Olvasom, hogy az Untold és Neversea megafesztiválok fővezére, Edy Chereji úr a minap egy Facebook-bejegyzésben háborgott egy sort a csíksomlyói búcsú kapcsán: kettős mércét emlegetett, meg hogy bezzeg a búcsút meg lehetett szervezni, de az ő fesztiváljai elé furtonfurt akadályokat gördítenek a hatóságok. A rend kedvéért: hétfőn a Koncert- és Kulturálisrendezvény-szervezők Romániai Szövetsége is kiadott egy hasonló tartalmú közleményt.
Na de hadd folytassam Chereji úr modorában: semmi bajom a fesztiválokkal. Semmilyen fesztivállal. Nagyon helyes, hogy fesztiválokat szerveznek. Sőt, én is szívesen elmennék egyre, többre is akár, különösen most, másfél évnyi pandémiás zárlat után.
Az viszont icipicit zavar, ahogy a legendásan sok vitát kavaró kolozsvári Untold fesztivál guruja lazán összekeveri a szezont a fazonnal. DJ Chereji ugyanis a következőképpen teszi fel a kérdést: ha májusban meg lehetett szervezni a csíksomlyói búcsút (ahol ugye, több tízezres tömegek hömpölyögnek a nyeregben), akkor tudományos normák alapján összehozott komoly rendezvényeket (értsd, Untold, Neversea), ahol a fertőzés kockázatát nulla közeli értékre csökkentik (a szervezők, hát persze), szóval ilyen komoly rendezvényeket miért nem lehet szervezni legalább augusztustól kezdve?
Hogy nyomatékot adjon a súlyos kérdésnek, az Untold-fővezér egy cikket is linkel a bejegyzéséhez, amelynek fotója a csíksomlyói búcsún résztvevő tömeget ábrázolja. Ezzel a képpel egyetlen baj van: nem az idei búcsún készült, hanem a 2018-ason vagy a 2019-esen. Tulajdonképpen ezzel a képpel ásta alá Chereji úr az egész, igen ájtatos hangvételű tirádát.
Sok megjegyzést lehetne fűzni a bejegyzéshez (fűztek is a kommentszekcióban), de itt hadd emeljek ki egyetlenegyet: enyhe (esetleg brutális?) arányérzéktelenségre utal az a mód, ahogy a fesztiválbajnok összekeveri a kolozsvári (és tengerparti) giga-rongyrázást a csíksomlyói búcsúval. Szeretném emlékeztetni Chereji mestert, hogy az Untold és Neversea fesztivál lényegében magánvállalkozás. Míg a csíksomlyói búcsú a vallásgyakorlás jogának manifesztációja. (Ja, a pandémia évében a vallásgyakorlás ilyen értelmű joga is csorbult, amennyiben igen szigorú szabályok betartása mellett, nagyon kevés hívő részvételével zajlott. És ja, a tavaly nem láttam semmiféle jogsérelmező bejegyzést a fesztiváligazgató úr részéről, mondjuk, szolidaritási alapon.) Na mármost, gyakorlatilag értelmetlen (és cinikus, továbbá pofátlan) egy magánvállalkozást egy lapon emlegetni a vallásgyakorlás jogának manifesztációjával.
Chereji úr mégis megtette. És akkor: én értem a fesztiválszervezők elkeseredését. Értem, hogy komoly bevételektől estek el. Nagyon szurkolok nekik, hogy mihamarabb újraindíthassák vállalkozásaikat. (Annak továbbra sem örülök, hogy az Untold a kolozsvári sétatéren zajlik, zajlana.) Azt azonban nem értem, hogy miért kell baromságokat mondani, ráadásul a kontextusban álhírgyanús fotókkal megtámogatva.
Nem tartanám rossz ötletnek, ha a minapi háborgás után Chereji mester betérne egy templomba. Bármilyen templomba. És megbánná a hülyeség bűnét.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.