// 2026. szeptember 16., szerda // Edit
gycsaba gycsaba

Mit tud az ország öt évvel a Colectiv-tragédia után? Sebet nyalni, arcon köpni a túlélőket, az áldozatok hozzátartozóit

// HIRDETÉS

Lőtér

Szerző: gycsaba
2020. október 30., 17:32

Koszorúzgathat Klaus Iohannis államfő a Colectiv-tragédia ötödik évfordulója alkalmából, és ígérhet élethosszig tartó ingyenes orvosi ellátást a tűzvész sérültjeinek, iszonyatosan szomorú és lehangoló, hogy évről évre le kell írni: ez az ország továbbra sem hajlandó tanulni a 64 halálos áldozatot követelő bukaresti tragédiából. Sőt,

az elhunytak hozzátartozói és a tűzvészt túlélő, életre szóló fizikai és lelki sérüléseket elszenvedő fiatalokat idén is arcon köpték:

a szeptemberi helyhatósági választásokon lazán megválasztották az 5. kerületi polgármesteri hivatal élére azt a Cristian Popescu Piedonét, aki a tűzvész idején épp azt a kerületet vezette, ahol az ominózus Colectiv klub működött (a 4. kerületet).

Úgy tűnik, az ma már senkit nem érdekel arrafelé, hogy a csávót akkor a népharag kergette ki a polgármesteri irodából, s az elképesztően lassan haladó és lépésről lépésre tovább bonyolódó Colectiv-per keretében Piedonét alapfokon nyolc és fél éves börtönbüntetésre ítéltek.

Bicskanyitogató az is, hogy a tragédiáról könnyes szemmel emlékezett meg a Facebook-oldalán az a Victor Ponta is, akinek a miniszterelnöki székről kellett lemondania a tűzvészt követően, s akiről akkor azt hittük (na jó, reméltük), hogy eltűnik a román politika süllyesztőjében. Ehelyett ma áldozatpózban tetszeleg és úgy beszél arról, hogy a tragédia semmi változást nem hozott az elmúlt öt évben, mintha neki aztán semmi köze nem lenne az egészhez.

Az évfordulók alkalmával egyébként az aktuális egészségügyi miniszterek is el szokták mondani,

ha egy újabb hasonló tragédia bekövetkezne, a súlyos égési sérüléseket szenvedett pácienseket továbbra sem tudná rendesen ellátni a rendszer,

Románia ismét külföldi segítségre szorulna. Ezúttal Nelu Tătarun volt a sor, aki pénteken számolt egyet s elmondta, jelenleg is csak 23 olyan kórházi ágy van az országban, ahol szakszerűen el tudják látni a sérülteket, a szakszerűen felszerelt bukaresti, temesvári és iași-i központok pedig továbbra is csak papíron léteznek.

Mit lehet még mondani ezek után? De tényleg, mit?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS