// 2026. október 22., csütörtök // Elod
Varga László Edgár Varga László Edgár

Minek orvos, ha tilos betegnek lenni, minek tanár, ha kötelező a tudás? Egy képviselőnek sajnos támadt egy ötlete

// HIRDETÉS

Ez a képviselő alkotmánymódosítással kötelezné a romániai magyarokat is, hogy tudjanak románul. Nem AUR-os képviselőről van szó.

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2024. szeptember 16., 13:01

Elena Hărătău a PNL bákói parlamenti képviselője. Ezt azért írtuk le, mert vélhetően sok Olvasónak nem volt tudomása róla. Ám most mégis meg kell ismerniük őt, hiszen Elena Hărătău asszony gondolkodott, gondolkodott, majd a sok erőlködéstől támadt is egy ötlete.

Na most, ha az ember a sors és a politika különös fintora folytán törvényhozói minőségben teszi mindezt, abból nagy baj lehet.

Elena Hărătău asszony ugyanis kitalálta, hogy úgy kellene módosítani az alkotmányt (!), hogy annak 13. cikkelye – amely arról szól, hogy „Romániában a hivatalos nyelv a román” – egyúttal kötelezze is az ország polgárait a román nyelv beható ismeretére. Ezt elsősorban a Székelyföldön élő román ajkú honfitársai védelmében látja lényegesnek, akik szerinte „mélyen diszkriminálva” érzik magukat.

// HIRDETÉS

Hărătău asszony úgy véli, hogy ez egy „természetes, politikai felhangoktól mentes” cselekedet lenne, ami elengedhetetlen a „normalitáshoz”.

A képviselő azt feltételezi, hogy vannak olyan, nem román anyanyelvű szülők az országban, akik „szándékosan elszigetelik” a gyerekeiket, egyszerűen „nem engedik” őket románul beszélni, a politikai osztálynak pedig kötelessége a diszkriminált gyermekek segítéségre sietnie…

Egyáltalán nem lenne meglepő egy ilyen meredek ötlet így a választási szuperévben, ha azt a széljobb AUR valamelyik hazafiassággal degeszre tömött keblű elöljárója eszeli ki,

és nem a román liberálisok felől érkezik.

No persze a román liberálisok nemzeti liberálisok – nem is lehetne ez másképp egy, az alkotmánya szerint is egységes és oszthatatlan nemzetállamban. (Itt jegyeznénk meg, hogy az alakulat első alelnöke az a Rareș Bogdan, aki számtalanszor kimutatta már a magyarok iránti olthatatlan szeretetét, és aki a helyi torzszülött politikai viszonyok közepette maga is egy olyan mitológiai kentaurhoz hasonlatos, amelynek a fara lósegg, a feje pedig embersegg.)

És mivel a szélsőségesen (értsd: vállaltan, nem burkoltan) nacionalisták (AUR) a felmérések szerint jelenleg nagyon is izmosodnak,

minden egyéb alakulat igyekszik a maga módján a nacionalista szavazókat is megszólítani,

és minél többet átcsábítani közülük az AUR-tól.

(Ugye emlékszünk még Klaus „Ionopotchivanoc” Iohannis hírhedt magyarellenes kirohanására, amely alighanem hasonló kampánymegfontolásokból született?)

Egy ilyen próbálkozás szemtanúi lehetünk vélhetően ismét.

Mivel a téma érzékeny, nyilván nem a párt fejeseinek (például a könyvét az Ön pénzén agyonreklámozó Nicolae Ciucă pártelnök) nevével fogják eladni, de könnyen lehet, hogy a bákói képviselő asszony éppen az ő csöndes jóváhagyásukkal tette közzé értékes gondolatait, amelyek egyébként gond nélkül elmúltak volna, mint egy könnyű hűlés, ha a bákói képviselő asszony elég ideig üldögél egy békés sarokban, ahelyett hogy vadul felcsörtet a tettek csúszós mezejére.

Hangsúlyoznánk, hogy itt egyelőre csak egy kampányfogásról van szó, egy ötletről, amelyről született egy közlemény.

Nem arról van szó, hogy holnaptól valóban kötelező lesz tudni románul fővesztés terhe mellett mindenkinek, aki román állampolgár, csak arról, hogy egy politikusnak a román nyelv napja (augusztus 31. – a szerk.) alkalmából eszébe jutott, hogy jelenlegi pozíciójánál fogva akár meg is kavarhatná a szart.

Megkavarta.

Csakhogy ezek a mostani kavargatási technikák egyre aggasztóbbak.

A nacionalizmus nemcsak a magyarokon hatalmasodik el egyre inkább (mert nézzünk szembe a tényekkel: a magyarok is nagyon nacionalisták), hanem világszerte mindenhol erősödik. Romániában is, amely „nemzetállamtól” létezése óta sosem állt túlságosan messze amúgy sem a nacionalizmus.

A düh és az elkeseredettség áll a jelenség mögött. Az egyre fokozódó agresszió, az interneten keresztül mindenhová beszivárgó gyűlölet… sorolhatnánk a közhelyeket.

Csakhogy a politikának hála az egyes emberek őrült ötleteiből egykönnyen valóság lehet,

szóval alaposan el kell itt gondolkodnunk, hogyan tovább.

Olyan politikusokat akarunk, akik az oktatási rendszer fejlesztésével szeretnének nagyobb tudást biztosítani a polgáraiknak, nem pedig pusztán azzal, hogy „tudásra kötelezik” őket. Ez nonszensz, groteszk, gyomorforgató.

Ezzel az erővel megszüntethetnénk az egészségügyet is, helyette csak egy törvény kell: tilos betegnek lenni. „Legyen mindenki jó” – szólna az új jogszabály, és akkor nem kellene szükség többé az amúgy is korrupt igazságszolgáltatásra sem.

Vagy ahogy a cikk alatt az egyik hozzászóló megjegyezte:

„Én is alkotmánymódosítást kérek, kötelezzenek minden polgárt, hogy ne legyen többé hülye.”

Nos igen, ez valóban sok mindent megoldana. Kár, hogy kivitelezhetetlen, akárcsak Elena Hărătău asszony tervezete.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja
Krónika

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Levegőből is vadásznak a szabálytalankodó sofőrökre: helikopterek figyelik a forgalmat Hargita megye útjain
Székelyhon

Levegőből is vadásznak a szabálytalankodó sofőrökre: helikopterek figyelik a forgalmat Hargita megye útjain

Helikopterekkel segítik a közlekedési rendőrök munkáját kedden Hargita megyében: a levegőből is figyelik a közutakat, hogy kiszűrjék a biztonságos közlekedést veszélyeztető szabálytalanságokat.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS