Kedves Attila, én sem akarlak megbántani, ezért szövegedet kreatív intellektuális kísérletként kezelem, mely arra irányul, hogy idézetekkel ellenpontozd mondanivalómat. Ez jó technika, valóban, bármikor alkalmazható.

A tagállamok között a migránsválság kezelése terén tapasztalható súlyos nézeteltérések ismeretében kevésbé valószínű, hogy az EU éppen most jutna közös nevezőre schengeni határainak keleti kiterjesztését illetően.

Paradox, bár a Fidesz melletti nagyarányú elköteleződés okán érthető, hogy az erdélyi magyarság egy része sajnálatos módon tevékenyen részt vesz a román nyelvű közösségi médiában (is) az idegenellenes hullám gerjesztésében.

Minek lehet nevezni a francia lap újabb megnyilvánulását, ha a szerb–magyar határon keresztül özönlő menekülteket elgáncsoló magyar operatőr cselekedetét sokan a gyalázat és a szégyen kifejezésekkel illették?

Mi meg pár száz év alatt a kerítéseink védelmében – ápolva és védve az évezredes értékeinket – kihalunk innen, tekintve a születési és halálozási mutatóinkat, eltűnünk magunktól. Azt kell csak kivárni.

Ki vagyunk szolgáltatva az ismeretlen, más földrészekről átsűvítő erőknek, és nincs, aki helytálljon a viharban: Victor Ponta kormányfő mindinkább egy betegesen hazudozó kisfiúra hasonlít, aki cselekvésnek hiszi a sértegetést, és a hétfőn elhunyt szélsőséges Vadim Tudorra emlékeztető otrombasággal diplomáciai feszültséget szít, ahol megfontoltságra és együttműködésre lenne szükség.

Nem tudom, milyen bűnt követtünk el mi, erdélyi magyarok, de Bethlen Gábor óta nem tudtunk összeszedni egy valamirevaló transzilván vezért.

Magyarország talán egy időre könnyített a helyzetén, bár valószínűleg lesznek még ez ügyben cirkuszok, a Schengennek viszont annyi!

Ha tehát újratervezünk, akkor azt azokért az emberekért tegyük, akik eszközt látnak a Szövetségben saját életük szempontjából, és ne azokért, akik a Szövetséget látják saját életük eszközének. Most, hogy nélkülem indul újra a parlament ülésszaka, ezért három nagy témakörben kérem, hogy vigyétek tovább, amit elkezdtem.

Ez a nagyszájú pojáca igazi caragialei figura volt, csak nem a humoros fajtából, hanem abból a tipusból, akin jó esetben is csak kínjában tud nevetni az ember.

Nálunk a tömbházban csak férfiak laknak. Szerintem Önöknél is. Mihályok, Péterek, Jánosok szerepelnek a kaputelefonos névsoron. Elvétve feltűnik egy-egy Anna, Mária is – ők valószínűleg a kakukktojások.

A valós helyzet tarthatatlanságával, a számolatlanul özönlő bevándorlóval szembesülve Németország egyelőre félrerúgta az ideologikus hozzáállást, és a józan ész jegyében, a német polgárok biztonsága érdekében ismét bevezette a határellenőrzést.

Az aligazgatónő az idei tanévnyitótól kezdve németországi vendégmunkás lesz, és egyértelmű, hogy jóval többet veszítenek a székelyek, mint amennyit nyernek a németek.

Erre kerestük a választ a tegnapi ünnepélyes tanévnyitón. Többek között.

Székelyföldön szinte mindennapos nemzeti jelképeink üldözése, legyen az címer, zászló avagy himnusz.

A politikum szemérmesen úgy tesz, mintha a magyar politikai közszereplőket érintő korábbi korrupciós vádaktól, vádaskodásoktól a magyar pártok teljességgel idegenek lennének. Magyarán: még közvetett formában sem lenne közük a feljelentőkhöz. Ami – mi is tudjuk, ők is tudják – nem igaz.

A szemellenzős politikával az EU mindössze a szőnyeg alá söpri a problémát. Tételesen azt, hogy a migránsok közül nem mindenki menekült, Európa pedig képtelen mindenkit befogadni.