Az erdélyi „magyar származású román” (Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő után, szabadon) polgár tudja, vagy ha épp nem ezzel a tudással foglalkozik, érzi, hogy Románia olyan kisebbségőrző-védő mintaállam, mint amilyen kiváló őrző-védő eb, teszem azt, egy sziámi macska. Persze, ettől még jól van a fent említett polgár, dolgozik, adót, illetéket fizet, homlokzatot újít, szóval úgy viselkedik, mint bármely más állampolgára ennek az alig százéves, ám annál demokratikusabb és toleránsabb egységes-és-oszthatatlan-nemzetállamnak.
Ez a polgár tudomásul veszi, hogy az élet egy mintaállamban sem fenékig tejfel, tudomásul veszi, hogy a saját közössége is téved, sőt, vét időnként, tudomásul veszi, hogy az élet a paradicsomban is unalmas, ha néha nincs harc. Például olyan alapjogokért, mint az oktatáshoz való.
Na de akkor már felkapja a fejét, amikor váratlanul úgy tűnik, e harc nem valami ritkán előforduló, helyi érdekek mentén zajló csetepaté, hanem, apró paradoxonnal élve, elszigetelt offenzíva.
Három ilyen hadművelet is zajlott, zajlik épp. Az első elég nagy múltra tekint vissza, tehát mondhatjuk, hogy ó, nem is ér: a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium 2014 óta tartó kálváriájáról van szó.
A második recens, Kalotaszeg fővárosában zajlik és a 32 éve lerázott kommunista diktatúra módszereire emlékeztet: magyar állami támogatásból elkészült egy vadonatúj óvoda és bölcsőde Bánffyhunyadon. Nyilván magyar gyerekek számára. És akkor a PSD helyi tanácsosai kifundálták, hogy oda márpedig román gyerekek is járni fognak. A remek, toleráns és kisebbségvédő mintaállami ötletet aztán a helyi tanács is támogatta.
A harmadik ügy szintén recens, Nagyváradon történt: a Nicolae Bălcescu Gimnázium magyar osztályai számára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ingyen biztosított egy felújított, a célnak tökéletesen megfelelő ingatlant, de Bukarest nem hagyta jóvá, hogy a diákok az új épületben kezdhessék a tanévet. Mert ha csak a magyar gyerekek mennek az új épületbe, az kérem, szegregáció. Az ügy közben megoldódott a hírek szerint, mégpedig úgy, hogy a református egyház engedett: román osztályok is költözhetnek az épületbe.
Na és akkor erdélyi „magyar származású román” polgárban óhatatlanul felmerül a kérdés: mit is jelent a véletleneknek eme sorozata? És nem, nem kell ahhoz paranoiásnak lenni, hogy eljusson a rohadt nagy nyomokban igazságot tartalmazó válaszig: az elszigetelt offenzívának bizony köze lehet a magyar kormány által nyújtott igen jelentős támogatásokhoz. Vagyis: ha ti, „magyar származású románok” eljátsszátok itt a „magyart”, honfoglalóztok egy idegen ország hathatós segítségével, akkor mi, toleráns és nyitott és kisebbségvédelmi bajnok egységes-és-oszthatatlan-nemzetállami hősök, szépen betartunk nektek. Ahol csak tudunk.
Persze, hallani időnként olyan véleményt is, hogy hej, minek kellett a magyar kormánynak ilyen nagy kalapáccsal bejönni Romániába, mert ez csak irritálja a többségi hatalmat. Ó, de remek vélemény ez! Képzeljük el, mi lett volna (hiszen volt ilyen régebb, egy másik magyar kormány idején), ha nem történik semmi. Na, hát pont az lett volna: nem történt volna semmi. Mert a román kormány bizony nem támogatta volna és nem igazán támogatja mindazt, ami például idén meglett.
És akkor most mi lesz? Pontosan nem tudnám megmondani, de hajlok arra, hogy az elszigetelt offenzíva tovább folytatódik. Ahogy a kisebbségvédelmi kirakatmantra is.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Az egészségügyi költségvetés hiánya meghaladja a nyolcmilliárd lejt, a mentősök fizetése is veszélyben van. Harminc százalékkal több áldozata van idén az emberkereskedelemnek Romániában...
Gazdára talált az első kategóriás főnyeremény a csütörtöki lottósorsoláson, a szerencsés szelvény tualjdonosa 17 760 754,40 lejt, azaz több mint 3,32 millió eurót nyert.
Vádat emelt a legfőbb ügyészség Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője ellen egy, a bevándorlók elleni bejegyzés miatt.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.