// 2024. december 3., kedd // Ferenc, Olívia
a múzeum múzeuma

150 éves a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem: látogatás a „láthatatlan” múzeumban (FOTÓK)

// HIRDETÉS

Elképesztő értékek vannak az állattani múzeumban, szinte szó szerint elrejtve. Talán mégis szükség lenne egy korszerű természettudományi múzeumra Erdély fővárosában?

Kolozsvár főterétől könnyed 10 perces sétányira van a Mikó-kert. A Mikó-kertben pedig ott van, vagy inkább rejtőzik – amint olvasom – kies hazánk második legnagyobb állattani múzeuma (a bukaresti Grigore Antipa után). Felteszem, sokan ismerik, jártak is ott felújítása előtt, illetve óta. Amikor a gyerekeim kisebbek voltak, mondhatni, bérletünk volt a múzeumba meg a pincében levő viváriumba: órákat töltöttünk a kitömött (és élő) állatok tárlói előtt.

Az idő eltelt, a gyerekek felcseperedtek, a múzeum bekerült a privát emléktárba. Ha egy kedves ismerős nem küldi el a Régmúlt idők állattana Kolozsváron című ideiglenes kiállítás Facebook-eseményét, biztos elmegyek mellette. A kiállítást a a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem alapításának 150. évfordulója alkalmából állították össze a kurátorok. Jó, az évforduló tavaly volt, de simán belefér ez a pár hónapos késés.

Gróf hídvégi Mikó Imre mellszobra a Mikó-kertben, előtte sárga virágszőnyeg.

Nem mellesleg, mostantól – tekintettel arra, hogy berobbant a tavasz – mindenkinek ajánlom a Mikó-kerti sétát: virágok mindenütt, gróf hídvégi Mikó Imre szobra előtt sárga szőnyeg, feljebb ott a híres Mikó-villa, amelyet a kerttel együtt a gróf úr felajánlott az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. Így született meg az Erdélyi (Országos) Múzeum, 1859-ben. (Később Erdélyi Nemzeti Múzeumnak is nevezték.)

1872-ben aztán, hogy megalapult a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, a múzeum átkerült az alma materi szárnyak alá, idővel új, nagyobb épületbe költözött és közben iszonyatos iramban bővültek a természettudományi gyűjteményei. Egy adott ponton (valahol az 1900-as évek legelején) – a hírek szerint – Európa legkorszerűbb állattani múzeuma volt a kolozsvári. Aztán viszont jött az I. világháború, az impériumváltás, román világ, II. világháború, kis magyar világ, kommunista diktatúra, rendszerváltás, átmeneti demokrácia… és ma itt tartunk. Az állattani múzeum a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szárnyai alatt bujkál. Amikor megérkeztem az épület elé, azt vártam, valamiféle zászlót, bannert lenget a márciusi szellő, hogy itt egy kiállítás van. És volt is: az állt rajta, hogy a Természetért Diákszervezet üdvözli az arra járót a biológia és geológia szakon, továbbá az állattani múzeumban.

A Mikó-villa, a múzeum első otthona.

Beléptem az előtérbe. Őszintén, kicsit szorongtam. Korábbi tapasztalataim szerint az állattani múzeum a világ talán legjobban őrzött gyűjteménytára. Ugyanis nem lehetett csak úgy, ukk-mukk-fukk besétálni. Az ajtó zárva volt, nyitvatartás alatt is. Szezám-ráolvasás gyanánt a csengőgombot kellett nyomogatni, hol hosszan, hol röviden aszerint, hogy a bent levő cerberus (kapus és jegyszedő) milyen távolságra volt az ajtótól. Ezúttal azonban Szezám nyitva állt, én pedig besétáltam.

A kiállítás-folyosó.

A kiállítást a múzeum folyosóján helyezték el a profi és lelkes kurátorok, ezért mindenképp kalaplevétel jár nekik. A hely szomorúan szűkös és lehangoló, erről ők nem tehetnek. Pedig a kiállított tárgyak, dokumentumok simán megérnének egy megfelelő misét. Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese a megnyitón elmondta, hogy a BBTE többek közt az ásványtani, növénytani, őslénytani és rétegtani, no meg az állattani múzeum és vivárium őre. És hogy ez milyen fontos. És hogy a sok kincs a kolozsvári (és nem csak) közönség rendelkezésére áll. Eszembe jutott egy másik, alig meghirdetett esemény kapcsán elejtett megjegyzés (a múzeumi megnyitón voltunk vagy 15-en, szervezőkkel, meghívottakkal együtt): Ezt a rendezvényt titokban akarták tartani?

Életszerűen kitömött madarak, egy hóbagoly meg egy törpe sas.

Félreértés ne essék: nem bántani, nem ironizálni akarok. Ha tetszik, a fájdalom beszél belőlem. Mert amit a kiállításon láttam, valóban hatalmas érték. A természettudomány (és főleg a zoológia) 100-150 éves kincsei vannak azon a folyosón (és tekinthetők meg június 15-ig – korábbi élményeim alapján, ha az ember csönget a bejáratnál). Végig követhető az állattani múzeum története az alapítástól az impériumváltásig. Ott vannak a falon a nagy igazgatók (vagy korabeli, elegáns elnevezéssel, múzeumőrök), munkatársak: Entz Géza, Brassai Sámuel, Apáthy István, Herman Ottó, Gelei József, Daday Jenő. Az egyik tárlóban ott van Brassai Sámuel (az utolsó erdélyi polihisztor) herbáriuma, illetve Heman Ottóval folytatott levelezésének pár darabja, ugyanis Brassai hívta az ifjú Hermant Kolozsvárra. Aztán összement köztük a leves, ami nem csoda, ugyanis a korabeli források szerint Herman ugyancsak, hogy is mondjam, lobbanékony ember volt. Nem véletlen, így a jövőből visszatekintve, hogy éppen ellene intéztek korabeli újságírók botos-pisztolyos támadást a budapesti országgyűlés épülete előtt, amikor már otthagyta a múzeumot, de a sajtós pályát is és (balközép) politikusnak állt. Ettől függetlenül, amit Herman letett a tudomány asztalára, elvitathatatlan.

Brassai Sámuel herbáriuma.

A kolozsvári tudományos élet (és az állattani múzeum) másik óriása kétségtelenül Apáthy István. Ő volt az, aki nápolyi mintára létrehozta ama korában legkorszerűbb állattani múzeumot. Több forrás is említi, hogy olyan akváriumok is működtek benne annak idején, amelyek tengeri élőlényeknek adtak otthont, az ehhez szükséges tengervizet pedig Fiuméból hozatta a múzeumőr (direktor) úr, az állomástól társzekerek szállították a tartályokat a múzeumig.

Apáthy István a mikrotechnikában tett le az asztalra világra szóló eredményeket. Ugye, arról van szó, hogy mikroszkóp alatt különböző szövetmintákat lehet vizsgálni. Ehhez viszont nagyon vékony szeleteket kell vágni, majd a szeleteket megfesteni, hogy látsszanak a sejtek, egyebek a mikroszkóp alatt. Na, ebben dobott hatalmasat Apáthy. Európa korabeli szakemberei egymásnak adták a kulcsot Kolozsváron, hogy tanulhassanak, fejlődhessenek. Kolozsváron egy mikronos (hogy is mondjam, egy hajszál kábé 80 mikron vastag, hogy viszonyítani lehessen) szeleteket vágtak, amikor Európában még 10-20 mikronnal kínlódtak.

Apáthy, ha tetszik, hajszálnyira került a Nobel-díjtól, mégpedig a neurofibrillumok (az idegsejt részecskéi) kapcsán felállított elmélete kapcsán. Őt is, utódjait is enyhén szólva zavarta, hogy a korabeli tudományos döntőbírák végül legfőbb „ellenlábasának”, Santiago Ramón y Cajal spanyol tudornak ítélték oda a díjat (Camillo Golgival megosztva) 1906-ban, az idegrendszer szövettanának feltárása okán.

Ilyen lehetett Apáthy István íróasztala (az asztal későbbi): a bal szélen mikrotóm (afféle szövetszeletelő, amellyel a mikroszkóp alá kerülő vékony mintákat vágják), mellette tárgylemezek, tartódobozok, mikroszkóp, napló.

Apáthyról még annyit, hogy az impériumváltás az ő karrierjét is derékba törte, mégpedig nem is akárhogyan. Ő is politizálni kezdett. Ráadásul 1918 októberében (soha jobbkor, ugye) elvállalta Kelet-Magyarország főkormánybiztosi tisztségét, ami egyenes utat biztosított számára a letartóztatáshoz és a 15 éves börtönbüntetéshez. Nemzetközi nyomásra elengedik ugyan a büntetést, de mennie kell, a kolozsvári egyetemmel együtt, a megcsonkuló Magyarországra… és a feledésbe.

A múzeumra visszatérve: a bő 100 évvel ezelőtt európai csúcsmúzeum nagyjából ma is olyan, mint akkor. Ami egyrészt jó, mert mint Markó Bálint megjegyezte, ez a múzeum múzeuma (értsd, meg lehet nézni, milyen volt egy múzeum száz évvel ezelőtt). Ilyet ma már ritkán látni. A múzeumok a tudás és ismeretterjesztés 3D-ben pörgő interaktív arénái. Másrészt viszont rossz, mert… hogy poénnal éljek, bármilyen szekrényt nyit ki az ember, „csontváz” esik ki belőle. Az irdatlan nagy gyűjtemény egy szardíniás dobozban zsúfolódik. Nem helyes ez így, döntéshozó hölgyek és urak.

Félreértés ne essék: a tárlóban látható madárbőröket nem rosszul, hanem tudományos célokra tömték ki így, a könnyebb tarthatóság okán. Egyes darabok bő száz évesek, de akár ma is vehető belőlük DNS-minta. És persze, erdélyi madártörténelem is egyben.

Zárszó helyett: az a határozott meggyőződésem, hogy ha már úgy szokott minden felelős szakember (és politikus) Kolozsvárról beszélni, mint az okos városok egyik legokosabbjáról, akkor azt se feledjék, hogy ennek a városnak esetleg szüksége lenne egy korszerű természetrajzi múzeumra (is). Aminek nem muszáj leköröznie Európát, amint tette azt Apáthy István múzeuma anno, de bár tisztességes módon mutassa be a gyűjteményeket. Mert akkor lehetőség nyílna arra is, hogy a jelenlegi állattani múzeum valóban a múzeum múzeuma legyen. Nyílt ajtók mögött. Milyen szép is lenne…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nincs megállás Erdélyben
Főtér

Nincs megállás Erdélyben

Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás
Krónika

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás

Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon
Székelyhon

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon

Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján
Krónika

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján

A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD
Székelyhon

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD

Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS