// 2026. október 26., hétfő // Dömötör
Szántai János Szántai János

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

// HIRDETÉS

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2026. október 26., 17:28

Az utóbbi napokban nagy port kavart a hír, be is számoltunk róla, majd Sánta Miriám kollégánk alaposan körüljárta a jelenség lélektani és online kommunikációs hátterét: egy hetedikes diák megkéselt egy tanárnőt meg egy másik diákot a besztercei Ștefan cel Mare gimnáziumban. Borzasztó hír, aki szülő, akaratlanul is összerezzen, mert elképzeli, mi történne, ha abban az iskolában is előfordulnának ilyen esetek, ahova az ő gyermeke(i) is jár(nak). Aztán esetleg ki is veri a hideg verejték, mert eszébe jut, hogy

mi történne, ha a saját gyerekéről derülne ki, hogy kést cipel az iskolába.

Biza, ne zárjuk ki ezt sem, annak ellenére, hogy az esetek elsöprő többségében úgy gondolkodunk magunkról, hogy mi a „jók” vagyunk. A „rosszak” mindig mások.

// HIRDETÉS

A napok teltek (a megkéselt tanár és diák túl van az életveszélyen, hála Istennek), közben arról érkezett hír, hogy október 16. és 22. között a román rendőrség összesen 3 664 megelőzési és felvilágosítási kampányakciót bonyolított le az ország iskoláiban. Vagyis

pont abban az időszakban történt a megelőzés, felvilágosítás, amikor a Besztercén a diák végrehajtotta tettét.

Ezzel nem azt akarom állítani, hogy a rendőrségi akciók nem hatékonyak, dehogy. Azt akarom ezzel állítani, hogy nem elegendőek.

Ugyanebben az időszakban megjelent egy csomó kommentár is a közösségi médiafelületeken. Vagyis boldog-boldogtalan megírta, hogy mit kéne gondolni, tenni az ügyben. Olyan döbbenetes dolgokat is olvastam, hogy megsavanyodott tőle a tej a csuporban. Hiába,

ha valaki csak a saját rögeszmésen ismételgetett ideológiai szlogenjei mentén képes haladni,

akkor minden út ugyanoda fog vezetni, bármi is legyen a téma, a probléma, a válság. Azóta is töprengek azon, hogy a fenébe ajánlhatja valaki a kommunista illatú egalitarizmust, mint megoldást egy olyan jelenségre, aminek semmi köze nincs az ideológiához.

Az is felmerült bennem: minek egyetemet végezni, ha valaki ennyi hülyeséget képes összehordani relatíve rövid idő alatt. Aztán elképzeltem az első ránézésre abszurd forgatókönyvet:

pont azért van szükség egyetemre, hogy valaki a saját bunkóegyszerű ideológiájával csépelhessen bárkit, aki esetleg nem ért vele egyet.

Mindezt a tolerancia és a szeretet nevében, persze. És igen, most majd jöhetnek megint a Szókratész-szakállú öreg professzorok, akik már mindent (múltat, jövőt, nacionalizmust és mesterséges intelligenciát) rég megírtak egyetlen könyvben, hogy ez egyetemellenes duma. Nem. Nem az. Az egyetem egy rendkívüli hely. Ahol csodálatos dolgokat lehet tanulni. Pont, mint az interneten. Na de

fegyver is lehet: például azokon a helyeken, ahol például indoktrinálás zajlik, a sokat szajkózott szabad és kritikai gondolkodás tényleges gyakorlása helyett. Pont, mint az internet.

De hadd térjek vissza a szomorú besztercei esethez. Azzal minden kommentátor egyetért (naná, hiszen meszet épp nem evett), hogy az iskolai biztonság kérdése nem lehet vita tárgya. Időnként hallom, hogy egyes iskolákban nem tartják be az érvényes biztonsági előírásokat. Hogy miért? Hát mert… még senki nem szurkált meg senkit abban az iskolában. Vagy mert jóvanazúgy! Vagy mert kicsi a fizetés, a fene fog minden kölket ellenőrizni.

Ha az iskolában nem veszik el a telefont a nebulóktól (annak ellenére, hogy van rá iskolai szabályzat), miért pont egy kést vennének el?

Hiszen nem néznek utána!

Azzal teljes mértékben egyetértek, hogy Romániában igen sok dolgot seggel gondolnak ki. Elnézést a kifejezésért, de hát elég nagy a tét, hogy nyersen fogalmazzunk. Most persze zeng a rendőri magosság, hogy szigorítani kell a biztonságot, az ellenőrzéseket, a megfigyelést, a büntetéseket. Jó reggelt! Miért nem szigorították már rég?

Miért csak azután, hogy egy kölyök megkéseli az egyik tanárát meg egy társát? Miért csak azután, hogy leég a bukaresti Colectiv?

Megannyi költői kérdés. Válaszok persze, vannak, csak hát kerülik őket az illetékesek, mert ha kimondanák, az egyenlő lenne a felelősség vállalásával.

Gondoljuk csak el: 2024. november elsején leszakadt az újvidéki vasútállomás betonból készült előteteje, meghalt 16 ember. Akkor lemondott a miniszterelnök, pár miniszter, egy polgármester. De Alekszandar Vucsics elnök maradt. Szinte napra két évre rá viszont megbukott, a büntetőszavazó tömeg elsodorta.

Aggódom a szerbekért.

Hogy miért? 2015. október 30-án tűz ütött ki a bukaresti Colectiv klubban, meghalt 64 ember. Lemondott Victor Ponta miniszterelnök és kormánya, illetve a kerületi polgármester. Azóta eltelt 11 év. És ugyanolyan felelőtlen, roszabb esetben tolvaj, maffiózó politikusok követik egymást a döntéshozói szinten.

Ennek a rendszerszintű politikai, politikusi problémának a jelenlegi kormány is tünete.

Gyakorlatilag néhány kivételtől eltekintve nincs olyan csúcsvezető, aki konkrétan ki tudná dolgozni és végre tudná hajtani (ha akarná, akkor sem) a besztercei késeléses eset megelőzéséhez szükséges komplex (oktatási, gyermek- és családvédelmi, jóléti, igazságügyi stb.) reformokat.

De tegyük fel, a játék kedvéért, hogy megszületnek a legszükségesebb (értsd, tűzoltási) döntések és minden érintett tényezőt súlyosabban büntetnek az illetékes hatóságok. Ez mindentől függetlenül helyes lenne.

Az évszázados emberi tapasztalat azt mutatja, hogy

a (köz)biztonsági szabályok megszüntetése vagy akár lazítása érdekes módon nem nagyobb biztonságot, harmóniát stb. eredményez, hanem káoszt.

Mert, ismétlem már sokadjára, az emberek nem egyenlőek. Nem lehet elégszer kimondani (és mint tudjuk, ki KELL mondani!): az egalitarista ideológiáknál nincs kártékonyabb ezen a sárgolyón. Megkockáztatom: az egalitarista ideológiák éppen olyan kártékonyak, mint a másik véglet:

lásd a náci Németország és a sztálinista Szovjetunió horrorisztikus teljesítményeit.

Szóval, elfogadván azt, hogy az emberi lények sosem voltak és sosem lesznek egyenlőek, megszületnek a konkrét és szigorú intézkedések. Mi történne? Lehet, hogy a rajtakapástól való félelem megakadályozná, hogy a gyerekek késsel flangáljanak az iskolában (súlyosabb dolgokról ne is beszéljünk). Na de ez távolról sem lenne elég.

Az is elkelne például, aminek a hurrá-optimisztikus eltörlését, emlékszem, döbbenettel fogadtam annak idején, amikor a saját gyermekeim egy nap hazajöttek az iskolából.

Elmesélték, képzeljem el, a suliban a tanárok megengedik, hogy a nebulók tegezzék őket.

Tessék, kérdeztem elhűlve. Na de akkor mivé lesz a tanári tekintély, kérdeztem, és olyan ósdinak éreztem magam. Hogy lehet egyáltalán elmondani valamit, érvelni valami mellett, netán valami elemi fegyelmet tartani, ha egy rakás hormonoktól duzzadó tini váratlanul úgy érzi, a tanár a haverja. A gyerekeim azt mondták, jó lesz, mert így eltűnnek a különbségek… és erre kirázott a hideg. Miért kéne eltűnniük? Az egyik egy gyerek, a másik egy felnőtt, ráadásul tanár.

Aztán eltelt pár év és egyre több visszajelzés érkezett, miszerint a tanár–diák bratyi nem volt annyira jó ötlet.

Az egalitarista hozzáállás megint kártékony eredményt hozott. Nem fogok neveket mondani, de gyomorforgató: amikor kamaszok szemberöhögik a tanárukat, akinek egyszerűen nem marad eszköze arra, hogy kezelni tudja az illetőket, akik a maguk részéről nem gonoszok, fenét, csak ráéreztek, milyen az, amikor valaki bratyizni akar velük, de nem közülük való.

Én értem, hogy haladás van, meg 21. század, a fizikai büntetés nem az, ami, hanem bántalmazás. Azt is értem, hogy a gyermeket nem szabad kordában tartani, mert gátolja a lelki és szellemi fejlődést.

Azt viszont nem értem, hogy valamiféle homályos egalitarista lázálom alapján miért tevődik egyenlőségjel tanár és diák közt.

Természetesen ott van a komplex tényezői körben a tanárok és a szülők, a család felelőssége. Ezt most nem érinteném, több komoly szakember is sokat beszélt róla. Van itt azonban valami, amiről nem szokás szólni. Nevezetesen a tinik példaképeiről. A politikusokról nem beszélek, ők egyszer és mindenkorra lejáratták magukat, kivéve a szélsőjobbereket (lásd a vérnackó AUR-t és nem csak).

Releváns szélballer politikus nálunkfele nincs (hála a kommunista diktatúrának, na, ezért tényleg hálásak lehetünk),

önjelölt kultúrhérosz (az egyetemi indoktrináció termékei ők) viszont annál több. Szóval, hiába instázik a derék megmondóember naponta, ha egy hónap múlva kiderül, hogy veri a nőjét, tolja a kokaint és odahaza lopott fegyvereket rejteget. A tiniknek tehát akkor sem igazán lehetnének példaképeik, ha amúgy tudnának figyelni az iszonyatos digitálzajban. És vannak, akik tudnának.

Szóval, miért is visz egy hetedikes srác kést az iskolába? A kérdés igen sokrétű, mint jeleztem, egy dolog azonban holtbiztos: nem azért, mert bosszú akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Főtér

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert
Krónika

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert

Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.

Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában
Főtér

Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában

Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő
Székelyhon

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő

Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme
Krónika

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme

Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.

Életét vesztette a gyalogos Gyimesfelsőlokon
Székelyhon

Életét vesztette a gyalogos Gyimesfelsőlokon

A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS