Kell-e nekünk bekamerázott, okos szemétlerakó a városnegyedekbe? Emil Boc legújabb vívmánya, a kukák Big Brotherje alighanem érkezik a kincses városba, mi meg tovább szívjuk a bűzt.
Fotók: Sánta Miriám / Stiri de Cluj
A nagy büdös igazság az, hogy bármennyire is unalmas már szinte minden héten ugyanazokat a frázisokat szajkózó, kolozsvári helyi sajtóból érkező felszólalásokat olvasni, igazuk van. Nevezetesen abban, hogy Kolozsváron tényleg még mindig, teljes arzenállal bűzlik a szeméttelep. Lehet ezt dögvészesnek, elviselhetetlennek, kibírhatatlannak nevezni – sokszor az.
Mert nem arról van szó, hogy néha fúj a szél és hát… időnként szemétszag van. Időnként szokott mindenhol szemétszag lenni, mert az ember egy szemetelő állat, lehet ezt a civilizáció szagaként is meghatározni. Időnként persze jázminillat is van, meg loncillat, meg guanó, meg macskapisi-szag. Sőt, frissen nyírt fű és frissen elszívott fű szaga is szokott terjengeni időnként a levegőben.
Egész városnegyedek felett megül az átható szeméttelep-bűz, a nedvesen rothadó, nem megfelelőképpen tárolt hulladék erjedt, szúrós szaga, amely megkeseríti az ott élők mindennapjait, órákon keresztül.
Kolozsvár keleti felében élek: itt még intenzívebb a szag, hiszen közelebb van a szeméttelep. Az ember éjszakára nyitva hagyja az ablakot nyáron (akár tavasszal, ősszel is, ameddig nem hűl le nagyon), és arra ébred, hogy a szomszéd kávéillatát, arab parfümjének szédítő aromáját, szivarfüstjét, mosószerszagát úgy teperi le a patarétszag, mint Hulk Hogan vagy Undertaker. Ha nyáron 36 fokos meleg van, akkor égetőbb szagú, ha jó sok eső után nedvesen kavarog a levegőben, akkor fullasztó.
Mit szóljanak azok, akik a Szamosközben, a Mărăști-negyed külső felében, vagy a repülőtér környékén élnek, ha a bűz sokszor még a város központjában is érezhető – ott is huzamosabb ideig éltem, tanúsíthatom –, vagy a nyugatabbra fekvő negyedekbe is belopja magát.
amit a kolozsvári városvezetés nagy okosan implementálni szeretne. Térjünk most vissza picit az eredeti tervhez: még 2024-ben jöttek az ígéretek a szemétkezelésre, nemzeti helyreállítási terv-pénzek (PNRR) keretében, valamint norvég projektalapokból – főként a hulladék felaprítására, válogatására és komposztálására vonatkozóan. Természetesen mai napig adminisztratív késedelmek és a szemetet kezelő Supercom vállalatnál megállapított szabálytalanságok uralkodnak, a projektek kifutási ideje pedig nem kevesebb, mint 2029. Addig köszönjük szépen, a szelektívezés csak papíron működik, az egybetöltés és hanyagság viszont face to face.
A lakónegyedi szemétkezelés szemléletes példájává vált, hogy az egykor felépített kültéri szemétházakat (a tömbházak között) szisztematikusan elkezdték lebontani, és a helyükbe süllyesztett szelektív tározókat létesíteni. Az ötlettel elvileg nem is lett volna baj,
mint a föld alatti verzióik, amelyekkel kapcsolatban számtalanszor jelentettek problémákat.
A leglátványosabb tényleg a méretbeli különbség: az embereknek nem lett és nem lesz kevesebb szemetük, a hulladékot olyan tárolókba lehet normálisan elhelyezni, amelyben elfér, mert ellenkező esetben mi történik? A kukák mellett landol minden egyéb, ami nem fér beléjük. Ez a jelenség nem korlátozódik kizárólag az új szeméttárolókra – van, ami nem változik, mert nem tud:
Az emberek minél hamarabb szeretnének megszabadulni a szemetüktől, két mozdulatból, ha lehetséges. (Az első: meglátni, hogy mit hova kell dobni, a második: oda bedobni. És ennyi.)
Nem ám Emil Boc! Kolozsvár bebetonozott polgármestere aztán nemrégiben tényleg feltalálta a spanyolviaszt. A helyi sajtó igen találóan fogalmazott, amikor azt írta, Boc „feltalálta a szemét öko-Big Brotherjét”.
– írják.
Ismerjük, ugye, azt az utóbbi években elterjedt mémet/videócskát, amelyet most már gyakorlatilag minden sufniban összedobott, összedikicselt, megagyusztált, jó-lesz-az-ha-működik tárgy vagy építkezés, szerelés esetén háttérvokálként felszólal: TEKNOLOOOGIA! Na, igen: ha 24/7 be lesz kamerázva a szemeteskuka, akkor majd egészen biztosan mindenki rendkívül szabálykövető, körültekintő lesz, nehogy véletlenül is egyszer az erre szakosodott intézmények vállalják a felelősséget.
Ezeknek a kameráknak a célja nem csak a helytelen viselkedés visszaszorítása, hanem a szelektív hulladékgyűjtési rendszer optimalizálása is, amely a „Fizess azért, amennyit kidobsz” -kezdeményezés része. Ez egy program, amely arra ösztönzi a polgárokat, hogy felelősségteljesebben kezeljék az összegyűlt hulladékot.
Nos, a helytelen viselkedés visszaszorításának lehet, hogy nem így és ebben a formában kellett volna elkezdődnie, hanem azzal, hogy a városvezetés nem egyből a lakosságra hárítja át a felelősséget, hanem megpróbál példát mutatni, többek között azzal, hogy
Hogy a beígért infrastruktúrát maradéktalanul megépíti és hatékonyan üzemelteti. Hogy figyelmet fordít arra, hogy a városban olyan képmutató állapotok uralkodnak, amelyek azt a látszatot keltik, hogy minden a legnagyobb rendben van: ha a felújított játszótér szép és EU-konform, akkor a mellette lévő bozótosban, patak mentén, ártér mögött nincsenek szeméthegyek, ráadásul veszélyes hulladék, mint például olajos flakonok vagy üvegcserepek és egyéb építkezési törmelék. És lehetne sorolni.
A kolozsvári polgármesteri hivatal 350 darab, legalább 4 MP felbontású, infravörös és fix lencsés, mozgásérzékelő IP bullet kamerát akar vásárolni, az egésznek a becsült értéke 756 301 lej, áfa nélkül, illetve 915 124,21 lej, áfával együtt (186 760,05 euró). A finanszírozás éppenséggel
a szerződés odaítéléséhez pedig egyszerűsített ajánlattételi eljárást fognak szervezni. Ezt lehet igazán pótcselekvésnek és pénzköltésnek nevezni, ahelyett, hogy a meglévő problémákat a helyükön kezeljék minél hatékonyabban.
Nem arról van szó, hogy a lakosságnak ne lenne felelőssége abban, hogy hogyan kezelik a szemetet. Arról sincs szó, hogy minden maradéktalanul tökéletes, és soha egy ledobott papír zsebkendő vagy banánhéj se fog felbukkanni a járdán. Mi több, a szemétlerakók korszerűsítése is fontos, ha azt megfelelően teszik. De ezt az évek hosszú sora óta zajló dilettantizmust, hárítást és látszatintézkedés-sorozatot szép lassan megfojtja a bűz, ami mindennél árulkodóbb. Ami a felelősségteljesen szemetelő polgárok lakásaiba lopja be magát a nyitott ablakon, és kicsit sem megnyugtató.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Nem értem, miért kell a Nobel-díjból román–magyar kérdést csinálni. Az elegancia hiányát sem igazán értem, mármint a „vesztes” részéről.
A pénteki gázrobbanás után szombat reggel újabb katasztrófa történt egy másik bukaresti tömbházban: tűz ütött ki az alagsorában, több tucat embert evakuáltak.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Nagy erejű robbanás történt pénteken Bukarestben egy ötödik kerületi tömbházban – közölte a belügyminisztérium katasztrófavédelmi osztálya (DSU).
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken az ügyészek egy 20 éves fiatalembert és 14 éves kedvesét. A lány anyjának megölésével gyanúsítják őket.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Arra számítottak, hogy az egész tárnarendszer beomlik, de erre nem került sor. Aztán száz év múlva történt valami.
Arra számítottak, hogy az egész tárnarendszer beomlik, de erre nem került sor. Aztán száz év múlva történt valami.
És a forgalom is elviselhetetlen. Innen igazán szép nyerni…
És a forgalom is elviselhetetlen. Innen igazán szép nyerni…
Nem értem, miért kell a Nobel-díjból román–magyar kérdést csinálni. Az elegancia hiányát sem igazán értem, mármint a „vesztes” részéről.
Nem értem, miért kell a Nobel-díjból román–magyar kérdést csinálni. Az elegancia hiányát sem igazán értem, mármint a „vesztes” részéről.
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Avagy mi a baj a szavainkkal?
Avagy mi a baj a szavainkkal?
Ha a vonatnak 11.59-kor kell jönnie, akkor a vonat 11.59-kor jön. Ennyi.
Ha a vonatnak 11.59-kor kell jönnie, akkor a vonat 11.59-kor jön. Ennyi.
„Mindezen szempontok figyelembe vételével javasoljuk a 7M-82-es kódjelű Téridő Monitorizációs Egységet kiszolgáló Csalhó időjárás-szabályozó pont kibővítését B3-as osztályú integrált kutatóbázissá.”
„Mindezen szempontok figyelembe vételével javasoljuk a 7M-82-es kódjelű Téridő Monitorizációs Egységet kiszolgáló Csalhó időjárás-szabályozó pont kibővítését B3-as osztályú integrált kutatóbázissá.”
Arról, hogy miért lenne fontos továbbra is a Vezúv lejtőjére építeni a városainkat.
Arról, hogy miért lenne fontos továbbra is a Vezúv lejtőjére építeni a városainkat.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.