Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Október 15-én, azaz múlt csütörtökön megjelent a kolozsvári polgármester Facebook-oldalán egy videó. A videóban maga a kincses város bírója, Emil Boc látható, amint a leghíresebb kolozsvári utcában, igen, a Farkas utcában áll és arról beszél, hogy kevesebb port akar látni (ő már csak így beszél, az ő városában, lásd még itt) a Farkas utca azon részén, ahol az Emil Racoviță líceum, az akadémiai könyvtár, a református kollégium és a református templom áll. Érdekes, azt nem említette a kolozsvári bíró, hogy a református kollégiummal szemben van két épület, ahol adófizető szavazópolgárok laknak. Mert, folytatja Boc úr, az oké, hogy egy urbanisztikai megoldásnak jól kell kinéznie, de mindenek előtt az embereket kell kiszolgálnia.

Hát ez csodálatos, mondhatja akárki. Ilyen kell legyen egy igazi városgazda. Nem hiába ül Boc úr szinte 19 éve Kolozsvár polgármesteri székében!

Ez az egyik leggyakoribb látvány az Egyetem utcában. Csak úgy megáll egy autó. Ahol éri. A smekkerek fejében az van, hogy ha sehol se szabad megállni, akkor mindenütt lehet. Most épp ott van a rendőr. De a leggyakrabban nincs ott. Ennyit a polgári tudatosságról.

Na és akkor ugorjunk egyet vissza az időben, olyan 2021 nyaráig. Kolozsvár történelmi központjának felújítása ugyanis akkor kezdődött. Szépen megcsinálták és úgynevezett megosztott teret (shared space) hoztak létre a Szentegyház (Iuliu Maniu) utcában, többé-kevésbé a Bolyai utcában, a Minorita (Hermann Oberth) utcában, az Egyetem (Universității) utcában, a Farkas (M. Kogălniceanu) utcában, a Színház (E. de Martonne) utcában, a Kovács Dezső utcában, a Sámi László (Gaál Gábor) utcában meg a Bethlen (Baba Novac) utcában.

Boc úr múlt heti videója kapcsán minket elsősorban a legnevezetesebb, a Farkas utca érdekel. Körbejártuk a patinás utcát és környékét és fotókat készítettünk a problémákról, jó három évvel a tervezett átadási határidő után. A Farkas és Egyetem utcai munkálatok hivatalos átadási határideje valamikor 2023-ban volt, de érthető módon a valóság felülírta az elméleti határidőket. Ha igazak a hírek, a kolozsvári városháza végül 2024-ben vette át a felújított Farkas-utcát, de nem felhőtlenül. Mert a munka nem volt hibátlan.

Ez a csatornafedő hamarosan feladja a harcot. Jóvanazúgy!

És akkor itt ejtsünk szót a tervezőről, akit Boc úr a videóban többször is emleget, és aki többek közt a Farkas utca urbanisztikai megoldásáért felel. Macalik Arnold úrról és a Mossfern tervező cégről van szó. Macalik úr és munkatársai elképesztő munkát végeztek. Ezt az is el kell ismerje, akinek nem tetszett, nem tetszik, hogy néz ki a felújított Farkas utca. Szóval, kalap le!

Viszont, ahogy mondani szokás, ha az ember túlontúl ragaszkodik a saját elképzeléseihez, az adott esetben nem vezet jóra. Egy író is ragaszkodhat a saját rossz megoldásaihoz, legfeljebb lehúzza a kritika. Egy utca felújításánál viszont a rossz megoldások elég sok pénzbe kerülnek.

A Boc úr által is említett Farkas utcai részt a tervező elképzelése alapján homok és kavics különleges elegyével fedték be. Vagy padolták le. Vagy hintették és döngölték le. Igazából mindegy. Az első réteget 2024 novemberében kellett eltávolítani. Hogy miért? Nyáron úgy érezte magát az ember az utcában, mintha valami westernfilmben járna, egy poros kisváros peremén. Épp csak az ördögszekerek meg a kovbojok hiányoztak a háttérből. Ősztől tavaszig meg a sarat dagasztották az arra járók.

A Király utca és az Egyetem utca kereszteződésénél ismét baltás megoldást találtak ki a hatóságok. Ott senki se megy át. De akkor miért shared space? Mindegy is. A smekkerek viszont megint megtalálták a megoldást. Beállnak egymás mögé. Parkolódíjat se kell fizetni és a rendesen (sok pénzért) parkoló autókat is beszorítják a helyükre. Próbálj kijönni, csókolom!

Már 2024 késő őszén elhangzott, hogy talán mégis jobb lenne, ha követ raknának a különleges homokos-kavicsos réteg helyére, de a hírek szerint a tervező nem állt kötélnek. Ezért aztán egy másik fajta homokos-kavicsos réteget tettek oda. Ma azon a részen tankcsapdaszerű gödrök is vannak. Ha beledöccen az autó, azt a sofőr is, a tengely is, az abroncs is megérzi.

Na várjunk csak: hát mit keresnek ott az autók? Hát a táblákon nem az áll, hogy Zonă pietonală? Vagyis gyalogos övezet? Sajnos, de, az áll. Igazából az első szakaszban elhangzott információkat követően mély csend borult arra a nem lényegtelen részletre, hogy például az Egyetem meg a Farkas utca úgynevezett shared space, avagy megosztott tér. Ami egészen konkrétan azt jelenti, hogy az utcák autók és gyalogosok számára is nyitottak. És igen, tábla is létezik rá. Hogy ez mennyire működik a mi, nos, jogokat igen, kötelezettségeket kevésbé (el)ismerő végeinken, az más kérdés.

A tábla egyértelműen jelzi: itt megállni tilos. A másik pedig azt, hogy ez egy gyalogos övezet. Kivéve iskolabuszok, biciklik, illetve intézményi, vállalati ellátás. Pedig nem gyalogos övezet, hanem shared space. Ahol az autók is járhatnak. Ja, és az ottlakókról sem esik szó. Riveran, ez a román kifejezés az ottlakókra. Ez lenne, ha ott lenne a táblán.

A közlekedési táblákon tehát az áll, hogy gyalogos övezet. Pedig nem az, elvileg legalábbis. És ebből számos félreértés adódik. Idén nyáron például elindultam otthonról (a Farkas utcában lakom), autóval. Végighaladok, szépen, ahogy kell (20 km/h), a református templom fele. Valahol jobbra (a hajdani járdán) egy pár sétál egy kutyussal. A kutyuson nincs póráz. Amint megpillantja az autót, vadul nekiugrik jobbról. Apró, tehát nem is látom, mi történik az autó túloldalán. Megállok. A kutyus él, hála Istennek, igaz, megszeppent. Nem ám a tulajdonos, aki nekem ugrik, hogy mit keresek ott, miért száguldozok, hova megyek. Válaszolok sorban: itt lakom, 20 km/h nem száguldozás, semmi köze hozzá. Na de a kutya miért is nincs pórázon, teszem hozzá. Mert, ugye, ez a szabály, tudja. Az ember káromkodik és elsunnyog.

A kivitelezés egyik hibája, hogy a kőlapok nem szorulnak egymáshoz. Távolodnak szépen, mint a kontinensek. Azt már senki sem számolja (régebb még megtettük), hány kőlap repedt, törött, csorba. A szám simán meghaladja az ezret.

Szóval, talán nem ártana valamiféle oktató-nevelő táblákat kitenni, hogy mi is az a shared space, ahol az autók is, a gyalogosok is megférnek egymással. Van még egy zavaró dolog, ami időnként elgondolkodtatja az embert, hogy akkor mi is van ezzel az egész utcarésszel. A Petőfi utca és az Egyetem utca, illetve a Király és a Sámi László utca kereszteződésénél vaskordonok állnak. Azt írja rajtuk, hogy „helyi rendőrség”, illetve hogy „A közlekedés elől ideiglenesen lezárva”. Néha meg kell állnom hazafele menet az úttesten, kiszállok az autóból, odébb tolom a hülye kordont és továbbhajtok. Tényleg, ez volna a remek urbanisztikai megoldás?

Ami a parkolást illeti, a tisztelt városháza baltával, diszkriminatív módon intézte, vagyis egyetlen ceruzavonással betiltotta az egész zónában. És itt térnék ki ismét a történelmi központban élő adófizető szavazópolgárokra. A Farkas utcában például hét olyan ház van, amelyben emberek életvitelszerűen laknak. És elviselik a sok igen színes, igen multikulturális és igen gyakran igen kevés látogatót vonzó eseményeket. Na de hogy hol parkolnak? Az ő bajuk. A városháza magasról tesz rájuk. A református templomkert egy része például parkolóvá alakult át. Miért? Felteszem, mert az ott dolgozóknak nem jut parkolóhely valamelyik belső udvaron. Egy normális (elnézést a kifejezésért) városháza parkolási lehetőséget ajánlott volna fel a zóna lakóinak. Nincsenek olyan sokan. Ja, talán ezért is kezeli őket diszkriminálható páriaként.

Ott a tiltótábla, mindkét irányból, a Petőfi és Egyetem utca kereszteződésében. Pedig be szabad hajtani. De nem! Az ellentmondás csimborasszója. És mit tesz a smekker autós? A kordon elé parkol. Néha öt autó is áll egymás mögött. Szép urbanisztikai megoldás!

Szóval nem csak a tervezőt érheti kritika, hanem a tisztelt polgármesteri hivatalt is. És akkor térjünk vissza Boc úr videójára: a polgármester úr által elmondottak alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Farkas utca templom előtti része (egészen a Kovács Dezső utcáig) a közeljövőben ismét építőteleppé válik. Ugyanis Boc úr kiadta az ukázt: le kell kövezni azt a részt, kész. Tehát immár harmadszor bolygatják meg a felszínt. Kicsit olyan ez, mint amikor Lúdas Matyi háromszor veri meg Döbrögit, csak épp fordítva, itt a nép szenved, újra s megint.

Egy tankcsapdának is beillő gödör a Farkas utcai református templom előtti téren. Az autók kerekei, az időjárás, a nem megfelelően szakszerű munka eredménye. Nagyot döccenni lehet itt, de talán érdemes megerülni, a többi gödörrel együtt, mint régen, a kommunizmusban. Igaz, most legalább este van utcai világítás.

A hír hallatán megint eszébe jut az embernek, hogy nem érdemes rögeszmésen ragaszkodni egy megoldáshoz, ha látjuk, hogy az nem jó. A tervező tökéletesen elképzelte az urbanisztikai megoldást. Csak épp azt nem volt hajlandó elfogadni, hogy a világ e szögletében ez a megoldás nem működik. Mindegy, hogy azért, mert nagyobb az autós forgalom (ahogy Boc úr állítja a videóban), mint azt eredetileg feltételezték, vagy a kivitelező nem tudta úgy megcsinálni azt a réteget, ahogy kell. Tényleg mindegy.

A Farkas utcai református templom kertjének egyik vége hevenyészett parkoló.

Egyébként ismételten felhívom a város kiegyensúlyozott fejlesztésében érdekelteket az utcaképviseletek fontosságára. Annak idején kalandos társaságoknak is hívták őket. A lényege ezeknek a képviseleteknek az lenne, hogy ha például felújítják az utcát, ugyan kérdezzék meg az ott lakókat is az egyes részletekről és vegyék figyelembe az igényeiket. Ily módon elkerülhető lenne egy rakás diszkriminatív intézkedés. Mint például a fentiek. Vagy az utcahomlokzatok költségeinek fedezése, amelyet a városháza a történelmi központ lakóitól megkövetelt (tetemes büntetőbérek fenyegetése mellett), ugyanakkor az egyes állami intézmények tulajdonában levő épületek ma is omladozva állnak, jó esetben állványzat és védőháló mögött.

Végkövetkeztetés? Nem igazán van. Rend, kellő átgondolás, továbbá a lakosság tisztelete hiányában továbbra is számtalan remek ötlet lesz felemás. És megint jönnek a be nem fejezett dolgok, jön a jóvanazúgy, jön az rosszul végzett vagy soha be nem fejezett munka Kolozsvárja, Erdélye, Romániája.