// 2026. október 26., hétfő // Dömötör
Varga László Edgár Varga László Edgár

Minek orvos, ha tilos betegnek lenni, minek tanár, ha kötelező a tudás? Egy képviselőnek sajnos támadt egy ötlete

// HIRDETÉS

Ez a képviselő alkotmánymódosítással kötelezné a romániai magyarokat is, hogy tudjanak románul. Nem AUR-os képviselőről van szó.

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2024. szeptember 16., 13:01

Elena Hărătău a PNL bákói parlamenti képviselője. Ezt azért írtuk le, mert vélhetően sok Olvasónak nem volt tudomása róla. Ám most mégis meg kell ismerniük őt, hiszen Elena Hărătău asszony gondolkodott, gondolkodott, majd a sok erőlködéstől támadt is egy ötlete.

Na most, ha az ember a sors és a politika különös fintora folytán törvényhozói minőségben teszi mindezt, abból nagy baj lehet.

Elena Hărătău asszony ugyanis kitalálta, hogy úgy kellene módosítani az alkotmányt (!), hogy annak 13. cikkelye – amely arról szól, hogy „Romániában a hivatalos nyelv a román” – egyúttal kötelezze is az ország polgárait a román nyelv beható ismeretére. Ezt elsősorban a Székelyföldön élő román ajkú honfitársai védelmében látja lényegesnek, akik szerinte „mélyen diszkriminálva” érzik magukat.

// HIRDETÉS

Hărătău asszony úgy véli, hogy ez egy „természetes, politikai felhangoktól mentes” cselekedet lenne, ami elengedhetetlen a „normalitáshoz”.

A képviselő azt feltételezi, hogy vannak olyan, nem román anyanyelvű szülők az országban, akik „szándékosan elszigetelik” a gyerekeiket, egyszerűen „nem engedik” őket románul beszélni, a politikai osztálynak pedig kötelessége a diszkriminált gyermekek segítéségre sietnie…

Egyáltalán nem lenne meglepő egy ilyen meredek ötlet így a választási szuperévben, ha azt a széljobb AUR valamelyik hazafiassággal degeszre tömött keblű elöljárója eszeli ki,

és nem a román liberálisok felől érkezik.

No persze a román liberálisok nemzeti liberálisok – nem is lehetne ez másképp egy, az alkotmánya szerint is egységes és oszthatatlan nemzetállamban. (Itt jegyeznénk meg, hogy az alakulat első alelnöke az a Rareș Bogdan, aki számtalanszor kimutatta már a magyarok iránti olthatatlan szeretetét, és aki a helyi torzszülött politikai viszonyok közepette maga is egy olyan mitológiai kentaurhoz hasonlatos, amelynek a fara lósegg, a feje pedig embersegg.)

És mivel a szélsőségesen (értsd: vállaltan, nem burkoltan) nacionalisták (AUR) a felmérések szerint jelenleg nagyon is izmosodnak,

minden egyéb alakulat igyekszik a maga módján a nacionalista szavazókat is megszólítani,

és minél többet átcsábítani közülük az AUR-tól.

(Ugye emlékszünk még Klaus „Ionopotchivanoc” Iohannis hírhedt magyarellenes kirohanására, amely alighanem hasonló kampánymegfontolásokból született?)

Egy ilyen próbálkozás szemtanúi lehetünk vélhetően ismét.

Mivel a téma érzékeny, nyilván nem a párt fejeseinek (például a könyvét az Ön pénzén agyonreklámozó Nicolae Ciucă pártelnök) nevével fogják eladni, de könnyen lehet, hogy a bákói képviselő asszony éppen az ő csöndes jóváhagyásukkal tette közzé értékes gondolatait, amelyek egyébként gond nélkül elmúltak volna, mint egy könnyű hűlés, ha a bákói képviselő asszony elég ideig üldögél egy békés sarokban, ahelyett hogy vadul felcsörtet a tettek csúszós mezejére.

Hangsúlyoznánk, hogy itt egyelőre csak egy kampányfogásról van szó, egy ötletről, amelyről született egy közlemény.

Nem arról van szó, hogy holnaptól valóban kötelező lesz tudni románul fővesztés terhe mellett mindenkinek, aki román állampolgár, csak arról, hogy egy politikusnak a román nyelv napja (augusztus 31. – a szerk.) alkalmából eszébe jutott, hogy jelenlegi pozíciójánál fogva akár meg is kavarhatná a szart.

Megkavarta.

Csakhogy ezek a mostani kavargatási technikák egyre aggasztóbbak.

A nacionalizmus nemcsak a magyarokon hatalmasodik el egyre inkább (mert nézzünk szembe a tényekkel: a magyarok is nagyon nacionalisták), hanem világszerte mindenhol erősödik. Romániában is, amely „nemzetállamtól” létezése óta sosem állt túlságosan messze amúgy sem a nacionalizmus.

A düh és az elkeseredettség áll a jelenség mögött. Az egyre fokozódó agresszió, az interneten keresztül mindenhová beszivárgó gyűlölet… sorolhatnánk a közhelyeket.

Csakhogy a politikának hála az egyes emberek őrült ötleteiből egykönnyen valóság lehet,

szóval alaposan el kell itt gondolkodnunk, hogyan tovább.

Olyan politikusokat akarunk, akik az oktatási rendszer fejlesztésével szeretnének nagyobb tudást biztosítani a polgáraiknak, nem pedig pusztán azzal, hogy „tudásra kötelezik” őket. Ez nonszensz, groteszk, gyomorforgató.

Ezzel az erővel megszüntethetnénk az egészségügyet is, helyette csak egy törvény kell: tilos betegnek lenni. „Legyen mindenki jó” – szólna az új jogszabály, és akkor nem kellene szükség többé az amúgy is korrupt igazságszolgáltatásra sem.

Vagy ahogy a cikk alatt az egyik hozzászóló megjegyezte:

„Én is alkotmánymódosítást kérek, kötelezzenek minden polgárt, hogy ne legyen többé hülye.”

Nos igen, ez valóban sok mindent megoldana. Kár, hogy kivitelezhetetlen, akárcsak Elena Hărătău asszony tervezete.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Főtér

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert
Krónika

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert

Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.

Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában
Főtér

Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában

Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő
Székelyhon

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő

Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme
Krónika

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme

Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.

Életét vesztette a gyalogos Gyimesfelsőlokon
Székelyhon

Életét vesztette a gyalogos Gyimesfelsőlokon

A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS