Mint tudjuk, Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök szombaton végre átvette az európai egység kovácsolásában élen járó nagyembereknek járó Nagy Károly-díjat. (Sokak szerint neki épp nem járt volna, de az európai karaván halad, ugye.) És persze, hogy megkérdezték tőle, mi a véleménye a renitens Magyarországról (nyilván a kormányra gondoltak). Ionopot elnök, akinek az országában épp
- eszeveszetten tombol a pandémia, az egészségügyi rendszer megint az összeomlás szélén billeg, noha alig két hónapja ez az elnök a tőle megszokott fapofás önelégültséggel kijelentette, hogy legyőzték a járványt,
- a parlament nemrég kukába dobta a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó törvénytervezetet (jaj, hát ez belefér a jogállamiságba, ha az illető ország csókos vezérei ott és azt csókolgatják, ahol és amit kell),
- röpke másfél év alatt lángba borult a harmadik kórház is, emberek haltak meg, megint, továbbá kiderült, hogy a kórházban súlyos hiányosságok voltak, megint,
- éppen azon a napon, amikor az elnök nyakába akasztották az európai láncot, hatalmas korlátozás-ellenes tüntetés zajlott Románia fővárosában, a járványügyi intézkedések kaotikus és improvizatív alkalmazása közepette,
szóval ez az európai nyakláncos ember nagylelkűen azt nyilatkozta, hogy nem kell kiebrudalni a pofátlan szomszédot Európából, mert hát végül is rokon. Briliáns húzás, nem? Az elcseszett utódállam egyre elcseszettebb elnöke (a nagy európai testvérrel a háta mögött) ráugatott a szomszédra. Óva intjük Magyarországot!
Mást is mondott az elcseszett utódállam elcseszett elnöke: hogy őt is idegesítik a szomszéd Trianonra vonatkozó kijelentései. Sőt, jobban idegesítik, mint a nagy európai testvért. Mert hát az erdélyiek annak idején népszavazással döntöttek arról, hogy a létrehozandó (eleve elcseszett) utódállamhoz akarnak tartozni, most akkor mi a baja a szomszédnak?! Úgy látszik, az elcseszett államelnök megfeledkezik arról, hogy ha a győztesek nem rajzolgattak volna egy jót Európa térképén, a derék erdélyiek (már akik) száz évig népszavazhattak volna az egyesülésről. Itt jegyzem meg, hogy ez a gyökere annak a szenvtelen, cinikus hozzáállásnak, amelyet a kiváló és értékközpontú európai központ tanúsít mindenféle autonómia-törekvés esetén (lásd Katalónia, Minority SafePack stb.).
És akkor nézzük: amikor 2020-ban Ionopot elnök bemutatta az azóta híressé vált magyarellenes performanszát, a Nagy Károly-díj döntnökei (akik, ugye, odaítélték neki a láncot) azt mondták, eh, nem gáz, ilyenek a politikusok, néha élesen fogalmaznak.
Most pedig, miután Ionopot elnök az uniós kutyaólból ráugatott Magyarországra, na mi történt? Hát az, hogy Vera Jourová (az uniós kutyaól érték- és átlátszóság-biztosa) melegen, bocsánat, forrón gratulált ennek az elcseszett államelnöknek, hogy milyen ihletett és ihlető beszédet mondott a demokrácia, a jogállamiság nyakláncos hőseként.
Következtetés: úgy tűnik, tételezhető, hogy a magyargyalázás európai érték. Ki tudja, talán hamarosan felkerül az európai kulturális örökség örökranglistájára is. Jó, mi?
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.