// 2024. november 23., szombat // Kelemen, Klementina
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

Románia mint Iszlám Állam – az abszurditások csatája

// HIRDETÉS

Már megint vihar van a román-magyar közös biliben, és már megint Székelyföld-ügyben.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2015. március 13., 19:25

Az történt, amint azt már bizonyára mindenki tudja, hogy miután Marosvásárhely cizellált modorú polgármestere, a rendőrséggel karöltve megakadályozta, hogy Románia állampolgárainak egy csoportja éljen a törvény biztosította gyülekezési jogával, a Székely Szabadság Napján kisebb megemlékezéseket tartottak több, székely lakossággal is rendelkező városban, így Budapesten is.

A pesti rendezvényen pedig az egyik civilszervezet vezetője azt mondta bele a mikrofonba, hogy Románia a 21. század Európai Uniójának Iszlám Állama, és ezzel egyrészt helyből megnyerte a Márciusi Nagyotmondások Versenyét, másrészt kivert néhány biztosítékot. Az egyik biztosíték a román külügyminisztérium épületében volt, úgyhogy miután a román kormány jól kitiltakozta magát, Bogdan Aurescu külügyér nem bírt lecsillapodni, és telefonon zaklatta magyar kollégáját, Szijjártó Pétert. 

Először is: Romániát az európai átlagember számára leginkább lefejezős videóiról ismert és rettegett Iszlám Államhoz hasonlítani olyan mértékben abszurd, hogy Ionesco is visszaadta volna a nem létező drámaírói diplomáját. Ebben az országban vannak bőven jogsértések, előfordulnak (egyre gyakrabban) kisebbségellenes incidensek, a hivatalos politikai légkör időnként fojtogató, de a retorikai túlzásnak és pamfletisztikus hevületnek is vannak határai.

 

Nem az a baj ezzel az iszlámállamozással, hogy alkotmányt sért vagy ilyesmi (nem sért, ez bele kell férjen a véleménynyilvánítás szabadságába), hanem hogy az efféle megnyilatkozások a székelyföldi autonómiaküzdelem komolyan vehetőségét ássák alá – mint ahogy minden egyes Vesszen Trianon! és Székelyföld nem Románia! skandálás is. Persze, elégedetten hátradőlhetünk utána, hogy most aztán jól megmondtuk, csak hát az a kérdés, hogy jólmegmondást akarunk-e vagy autonómiát. Az álmoskönyvek szerint a kettő nem feltétlenül kompatibilis egymással.

 

Az viszont, hogy a román diplomácia ekkora cirkuszt csinált az esetből, a bicikli túltolásának minősített esete. Mert nézzük csak meg, miről van szó valójában: a román kormány azt kéri számon a magyar féltől, hogy egy olyan rendezvényen, amelyet nem Magyarország kormánya szervezett, miért hangozhattak el Romániát sértő mondatok. Nincs ötletem, hogyan akadályozhatták volna meg ezt a magyar hatóságok, illetve egy ötletem van: ha eleve betiltják a szabadságnapi gyülekezést, biztos, ami biztos alapon. Csakhogy a szomszédos és baráti államban, ahol állítólag tombol a diktatúra, nem szokás demonstrációkat betiltani. Ez lehet, hogy meglepően hangzik egy olyan ország kormánytisztviselői számára, ahol alig néhány napja tiltottak be egy jogkövetelő felvonulást, de attól még így van.

 

Ha a magyar külügyminiszter minden esetben felhívná román kollégáját, amikor az Új Jobboldal derék szimpatizánsai a legordenárébb módon küldik el az erdélyi magyarokat az anyaországukba, vagy amikor etnikai uszítással találkozunk a mainstream vagy közösségi médiában, az utcán vagy bárhol, akkor a Külgazdasági és Külügyminisztérium telefonkerete elég hamar kimerülne. Arról nem beszélve, hogy érdemes lenne külön Bogdan Diaconu-alosztályt felállítani a minisztériumban (ugye, ő nem egy egzaltált civil, hanem parlamenti képviselő). Ha valakinek indokolt lett volna a telefon után nyúlni, akkor az épp Szijjártó Péter, a marosvásárhelyi felvonulással kapcsolatos román hatósági magatartás jogállami mércével igencsak kétséges volta miatt.

 

Péntek tizenhárom van, illik rossz hírrel zárni: élek a gyanúperrel, hogy a diplomácia világában nem szokás csak úgy túltolni azt a bizonyos biciklit. Vagyis annak az országnak a kormánya, amelyben nincs magyarkérdés, most megmutatja, ki az úr a házban, és ennek érdekében hajlandó államközi konfliktust is vállalni – ehhez pedig ürügyként jól jönnek az ország politikai rendjét ugyan nem veszélyeztető, de hangzatos márciusi nagyotmondások. A repülő emelkedik, az öveket tessék becsatolni.

 

Fotó: MTI

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS