciális nyugdíj önmagában nem visszatartó erejű.
A bírák és ügyészek érvrendszere jogi alapossággal és precedensekkel alátámasztott, de társadalmi elfogadottság szempontjából komoly kihívásokkal néz szembe, különösen azt követően, hogy Elena Costache, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke 2025 nyarán úgy nyilatkozott, hogy kevésnek tartja a nettó 11.000 lej körüli bírói nyugdíjat kevésnek tartja, ami nem elég a bírák és ügyészek megélhetéséhez.
Szerinte a nyugdíjreform aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét, destabilizálhatja a rendszert, valamint semmi értelme összehasonlítani a magisztrátusok nyugdíját más kategóriákkal, mivel
A magisztrátusi érvekből és a korábbi alkotmánybírósági joggyakorlatból következően valószínűsíthető, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjreformja elbukik az alkotmánybíróságon, és az sem lenne meglepő, ha a kormány mindvégig tisztában lett volna a végkimenetellel. A politikummal szembeni totális társadalmi bizalmatlanság korában azonban nem volt más választása, mint demonstrálni, hogy ők mindent megtettek, de az alkotmánybíróság elkaszálta a kezdeményezést. A választókkal sokszor büntetlenül ki lehet szúrni, de az egész bírói és ügyészi karral még a kormánynak sem áll érdekében szembe menni.
Mi lesz a 230 millió euró sorsa? Csupán három Szoboszlai Dominik ára, bagatell.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
… George Simion mester lemondta a Netflix-előfizetését, mert woke és transz és Musk… és elkezdtek hullani a fejek a kórházban, ahol hét kisgyerek meghalt.
A költségvetési deficit csökkentésére hozott intézkedések ellenére nemhogy csökkentek volna az állami kiadások, hanem nőttek, mint például a közszférában a bérköltségek – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfői aradi sajtótájékoztatóján.
Közben a védelmi minisztérium bevezetné és elég jól meg is fizetné a négy hónapos önkéntes sorkatonaságot, Buzăuban pedig a világ legerősebb csípős paprikájának kitenyésztésén dolgoznak.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezték azt a 17 éves fiatalt, aki fejbe dobott egy rendőrt egy üveggel a második emeletről.
Nicușor Dan államelnök és Orbán Viktor kormányfő is részt vesz az RMDSZ kolozsvári kongresszusán – értesült a Krónika. A szövetség pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben tartja 17. kongresszusát.
Gyalogost ütöttek el kedden este a Csíkszeredához tartozó Csiba közelében. A baleset miatt leállították a forgalmat a 13A jelzésű országúton, emiatt hosszú kocsisor alakult ki mindkét irányban.
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
Számtalan természetvédelmi témájú dokumentumfilm rendezője, írója, producere Szendőfi Balázs. Hegyizene című kétrészes alkotása az Erdélyi-szigethegységbe kalauzol el, a vidéket pedig olyan perspektívákból láthatjuk, amelyekről álmodni se mertünk volna.
Számtalan természetvédelmi témájú dokumentumfilm rendezője, írója, producere Szendőfi Balázs. Hegyizene című kétrészes alkotása az Erdélyi-szigethegységbe kalauzol el, a vidéket pedig olyan perspektívákból láthatjuk, amelyekről álmodni se mertünk volna.
Charlie Ottley brit újságíró, tévés tizenöt éve ragadt itt Romániában, azóta keresztül-kasul bejárta. Flavours of Romania, azaz Románia ízei című műsora már a harmadik évaddal szippantja be a nézőket.
Charlie Ottley brit újságíró, tévés tizenöt éve ragadt itt Romániában, azóta keresztül-kasul bejárta. Flavours of Romania, azaz Románia ízei című műsora már a harmadik évaddal szippantja be a nézőket.
A Moldovai Köztársaságban parlamenti választásokat tartottak vasárnap. Simán nyert Maia Sandu elnök asszony pártja. Akár négy évvel ezelőtt. Na de legalább mindenki hisztizett egy nagyot.
A Moldovai Köztársaságban parlamenti választásokat tartottak vasárnap. Simán nyert Maia Sandu elnök asszony pártja. Akár négy évvel ezelőtt. Na de legalább mindenki hisztizett egy nagyot.
Se nem Ázsia, se nem Nyugat, se nem káprázat, se nem valóság ez a hely. Ez Japán, egy külön világ, mindentől elvonatkoztatott, önmagában létező közeg, amely egyszerre él a (távoli) jövőben és a (távoli) múltban…
Se nem Ázsia, se nem Nyugat, se nem káprázat, se nem valóság ez a hely. Ez Japán, egy külön világ, mindentől elvonatkoztatott, önmagában létező közeg, amely egyszerre él a (távoli) jövőben és a (távoli) múltban…
Az idei évben eddig négy elektromos rollerbaleset végződött emberhalállal. Az egyik legfrissebb tragédiára adott válasz: betiltották a nem magántulajdonú e-rollerek használatát egy városban.
Az idei évben eddig négy elektromos rollerbaleset végződött emberhalállal. Az egyik legfrissebb tragédiára adott válasz: betiltották a nem magántulajdonú e-rollerek használatát egy városban.
Se nem Ázsia, se nem Nyugat, se nem káprázat, se nem valóság ez a hely. Ez Japán, egy külön világ, mindentől elvonatkoztatott, önmagában létező közeg, amely egyszerre él a (távoli) jövőben és a (távoli) múltban…
Se nem Ázsia, se nem Nyugat, se nem káprázat, se nem valóság ez a hely. Ez Japán, egy külön világ, mindentől elvonatkoztatott, önmagában létező közeg, amely egyszerre él a (távoli) jövőben és a (távoli) múltban…
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
A vérre menő online kommentcsatákban és megosztásokban néha nem árt megállni és kinevetni saját magunkat. Az önirónia igen hasznos tud lenni.
A vérre menő online kommentcsatákban és megosztásokban néha nem árt megállni és kinevetni saját magunkat. Az önirónia igen hasznos tud lenni.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.