Olvasom, hogy az Untold és Neversea megafesztiválok fővezére, Edy Chereji úr a minap egy Facebook-bejegyzésben háborgott egy sort a csíksomlyói búcsú kapcsán: kettős mércét emlegetett, meg hogy bezzeg a búcsút meg lehetett szervezni, de az ő fesztiváljai elé furtonfurt akadályokat gördítenek a hatóságok. A rend kedvéért: hétfőn a Koncert- és Kulturálisrendezvény-szervezők Romániai Szövetsége is kiadott egy hasonló tartalmú közleményt.
Na de hadd folytassam Chereji úr modorában: semmi bajom a fesztiválokkal. Semmilyen fesztivállal. Nagyon helyes, hogy fesztiválokat szerveznek. Sőt, én is szívesen elmennék egyre, többre is akár, különösen most, másfél évnyi pandémiás zárlat után.
Az viszont icipicit zavar, ahogy a legendásan sok vitát kavaró kolozsvári Untold fesztivál guruja lazán összekeveri a szezont a fazonnal. DJ Chereji ugyanis a következőképpen teszi fel a kérdést: ha májusban meg lehetett szervezni a csíksomlyói búcsút (ahol ugye, több tízezres tömegek hömpölyögnek a nyeregben), akkor tudományos normák alapján összehozott komoly rendezvényeket (értsd, Untold, Neversea), ahol a fertőzés kockázatát nulla közeli értékre csökkentik (a szervezők, hát persze), szóval ilyen komoly rendezvényeket miért nem lehet szervezni legalább augusztustól kezdve?
Hogy nyomatékot adjon a súlyos kérdésnek, az Untold-fővezér egy cikket is linkel a bejegyzéséhez, amelynek fotója a csíksomlyói búcsún résztvevő tömeget ábrázolja. Ezzel a képpel egyetlen baj van: nem az idei búcsún készült, hanem a 2018-ason vagy a 2019-esen. Tulajdonképpen ezzel a képpel ásta alá Chereji úr az egész, igen ájtatos hangvételű tirádát.
Sok megjegyzést lehetne fűzni a bejegyzéshez (fűztek is a kommentszekcióban), de itt hadd emeljek ki egyetlenegyet: enyhe (esetleg brutális?) arányérzéktelenségre utal az a mód, ahogy a fesztiválbajnok összekeveri a kolozsvári (és tengerparti) giga-rongyrázást a csíksomlyói búcsúval. Szeretném emlékeztetni Chereji mestert, hogy az Untold és Neversea fesztivál lényegében magánvállalkozás. Míg a csíksomlyói búcsú a vallásgyakorlás jogának manifesztációja. (Ja, a pandémia évében a vallásgyakorlás ilyen értelmű joga is csorbult, amennyiben igen szigorú szabályok betartása mellett, nagyon kevés hívő részvételével zajlott. És ja, a tavaly nem láttam semmiféle jogsérelmező bejegyzést a fesztiváligazgató úr részéről, mondjuk, szolidaritási alapon.) Na mármost, gyakorlatilag értelmetlen (és cinikus, továbbá pofátlan) egy magánvállalkozást egy lapon emlegetni a vallásgyakorlás jogának manifesztációjával.
Chereji úr mégis megtette. És akkor: én értem a fesztiválszervezők elkeseredését. Értem, hogy komoly bevételektől estek el. Nagyon szurkolok nekik, hogy mihamarabb újraindíthassák vállalkozásaikat. (Annak továbbra sem örülök, hogy az Untold a kolozsvári sétatéren zajlik, zajlana.) Azt azonban nem értem, hogy miért kell baromságokat mondani, ráadásul a kontextusban álhírgyanús fotókkal megtámogatva.
Nem tartanám rossz ötletnek, ha a minapi háborgás után Chereji mester betérne egy templomba. Bármilyen templomba. És megbánná a hülyeség bűnét.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Március 18-án lezárult a levélszavazáshoz szükséges regisztráció azoknak a magyar állampolgároknak, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel. A további teendőket Grezsa Csabával, Magyarország kolozsvári főkonzuljával jártuk körül.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Tűz ütött ki egy raktárban Szentegyházán, az egykori vasgyár területén. Az épületben pelettet és brikettet gyártottak. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók.
RO-Alert üzenetben kaphatnak telefonos riasztásokat a román állampolgárok akkor, amikor az energiafogyasztásuk eléri a szerződésben meghatározott határérték 80 százalékát.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.