Már az antennákon, kábeleken ülő verebek is erről ricsajoznak: országszerte tüntetések zajlottak a felelősnek nevezett járványkormány legújabb megszorító intézkedései ellen. És ahogy ez ilyenkor lenni szokott, a nekikeseredett emberek közt megjelentek a focihuligánok, aranyos politikusok, gengszterek, egyéb al- és félvilági figurák is, mert miért ne, ha cirkuszi lúd van, hát legyen kövér! És ha már így alakult a tüntető sors, előbb-utóbb előkerült az ősi román rigmus: Kifele a magyarokkal az országból!
Mire Klaus Iohannis, a mioritikus haza álkisebbségi államelnöke úgy érezte, abba kell hagynia a faültetési stratégiák kidolgozását és nyilatkoznia kell, mert hát ez az ország mégis az Európai Unió tagja, ő maga pedig mégis csak az európai értékek hőseinek kijáró Nagy Károly-díj tulajdonosa.
Na, hát szépen kiállt és nyilatkozott egy dörgedelmeset: elmondta, hogy tüntetések és tiltakozások bármely működő demokrácia részét képezik. De az élet és az egészség védelmét célzó intézkedések (oké, nem nagyon váltak be eddig se, de mindegy, a szándék a fontos) elleni megmozdulásokba otromba módon becsomagolt erőszak, szélsőség és idegengyűlölet, na, ez megengedheteten. Továbbá jól elítélte a gyűlöletkeltő, idegengyűlölő és antiszemita módon megnyilvánulókat.
És akkor ezen a ponton felteszem a kérdést a Nagy Károly-díjas úrnak: Domnu Présédinté, ha komolyan gondolja, amit mond, akkor saját magát is elítéli egy kicsit, ugye? Egész pontosan a tavaly májusi magyargyűlölő performansza okán. Tudja, amikor azt recsegte a mikrofonba, ország-világ színe előtt, hogy a PSD a parlament titkos irodáiban azt tervezi, hogy odaadja Erdélyt a magyaroknak. Esetleg, Du lieber Gott im Himmel, még a teljesen érdemtelenül kapott Nagy Károly-díját is odaadja az első, Cotroceni-palota előtt elrollerező gyereknek. Mert úgylehet, az ő kezében jobban áll.
Was sagen Sie dazu, Domnu Présédinté? Esetleg ezt:
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.
Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.