// 2026. október 31., szombat // Farkas
Varga László Edgár Varga László Edgár

Minek orvos, ha tilos betegnek lenni, minek tanár, ha kötelező a tudás? Egy képviselőnek sajnos támadt egy ötlete

// HIRDETÉS

Ez a képviselő alkotmánymódosítással kötelezné a romániai magyarokat is, hogy tudjanak románul. Nem AUR-os képviselőről van szó.

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2024. szeptember 16., 13:01

Elena Hărătău a PNL bákói parlamenti képviselője. Ezt azért írtuk le, mert vélhetően sok Olvasónak nem volt tudomása róla. Ám most mégis meg kell ismerniük őt, hiszen Elena Hărătău asszony gondolkodott, gondolkodott, majd a sok erőlködéstől támadt is egy ötlete.

Na most, ha az ember a sors és a politika különös fintora folytán törvényhozói minőségben teszi mindezt, abból nagy baj lehet.

Elena Hărătău asszony ugyanis kitalálta, hogy úgy kellene módosítani az alkotmányt (!), hogy annak 13. cikkelye – amely arról szól, hogy „Romániában a hivatalos nyelv a román” – egyúttal kötelezze is az ország polgárait a román nyelv beható ismeretére. Ezt elsősorban a Székelyföldön élő román ajkú honfitársai védelmében látja lényegesnek, akik szerinte „mélyen diszkriminálva” érzik magukat.

// HIRDETÉS

Hărătău asszony úgy véli, hogy ez egy „természetes, politikai felhangoktól mentes” cselekedet lenne, ami elengedhetetlen a „normalitáshoz”.

A képviselő azt feltételezi, hogy vannak olyan, nem román anyanyelvű szülők az országban, akik „szándékosan elszigetelik” a gyerekeiket, egyszerűen „nem engedik” őket románul beszélni, a politikai osztálynak pedig kötelessége a diszkriminált gyermekek segítéségre sietnie…

Egyáltalán nem lenne meglepő egy ilyen meredek ötlet így a választási szuperévben, ha azt a széljobb AUR valamelyik hazafiassággal degeszre tömött keblű elöljárója eszeli ki,

és nem a román liberálisok felől érkezik.

No persze a román liberálisok nemzeti liberálisok – nem is lehetne ez másképp egy, az alkotmánya szerint is egységes és oszthatatlan nemzetállamban. (Itt jegyeznénk meg, hogy az alakulat első alelnöke az a Rareș Bogdan, aki számtalanszor kimutatta már a magyarok iránti olthatatlan szeretetét, és aki a helyi torzszülött politikai viszonyok közepette maga is egy olyan mitológiai kentaurhoz hasonlatos, amelynek a fara lósegg, a feje pedig embersegg.)

És mivel a szélsőségesen (értsd: vállaltan, nem burkoltan) nacionalisták (AUR) a felmérések szerint jelenleg nagyon is izmosodnak,

minden egyéb alakulat igyekszik a maga módján a nacionalista szavazókat is megszólítani,

és minél többet átcsábítani közülük az AUR-tól.

(Ugye emlékszünk még Klaus „Ionopotchivanoc” Iohannis hírhedt magyarellenes kirohanására, amely alighanem hasonló kampánymegfontolásokból született?)

Egy ilyen próbálkozás szemtanúi lehetünk vélhetően ismét.

Mivel a téma érzékeny, nyilván nem a párt fejeseinek (például a könyvét az Ön pénzén agyonreklámozó Nicolae Ciucă pártelnök) nevével fogják eladni, de könnyen lehet, hogy a bákói képviselő asszony éppen az ő csöndes jóváhagyásukkal tette közzé értékes gondolatait, amelyek egyébként gond nélkül elmúltak volna, mint egy könnyű hűlés, ha a bákói képviselő asszony elég ideig üldögél egy békés sarokban, ahelyett hogy vadul felcsörtet a tettek csúszós mezejére.

Hangsúlyoznánk, hogy itt egyelőre csak egy kampányfogásról van szó, egy ötletről, amelyről született egy közlemény.

Nem arról van szó, hogy holnaptól valóban kötelező lesz tudni románul fővesztés terhe mellett mindenkinek, aki román állampolgár, csak arról, hogy egy politikusnak a román nyelv napja (augusztus 31. – a szerk.) alkalmából eszébe jutott, hogy jelenlegi pozíciójánál fogva akár meg is kavarhatná a szart.

Megkavarta.

Csakhogy ezek a mostani kavargatási technikák egyre aggasztóbbak.

A nacionalizmus nemcsak a magyarokon hatalmasodik el egyre inkább (mert nézzünk szembe a tényekkel: a magyarok is nagyon nacionalisták), hanem világszerte mindenhol erősödik. Romániában is, amely „nemzetállamtól” létezése óta sosem állt túlságosan messze amúgy sem a nacionalizmus.

A düh és az elkeseredettség áll a jelenség mögött. Az egyre fokozódó agresszió, az interneten keresztül mindenhová beszivárgó gyűlölet… sorolhatnánk a közhelyeket.

Csakhogy a politikának hála az egyes emberek őrült ötleteiből egykönnyen valóság lehet,

szóval alaposan el kell itt gondolkodnunk, hogyan tovább.

Olyan politikusokat akarunk, akik az oktatási rendszer fejlesztésével szeretnének nagyobb tudást biztosítani a polgáraiknak, nem pedig pusztán azzal, hogy „tudásra kötelezik” őket. Ez nonszensz, groteszk, gyomorforgató.

Ezzel az erővel megszüntethetnénk az egészségügyet is, helyette csak egy törvény kell: tilos betegnek lenni. „Legyen mindenki jó” – szólna az új jogszabály, és akkor nem kellene szükség többé az amúgy is korrupt igazságszolgáltatásra sem.

Vagy ahogy a cikk alatt az egyik hozzászóló megjegyezte:

„Én is alkotmánymódosítást kérek, kötelezzenek minden polgárt, hogy ne legyen többé hülye.”

Nos igen, ez valóban sok mindent megoldana. Kár, hogy kivitelezhetetlen, akárcsak Elena Hărătău asszony tervezete.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt
Krónika

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt

Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS