// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Varga László Edgár Varga László Edgár

Minek orvos, ha tilos betegnek lenni, minek tanár, ha kötelező a tudás? Egy képviselőnek sajnos támadt egy ötlete

// HIRDETÉS

Ez a képviselő alkotmánymódosítással kötelezné a romániai magyarokat is, hogy tudjanak románul. Nem AUR-os képviselőről van szó.

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2024. szeptember 16., 13:01

Elena Hărătău a PNL bákói parlamenti képviselője. Ezt azért írtuk le, mert vélhetően sok Olvasónak nem volt tudomása róla. Ám most mégis meg kell ismerniük őt, hiszen Elena Hărătău asszony gondolkodott, gondolkodott, majd a sok erőlködéstől támadt is egy ötlete.

Na most, ha az ember a sors és a politika különös fintora folytán törvényhozói minőségben teszi mindezt, abból nagy baj lehet.

Elena Hărătău asszony ugyanis kitalálta, hogy úgy kellene módosítani az alkotmányt (!), hogy annak 13. cikkelye – amely arról szól, hogy „Romániában a hivatalos nyelv a román” – egyúttal kötelezze is az ország polgárait a román nyelv beható ismeretére. Ezt elsősorban a Székelyföldön élő román ajkú honfitársai védelmében látja lényegesnek, akik szerinte „mélyen diszkriminálva” érzik magukat.

// HIRDETÉS

Hărătău asszony úgy véli, hogy ez egy „természetes, politikai felhangoktól mentes” cselekedet lenne, ami elengedhetetlen a „normalitáshoz”.

A képviselő azt feltételezi, hogy vannak olyan, nem román anyanyelvű szülők az országban, akik „szándékosan elszigetelik” a gyerekeiket, egyszerűen „nem engedik” őket románul beszélni, a politikai osztálynak pedig kötelessége a diszkriminált gyermekek segítéségre sietnie…

Egyáltalán nem lenne meglepő egy ilyen meredek ötlet így a választási szuperévben, ha azt a széljobb AUR valamelyik hazafiassággal degeszre tömött keblű elöljárója eszeli ki,

és nem a román liberálisok felől érkezik.

No persze a román liberálisok nemzeti liberálisok – nem is lehetne ez másképp egy, az alkotmánya szerint is egységes és oszthatatlan nemzetállamban. (Itt jegyeznénk meg, hogy az alakulat első alelnöke az a Rareș Bogdan, aki számtalanszor kimutatta már a magyarok iránti olthatatlan szeretetét, és aki a helyi torzszülött politikai viszonyok közepette maga is egy olyan mitológiai kentaurhoz hasonlatos, amelynek a fara lósegg, a feje pedig embersegg.)

És mivel a szélsőségesen (értsd: vállaltan, nem burkoltan) nacionalisták (AUR) a felmérések szerint jelenleg nagyon is izmosodnak,

minden egyéb alakulat igyekszik a maga módján a nacionalista szavazókat is megszólítani,

és minél többet átcsábítani közülük az AUR-tól.

(Ugye emlékszünk még Klaus „Ionopotchivanoc” Iohannis hírhedt magyarellenes kirohanására, amely alighanem hasonló kampánymegfontolásokból született?)

Egy ilyen próbálkozás szemtanúi lehetünk vélhetően ismét.

Mivel a téma érzékeny, nyilván nem a párt fejeseinek (például a könyvét az Ön pénzén agyonreklámozó Nicolae Ciucă pártelnök) nevével fogják eladni, de könnyen lehet, hogy a bákói képviselő asszony éppen az ő csöndes jóváhagyásukkal tette közzé értékes gondolatait, amelyek egyébként gond nélkül elmúltak volna, mint egy könnyű hűlés, ha a bákói képviselő asszony elég ideig üldögél egy békés sarokban, ahelyett hogy vadul felcsörtet a tettek csúszós mezejére.

Hangsúlyoznánk, hogy itt egyelőre csak egy kampányfogásról van szó, egy ötletről, amelyről született egy közlemény.

Nem arról van szó, hogy holnaptól valóban kötelező lesz tudni románul fővesztés terhe mellett mindenkinek, aki román állampolgár, csak arról, hogy egy politikusnak a román nyelv napja (augusztus 31. – a szerk.) alkalmából eszébe jutott, hogy jelenlegi pozíciójánál fogva akár meg is kavarhatná a szart.

Megkavarta.

Csakhogy ezek a mostani kavargatási technikák egyre aggasztóbbak.

A nacionalizmus nemcsak a magyarokon hatalmasodik el egyre inkább (mert nézzünk szembe a tényekkel: a magyarok is nagyon nacionalisták), hanem világszerte mindenhol erősödik. Romániában is, amely „nemzetállamtól” létezése óta sosem állt túlságosan messze amúgy sem a nacionalizmus.

A düh és az elkeseredettség áll a jelenség mögött. Az egyre fokozódó agresszió, az interneten keresztül mindenhová beszivárgó gyűlölet… sorolhatnánk a közhelyeket.

Csakhogy a politikának hála az egyes emberek őrült ötleteiből egykönnyen valóság lehet,

szóval alaposan el kell itt gondolkodnunk, hogyan tovább.

Olyan politikusokat akarunk, akik az oktatási rendszer fejlesztésével szeretnének nagyobb tudást biztosítani a polgáraiknak, nem pedig pusztán azzal, hogy „tudásra kötelezik” őket. Ez nonszensz, groteszk, gyomorforgató.

Ezzel az erővel megszüntethetnénk az egészségügyet is, helyette csak egy törvény kell: tilos betegnek lenni. „Legyen mindenki jó” – szólna az új jogszabály, és akkor nem kellene szükség többé az amúgy is korrupt igazságszolgáltatásra sem.

Vagy ahogy a cikk alatt az egyik hozzászóló megjegyezte:

„Én is alkotmánymódosítást kérek, kötelezzenek minden polgárt, hogy ne legyen többé hülye.”

Nos igen, ez valóban sok mindent megoldana. Kár, hogy kivitelezhetetlen, akárcsak Elena Hărătău asszony tervezete.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS