// 2025. november 1., szombat // Marianna
Szántai János Szántai János

Trikolór kormányhorror: az oktatási cenzor és a megélhetési kenőpénzes

// HIRDETÉS

Van ez a reformkormány, tele hozzáértő, határozott, kitartó és (főleg!) a hazai állami szőnyegek alá sepert mocskot kiseperni akaró reformpolitikusokkal. Aztán lépésről lépésre kiderül, hogy mégsem.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2025. július 28., 17:32

Nem is tudom, létezik-e ilyen mondás, de ha nem, akkor tessék: egy szárított teveszarral tele zsákból nem vehetsz ki mákos bejglit, ha megfeszülsz, akkor sem.

A fenti mondás fényében tekintsük át a kies hazánkat tornádóként letaroló politikai fosvihart.

// HIRDETÉS

Tehát, nagy nehezen megkerül a Románia nevű taknyos kamaszállam elnöke. Aztán nagy nehezen

megszületik a reformkormány, amelynek szent feladata, hogy a nyakig a latrinába süppedt bezzegpátriát kihúzza a szarból.

A bezzeg-reformkormány rég nem látott sebességgel tüsténkedni is kezd: egymást érik a hírek a különböző megszorításokról reformokról, mert izé, üres az államkassza, a reformkormány tagjainak párttársai, haverjai, akik korábban reformkodtak az állam élén, eltapsolták a sok pénzt, mintha fizették volna őket érte. (Ja, fizették is, közpénzből, vagyis a mi adólejeinkből.) Az első reformcsomag pár napon belül a vállunkra is ül: a pénzünk még kevesebbet fog érni, kösz, korábban reformkodó politikusok, puszi!

Na de nem csak a zsebünkbe nyúlnak bele a derék reformerek. Itt van például a közoktatás. Már meg sem tudom számolni, hány közoktatási miniszter nem csinálta meg az elmúlt bő 35 évben, amit a közoktatásban reform címszó alatt meg kellett volna. Utánanéztem hát, és bele is pirultam:

1990 és 2025 nyara közt összesen 33 miniszter sertepertélt, intézkedett, aláírt, reformkodott az oktatási tárca élén.

Ami 1,06 minisztert jelent évente. Az ember esze megáll és ácsorog. Hát hogy lehet bármilyen reformot tisztességesen végigvinni évente 1,06 miniszterrel?

A fent említett legújabb reformkormány tagjaként egy olyan tudós doktor-professzor került az oktatási miniszteri bársonyszékbe, aki a kolozsvári BBTE rektoraként egész fényes karriert futott be és egész fényes nevet szerzett magának (mondjuk, a korábbi rektorokhoz képest ez nem volt olyan nehéz, lásd például Andrei Marga és Ioan-Aurel Pop urakat).

Ez a Daniel David úr civilben klinikai pszichológus, Szatmár szülötte. A román nép pszichológiája című könyvéből olvastam részleteket, remek meglátásai vannak. Például azt írja egy helyen, hogy a román nép eljutott arra a szintre, ahol

tisztában van a jogaival, viszont az ugyanabban a csomagban érkező kötelességeket nem igazán hajlandó elfogadni.

Emlékszem, amikor David úr vállalta a közoktatási miniszterség nehéz feladatát, csomó elit értelmiségi ismerős tapsikolni kezdett a közösségi oldalakon, hogy ó, végre egy igazi szakember, aki most majd eltakarítja a sok szemetet és végre lesz egy korszerű és európai közoktatási rendszerünk. Nos, ehelyett egyelőre megszorítások, leépítések, összevonások, ösztöndíjmegvonás van.

No és egy igen furcsa ügy. A minisztérium felkért egy független állami intézményt, ugyan végezzen már el egy kutatást, amely azt kívánta volna vizsgálni, mennyire teljesít alul a hazai közoktatás bizonyos mutatók terén, ami persze azt indokolja, hogy a mutatók emelése érdekében meghozzanak bizonyos reformintézkedéseket. Igen ám, de

a kutatás épp az ellenkezőjét eredményezte: a hazai közoktatás (a mért mutatók tekintetében) egyáltalán nem marad el az európai átlag mögött.

Tehát semmi szükség nem lenne reformra.

Erre mit csinált a jogait tökéletesen ismerő, kötelességeit azonban magasról letojó miniszter? Cenzúrázta a jelentést azon a címen, hogy csak egy vázlatról van szó. A végleges változat viszont erősen eltért az eredeti eredmények bemutatásától.

Ilyenkor mit mondhat az ember? Igazán kíváncsi lennék az annak idején lelkendező értelmiségiek véleményére, de nagyon hallgatnak az ügy kapcsán. Mások viszont a miniszter úr lemondását követelik. Hiszen

a cenzúra sok mindent megidéz (például a Ceaușescu-diktatúrát), egy demokratikusan működő rendszert viszont nem.

A miniszter úr is erősen hallgat, miután összevissza beszélt az elmúlt napokban. Nem is tudom, mit mondjak: valóban jó szakembernek tűnik. Talán arról van szó, hogy bekerült a politikai zúzdába és muszáj volt eljátszania a cenzort. Az a baj, hogy innen mindegy is. Ahogy az is mindegy (bárki bármit is mond), hogy

a kommunista diktatúra besúgója magától, örömmel írta a jelentéseit, vagy kényszer hatására. Attól ő még besúgó volt. A miniszter úr pedig cenzor.

Gáz. Ja, David úr egyelőre nem akar lemondani. Mindenesetre, üres óráira ajánlom figyelmébe ezt a dalt, egy cenzorról szól.

A másik eset, amelytől minden jóérzésű embernek tátva marad a szája (a bicska meg kinyílik a zsebében), a reformkormány egyik miniszterelnök-helyettesének botránya. Ami igazán nevezhető „románikumnak”. Komolyan, szinte bájos. Pedig az illető úriember nem is tagja egy pártnak sem, a fejlett Nyugaton végezte egyetemi tanulmányait (orvos lett), aztán inkább üzletelni kezdett, ráadásul ügyesen.

Szóval igazi szakértő, technokrata, ahogy tetszik.

Röviden: a múlt héten kiderült, hogy ez a miniszterelnök-helyettes, bizonyos Dragoș Anastasiu nyolc éven keresztül kenőpénzt fizetett egy korrupt fináncnőnek, hogy az – a miniszterelnök-helyettes állítása szerint – élni hagyja a cégeit. A kilencedik évben aztán egy cégtársával feljelentették a fináncnőt. Mire a hatóság megkegyelmezett nekik.

A fenti hír bombaként robbant a hazai közvéleményben. Anastasiu úr egy pár napig magyarázkodott. A legszebb magyarázata a kenőpénzek osztályozása volt. Tessék figyelni: kétféle kenőpénz létezik Anastasiu úr szerint. Az egyik a meggazdagodási kenőpénz, amit akkor fizet a korrupt fazon, amikor a tervek szerint a megvesztegetés vagyongyarapodással jár majd.

A másik kategória pedig a túlélési kenőpénz.

Ezt akkor szokta fizetni valaki, amikor nem szeretné, ha a szintén korrupt felügyelő hatóság (például finánc, vagyis az ANAF) akár börtönbe is juttassa. Na, Anastasiu úr ilyen túlélési kenőpénzesnek titulálta magát. És azt hitte, megússza. Nem úszta meg. Vasárnap lemondott.

A két eset ugyanarra a dologra villant fényt. Arról van szó, hogy az 1989 után a hatalom közelébe evező, csúszó-mászó politikai elit (és leszármazottaik, egyéb fajta utódaik) egyetlen dologgal nem számolt. Nevezetesen azzal, hogy ha az emberek alkotta hatalmi rendszer nagy része korrupt vagy azzá válik, miután bekerül a rendszerbe, akkor

egy idő után egyre nehezebbé válik a becsületesnek nevezhető szakemberek felkérése.

Ugyanis ezek az emberek vagy nem fogják vállalni a melónak azt a részét, amelynek során akarva-akaratlanul fertőzöttekké válnak. Vagy pedig beállnak a korrupt hórába. Anastasiu úr múltját nem ismerem annyira, David úrét bizonyos szinten követtem és azt láttam, egy nyílt, felvilágosult, még a (magyar) kisebbségi érzékenységekre is odafigyelő egyetemi rektor volt. Ehhez képest a mord arcú cenzor elég nagy torzulás.

Őszintén bevallom: egyetlen épkézláb ötletem sincs arra vonatkozóan, mi lehet itt a jó megoldás. Mert az egész államigazgatási rendszer

annyira tele van sógorokkal, ángyokkal, nénikékkel, menyekkel, apósokkal és a legkülönbözőbb szintű haverokkal,

hogy az többszörösen meghaladja a nemzeti minimumként elfogadható korrupciós szintet. Tudják, mint a viccben, amikor az új segéd megkérdi a mestert a boltban, mennyit lehet lopni. Mire a bölcs válasz: mindig csak annyit, hogy az ügyfél visszajöjjön. Hát ez nem az az eset.

Próbálom reálpolitkai alapon értelmezni a dolgot: tegyük fel, hogy bizonyos mértékű korrupciót el lehet fogadni. Halljuk innen is, onnan is, a fejlett, nyugati civilizációban is létezik. Tudják, amire olyan nagyon hasonlítani akar a trikolór haza. Na de ha már az autót ellopják a motor körül, vagy keveset lopnak ugyan, de az egész nyavalyás rendszer összes részét alkotó minden funkcionárius oroszlánrésze lop, akkor ott nagy baj van.

A következő kérdés logikusan adódik: mit tehet ilyenkor az állampolgár?

Egyelőre semmit. Csak épp ismét elveszti az úgynevezett européer demokratikus politikai elitbe vetett bizalmát. Na de a következő választások idején majd másra teszi a pecsétet. Egy újabb hagymázas vérnackó kalandorra, például. És akkor megint lesz nagy jajveszékelés, törvényhajlítás, egymásra mutogatás. És akkor majd ismét elhangzik az is, hogy: Kedves korábbi kormányok! Ti vagytok a felelősek! Mert hazudtatok, loptatok, cenzúráztatok, becsaptatok. És minden jó lesz. Ámen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok

Szántai János

Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?

Fény az egykori sóbányában – huszonnegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Arra számítottak, hogy az egész tárnarendszer beomlik, de erre nem került sor. Aztán száz év múlva történt valami.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Két maroknyi aranyékszer hevert mellettem, fogalmam sem volt, mitévő legyek”

Sólyom István

A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.

 

Hét kisgyerek halt meg egy kórházban… mégis hogy lehetséges ez?

Szántai János

A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Milyen következményekkel jár, ha a Lukoil kivonul Romániából? – hírek kedden
Főtér

Milyen következményekkel jár, ha a Lukoil kivonul Romániából? – hírek kedden

Az orosz cégnek egy kőolaj-finomítója és 320 benzinkútja van Romániában. A szabályozó hatóság szerint csökken a villanyáram ára. Az RMDSZ felvetette a parlament létszámának 10 százalékos csökkentését.

Újabb bank tűnik el a piacról: pénteken lezárul az Intesa Sanpaolo Bank Románia és a First Bank fúziója
Krónika

Újabb bank tűnik el a piacról: pénteken lezárul az Intesa Sanpaolo Bank Románia és a First Bank fúziója

Október 31-én lezárul az Intesa Sanpaolo Bank Románia és a First Bank fúziója – közölte az olasz pénzintézet.

Felszentelték a világ legnagyobb ortodox székesegyházát, némi kifütyüléssel fűszerezve…
Főtér

Felszentelték a világ legnagyobb ortodox székesegyházát, némi kifütyüléssel fűszerezve…

… Victor Ponta megint előbukkant egy kő alól, ezúttal még kétesebb társaságban… és szörnyű baleset történt a Fogarasi-havasokban, ketten meghaltak.

Késsel sebesítettek meg egy férfit Csíkszeredában
Székelyhon

Késsel sebesítettek meg egy férfit Csíkszeredában

Késsel sebesítettek meg egy fiatal férfit egy csíkszeredai vendéglátóegységben a közelmúltban, a támadót rövid időn belül azonosította a rendőrség.

Oroszország ballisztikus rakétacsapást mért Mikolajivra, az ukránok orosz kőolajvezetéket robbantottak fel
Krónika

Oroszország ballisztikus rakétacsapást mért Mikolajivra, az ukránok orosz kőolajvezetéket robbantottak fel

Az orosz hadsereg szombat reggel ballisztikus rakétával csapást mért a dél-ukrajnai Mikolajiv megyeszékhelyre; eddig egy halottról és legkevesebb 15 sebesültről lehet tudni – közölte Vitalij Kim, a régió kormányzója a Telegramon.

Olténiából indult és Erdélyig vezetett egy háromhetes gyermek 7000 eurós eladása
Székelyhon

Olténiából indult és Erdélyig vezetett egy háromhetes gyermek 7000 eurós eladása

Gyermekkereskedelem miatt indult eljárás egy Gorj megyei pár ellen, miután a gyanú szerint háromhetes csecsemőjüket 7000 euróért eladták egy férfinak. A pénzből állítólag egy autót vettek.

// még több főtér.ro
Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok
2025. október 17., péntek

Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok

Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?

Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok
2025. október 17., péntek

Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok

Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?

Különvélemény

Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok

Szántai János

Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?

Fény az egykori sóbányában – huszonnegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Arra számítottak, hogy az egész tárnarendszer beomlik, de erre nem került sor. Aztán száz év múlva történt valami.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Két maroknyi aranyékszer hevert mellettem, fogalmam sem volt, mitévő legyek”

Sólyom István

A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.

 

Hét kisgyerek halt meg egy kórházban… mégis hogy lehetséges ez?

Szántai János

A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.

// HIRDETÉS