// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta
Varga László Edgár Varga László Edgár

Minek orvos, ha tilos betegnek lenni, minek tanár, ha kötelező a tudás? Egy képviselőnek sajnos támadt egy ötlete

// HIRDETÉS

Ez a képviselő alkotmánymódosítással kötelezné a romániai magyarokat is, hogy tudjanak románul. Nem AUR-os képviselőről van szó.

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2024. szeptember 16., 13:01

Elena Hărătău a PNL bákói parlamenti képviselője. Ezt azért írtuk le, mert vélhetően sok Olvasónak nem volt tudomása róla. Ám most mégis meg kell ismerniük őt, hiszen Elena Hărătău asszony gondolkodott, gondolkodott, majd a sok erőlködéstől támadt is egy ötlete.

Na most, ha az ember a sors és a politika különös fintora folytán törvényhozói minőségben teszi mindezt, abból nagy baj lehet.

Elena Hărătău asszony ugyanis kitalálta, hogy úgy kellene módosítani az alkotmányt (!), hogy annak 13. cikkelye – amely arról szól, hogy „Romániában a hivatalos nyelv a román” – egyúttal kötelezze is az ország polgárait a román nyelv beható ismeretére. Ezt elsősorban a Székelyföldön élő román ajkú honfitársai védelmében látja lényegesnek, akik szerinte „mélyen diszkriminálva” érzik magukat.

// HIRDETÉS

Hărătău asszony úgy véli, hogy ez egy „természetes, politikai felhangoktól mentes” cselekedet lenne, ami elengedhetetlen a „normalitáshoz”.

A képviselő azt feltételezi, hogy vannak olyan, nem román anyanyelvű szülők az országban, akik „szándékosan elszigetelik” a gyerekeiket, egyszerűen „nem engedik” őket románul beszélni, a politikai osztálynak pedig kötelessége a diszkriminált gyermekek segítéségre sietnie…

Egyáltalán nem lenne meglepő egy ilyen meredek ötlet így a választási szuperévben, ha azt a széljobb AUR valamelyik hazafiassággal degeszre tömött keblű elöljárója eszeli ki,

és nem a román liberálisok felől érkezik.

No persze a román liberálisok nemzeti liberálisok – nem is lehetne ez másképp egy, az alkotmánya szerint is egységes és oszthatatlan nemzetállamban. (Itt jegyeznénk meg, hogy az alakulat első alelnöke az a Rareș Bogdan, aki számtalanszor kimutatta már a magyarok iránti olthatatlan szeretetét, és aki a helyi torzszülött politikai viszonyok közepette maga is egy olyan mitológiai kentaurhoz hasonlatos, amelynek a fara lósegg, a feje pedig embersegg.)

És mivel a szélsőségesen (értsd: vállaltan, nem burkoltan) nacionalisták (AUR) a felmérések szerint jelenleg nagyon is izmosodnak,

minden egyéb alakulat igyekszik a maga módján a nacionalista szavazókat is megszólítani,

és minél többet átcsábítani közülük az AUR-tól.

(Ugye emlékszünk még Klaus „Ionopotchivanoc” Iohannis hírhedt magyarellenes kirohanására, amely alighanem hasonló kampánymegfontolásokból született?)

Egy ilyen próbálkozás szemtanúi lehetünk vélhetően ismét.

Mivel a téma érzékeny, nyilván nem a párt fejeseinek (például a könyvét az Ön pénzén agyonreklámozó Nicolae Ciucă pártelnök) nevével fogják eladni, de könnyen lehet, hogy a bákói képviselő asszony éppen az ő csöndes jóváhagyásukkal tette közzé értékes gondolatait, amelyek egyébként gond nélkül elmúltak volna, mint egy könnyű hűlés, ha a bákói képviselő asszony elég ideig üldögél egy békés sarokban, ahelyett hogy vadul felcsörtet a tettek csúszós mezejére.

Hangsúlyoznánk, hogy itt egyelőre csak egy kampányfogásról van szó, egy ötletről, amelyről született egy közlemény.

Nem arról van szó, hogy holnaptól valóban kötelező lesz tudni románul fővesztés terhe mellett mindenkinek, aki román állampolgár, csak arról, hogy egy politikusnak a román nyelv napja (augusztus 31. – a szerk.) alkalmából eszébe jutott, hogy jelenlegi pozíciójánál fogva akár meg is kavarhatná a szart.

Megkavarta.

Csakhogy ezek a mostani kavargatási technikák egyre aggasztóbbak.

A nacionalizmus nemcsak a magyarokon hatalmasodik el egyre inkább (mert nézzünk szembe a tényekkel: a magyarok is nagyon nacionalisták), hanem világszerte mindenhol erősödik. Romániában is, amely „nemzetállamtól” létezése óta sosem állt túlságosan messze amúgy sem a nacionalizmus.

A düh és az elkeseredettség áll a jelenség mögött. Az egyre fokozódó agresszió, az interneten keresztül mindenhová beszivárgó gyűlölet… sorolhatnánk a közhelyeket.

Csakhogy a politikának hála az egyes emberek őrült ötleteiből egykönnyen valóság lehet,

szóval alaposan el kell itt gondolkodnunk, hogyan tovább.

Olyan politikusokat akarunk, akik az oktatási rendszer fejlesztésével szeretnének nagyobb tudást biztosítani a polgáraiknak, nem pedig pusztán azzal, hogy „tudásra kötelezik” őket. Ez nonszensz, groteszk, gyomorforgató.

Ezzel az erővel megszüntethetnénk az egészségügyet is, helyette csak egy törvény kell: tilos betegnek lenni. „Legyen mindenki jó” – szólna az új jogszabály, és akkor nem kellene szükség többé az amúgy is korrupt igazságszolgáltatásra sem.

Vagy ahogy a cikk alatt az egyik hozzászóló megjegyezte:

„Én is alkotmánymódosítást kérek, kötelezzenek minden polgárt, hogy ne legyen többé hülye.”

Nos igen, ez valóban sok mindent megoldana. Kár, hogy kivitelezhetetlen, akárcsak Elena Hărătău asszony tervezete.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS