// 2026. szeptember 16., szerda // Edit
Jean St'Ay Jean St'Ay

Patkányirtás a parlamentben, avagy mit keres az AUR-csizma az asztalon?

// HIRDETÉS

Lőtér

Szerző: Jean St'Ay
2020. december 08., 19:10

A politikai elemzők a vasárnapi parlamenti választások óta úgy viselkednek, mint a focidrukkerek, amikor egy nímand csapat megveri a világbajnokot. Vakaróznak, kapkodnak, időnként öt ászt is előrántanak a zakóujjból. Magyarán: keservesen igyekeznek megmagyarázni, hol cseszték el. Mármint az odafigyelést. Ugyanis az AUR nevű vérivó törpepárt esélyeit alaposan benézték. Sokuk számára már maga az dilettantizmusnak számított, hogy egyáltalán szót ejtsenek róla. Hát, rendesen pofára estek, ugyanis a George Simion, Úzvölgye román hőse által a nyilvánosság előtt képviselt pártocska remek hajrával (el kell ismerni) lazán bejutott a parlamentbe.

De rendesen bogra róttak a közösségi oldalakon lubickoló „politikai elemzők” is. Persze, ők lazábbra veszik a figurát: sivalkodnak egy sort, feltesznek pár mémet, aztán ki-ki habitusa, rögeszméje szerint felépíti a saját elméletét. Vannak köztük igen viccesek is: például az erdmagyar haladérium egy igen hangos kis csoportja szerint

az AUR választási sikerének IS az RMDSZ, illetve a mögötte álló Fidesz az oka.

Hogy miért, azt csak ők tudják, de nagyon jól. El is képzelem egy pillanatra, amint állig felfegyverzett, nyilván orosz pufajkás fideszesek a Bucsecs-hegység alagútjaiban ultratitkosan kiképezik Kelemen Hunort és George Simiont, hogy kell nagy magyarellenességet generálni ahhoz, hogy az erdmagyar emberek jól oda szavazzanak, ahova kell.

Mindegy is, hogy vakaróznak és mennyi baromságot hordanak össze a hivatásos és amatőr politikai elemzők. Tény, hogy az ultranackó, ultraortodox, antiglobalista, antieuropista, antieLGéBéTista, ultrafocista-múltú Simion és pikareszk bandája (van köztük elítélt bádigárd, népdalénekes, színész, dákopata, gyanús múltú katonatiszt, szobrász-jógi, vírustagadó, szóval színes társaság) bejutott a parlamentbe, melynek folytán vélhetően igen élvezetes jelenetek tanúi lehetünk a közeljövőben.

Persze, nekünk, magyaroknak azért fájni fog kicsit, ugyanis az Aranyosok egyik célpontja éppen mi vagyunk.

De ez nem olyan nagy baj, hiszen láttuk, ha az egységes és oszthatatlan nemzeti pártérdek úgy kívánja, Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök, a haza legjobban kisuvickolt européere sem megy a szomszédba egy kis magyargyalázásért.

De mégis: vajon hogy történhetett, hogy egy ilyen párt bejuthatott a Győzelem-palotába? A fejlett nyugati demokráciát oly kiválóan mímelő Románia, az EU-s jogállamiság e mintaállama nagy szégyenére? Miképp lehet az, hogy e párt egyik „látnoka” 2021-ben kijelentheti, hogy ők patkányt irtani mennek a parlamentbe? Hát, ha tiszteletben megőszült bölcsészprofesszorok, plágiumgyanúban fetrengő társadalomtudorok, politikai pixisből kiesett mindentmegmondóemberek és monomániás újságírók lazán leírhatják a tutit, miért ne próbálkoznék meg én is egy hipotézissel? Tessék: szerintem Simionék piszkos nemtudomhánya (ja, ez a szám újabban fergetegesen nő) azért rúghatott labdába, mert

a tisztelt politikai és nem politikai elit magasról leszarta a romániai szavazópolgárság egy eléggé jelentős részét.

(És biza, a szavazópolgárság egy másik jelentős része nem ment el szavazni, amiért szintén megkapta a magáét a politikai és nem politikai elittől, de ezt nem részletezem, Papp Attila Zsolt kolléga kiválóan megírta.) Értik már? A tisztelt politikai és nem politikai elit megbocsáthatatlanul hülyén viselkedik a szavazópolgárok jelentős részével. Már egy jó ideje. És ezek a szavazópolgárok, akik úgy érzik, hogy folyton szarral tömik be a szájukat, most azt mondták, oké, akkor mi ezekre a gennyládákra többet nem szavazunk. Szavazunk inkább olyanokra, akik felénk fordulnak, méghozzá olyasmivel, ami zene a fülünknek. Még akkor is, ha elszáll. És akkor: nem ismerős a politikai és nem politikai elit által leszart szavazópolgárok lázadásának forgatókönyve valahonnan? Kedves hülye elit.

Ja, és még valami: nekünk, erdmagyar embereknek még ennyi se jutott.

Nekünk, erdmagyar embereknek muszáj járnunk a kényszertáncot a kényszerpályán.

Akkor is, ha a mi politikai és nem politikai elitünk ugyanúgy szarik ránk, mint a román a románokra. Hacsak egy szép napon nem követünk el sírva vigadó öngyilkosságot és nem szavazunk mi is valamilyen Simionra.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS