// 2025. augusztus 24., vasárnap // Bertalan
Botházi Mária Botházi Mária

Mi pedig blokkban lakunk, és nem is kevesen

// HIRDETÉS

Aki blokkot tervez, embert tervez – gondolták ezt vajon az építőipari termelés egykori dolgozói?

(Külön)Vélemény

Szerző: Botházi Mária
2021. március 16., 15:41

Tudjuk, a környezet meghatározza az embert: a nyugodt és kiegyensúlyozott északi emberek hatalmas, funkcionális, szellős és világos lakóterekben élnek, a zord időjárást ellensúlyozandó. A nyugodt és kiegyensúlyozott déli emberek kisebb, alacsonyabb, árnyékos, mediterrán lakóházak hűsére húzódnak nappal, este pedig külső közösségi terekben szívják a balzsamos levegőt (és nemcsak). Mi pedig blokkban lakunk. (Ezzel véget is érhetne ez a cikk minden további magyarázat nélkül, de azért még ne adjuk fel.)

Régóta és sokan lakunk blokkban, itt ezen a tájon, ahol télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van, ahogyan azt a népi költő is megemlíti emlékezetes, bár kissé kelet-európaian pesszimista dalszövegében.

Kezdetben a blokk elsősorban tiszta, meleg, világos menedéket adott,

volt benne víz, gáz, áram, örültek neki az emberek. Már amikor tényleg volt. Később derült ki, hogy életérzést, világlátást is ad a blokk, ami aztán meghatározza az eljövőt. Új embertípust teremtett, tervezőasztalokon hozták létre, na, nem úgy: papíron, tintaceruzával. Aki blokkot tervez, embert tervez – gondolták ezt vajon az építőipari termelés egykori dolgozói?

Amikor a fő Újember-tervező Blokktervező az új idők lakótereit alkotta, szélesen kitárta karjait, és így szólt: legyen ez a konyha, drága elvtársaim. Az elvtársak odarohantak egy méteressel, lemérték az Újember-tervező kartávolságát, és bejelölték a konyha méreteit a tervrajzokon. Aztán a következő napon az Újember-tervező terpeszállásba állt, és mondta vala: legyen ez a fürdő, na jó, plusz a kád, kedves elvtársaim. És lőn, futamodtak az elvtársak, és lemérték az Újember-tervező lábai közt a távolságot, hozzáadtak egy kisebb fürdőkádnyi helyet, és bejelölték a méreteket a tervrajzokon. Ekkor az Újember-tervező nagyon elfáradt, csak annyit mondott: legyen még két-három szoba, de csak méretarányosan, elvtársak, merjünk kicsit álmodni. Így az Újember-tervező Blokktervező két nap alatt új világot teremtett. A többit az elvtársak kreativitására bízta.

Az elvtársak nem sokat vacakoltak. Sietve létrehoztak néhány lakástípust,

és kész (de hát ilyen volt a korszellem, a kevésbé bátor svédek például pár bútorpanelt terveztek, és lám, felvirágzott az IKEA). Lett egyes, kettes, hármas típusú lakás – ezek talán évtizedenként változtak némiképp –, plusz némi komfortbeli eltérés: a magasabb komfortbesorolás pár értékes plusz négyzetmétert jelentett. A külcsín kérdésén sem sokat tanakodtak: lettek a kék csíkos szürke blokkok, a piros, narancssárga, zöld csíkos szürke blokkok és a letisztultan egyszerű, szürkén szürke blokkok. De a belterek is csak ennyire voltak változatosak, így aztán még ma sem okoz gondot az embereknek, hogy elképzeljék egymás lakásait, még úgy is, hogy soha nem jártak az illetőnél. A ti blokkotok milyen? Piros csíkos? És a lakás? Kétszobás, átjárós keskenykonyhás, magas kisablakkal? Három szobás? Az átjárós nagyszobájú, vagy a nagy előszobás, nagykonyhás (értsd: két kartávolságnyi széles), külön bejáratú szobákkal? Á, tudom!

Ezért aztán a blokklakók legfontosabb jelmondata lett, hogy sok jó ember kis helyen is elfér. El is fért, össze- és meghúzódva a szürke blokkfalak mögött. Így kezdődött az új ember (Új Ember?) születése. Az új erdélyi emberé is. Ám az új ember félelmetes konstrukció: túlél és átörökít. Társadalmat sző újra. Nyomot hagy. És nyomokat tüntet el. Valamint sok kis új embert hagy az utókorra.

Nem tett másként az új erdélyi ember sem. Az új élettér meghatározta a követhető életvezetési útvonalakat.

Az új erdélyi ember lassan levedlette régi erdélyi emberségét.

Korábban hangosan szeretett beszélni, de most nagyon közel voltak a szomszédok, hát fokozatosan lehalkította a hangját. Korábban hangosan szeretett énekelni, de most mindenki a közelben volt, sokakat zavart, hát dúdolóra fogta, majd fütyörészett, majd fokozatosan elhallgatott. Néha persze hangos volt, ha mondjuk veszekedett a családdal. De csak végső esetben, a veszekedést is mindig fojtott hangon kezdte, hogy ne hallják a szomszédok. Aztán jól felpaprikázódva elkiáltotta magát: mit érdekelnek engem a szomszédok?! Később szégyenkezve surrant a lépcsőházban.

Az új ember, és persze az új erdélyi ember is eztán még egy csomó mindennel találkozott, amit nem szabadott csinálni. Egyszerű dolgok voltak ezek, kiegészítették csupán a korábbi tiltásokat, amikkel együtt élt. Nem léphetett a fűre, azt kis láncos kerítéssel vonta körbe valaki. Hogy ki? Hogy miért, milyen ördögi pedagógiai célzattal? Erre talán soha nem derül fény, csak az elhanyagolt, üres zöld területek érinthetetlenségén nem lehet azóta sem változtatni.

Nem csaphatta az ajtót, nem fúrhatott-faraghatott csendórában, még csak nem is porszívózhatott.

Nem fütyörészhetett a lépcsőházban. Nem mehetett ki az udvarra üldögélni, mert egy forgalmas utcán lakott. Így az ablakban nézelődött hosszasan. De nem rázhatta ki a portörlőt, az abroszt, mert felszólt az alatta lakó. Nem lépkedhetett hangosan a lakásban, mert felkopogott az alsó szomszéd.

És persze erre kellett intenie a gyerekeit is. Hogy ne futkorásszanak odahaza. Ne ugráljanak le a kanapéról, egyáltalán: ne ugráljanak. Ne bömböljenek hangosan. Halkan verekedjenek. Halkan kacagjanak. Ne rúgják a labdát, ne is dobják, se idebenn se odakinn. (Hogy mit tegyenek a labdával? Hát fogják a hónuk alatt például, mint a képeskönyvekben.) Ne csapkodják a libikókát, ne nyikorgassák a hintát. Ne csússzanak le hangosan a csúszdáról. Húzzák le a zenét. Ne bulizzanak odahaza. És persze ne lépjenek a fűre, nem a pusztában élünk.

Később aztán az új erdélyi ember gyerekei is ugyanerre intették a gyerekeiket. És intik ma is.

Az új lakótér gyakran inkább az élet díszleteként szolgált,

mint élhető tartozékaként. Az új életteret mintha inkább azért hozták volna létre, hogy önmagát korlátozza benne az ember, hogy érezze: figyelik. S akit figyelnek, az igyekszik láthatatlanná válni. Olyanná lenni, amilyennek lennie kell. Pontosan olyanná, mint a többiek. Az új erdélyi ember átalakult: már nem a régi erdélyi ember, hiába várják el ezt gyakran el tőle. Többé nem lesz, mert nem lehet ugyanolyan.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…
Főtér

Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…

… a román külügyminiszter asszony meg akarta mondani, mi a helyes vízió az orosz-ukrán háború ügyében, de jól elkeresztelte Volodimir Zelenszkijt… és reszkessetek, allinclusive-rajongók, Törökország bemutat nektek!

Eldöntötte a kormány, mennyi pénzt lehet egy összegben felvenni a magánnyugdíjból
Krónika

Eldöntötte a kormány, mennyi pénzt lehet egy összegben felvenni a magánnyugdíjból

A fizetési időszak kezdetén a teljes összeg 30 százaléka vehető fel egy összegben a II. pillérben összegyűlt magánnyugdíjnak – döntötte el a román kormány csütörtöki ülésén.

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet
Főtér

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet

Dan Tanasă ismét idegengyűlölő felhívást tett közzé. Ám mielőtt bólogatna, jusson eszébe, hogy számára Ön is idegen.

Bika ölhetett meg egy férfit Csíkszereda határában
Székelyhon

Bika ölhetett meg egy férfit Csíkszereda határában

Hatvanöt éves férfi holttestét találták meg Csobotfalva közelében augusztus 21-én délután. A Hargita megyei rendőrség tájékoztatása szerint bika támadhatta meg az áldozatot, aki ennek következtében életét vesztette.

Tánczos: szükséges az ingatlanadó 60-70 százalékos emelése
Krónika

Tánczos: szükséges az ingatlanadó 60-70 százalékos emelése

Jelenleg a helyi adók 60-70 százalékos emeléséről van szó, de ez még nem a végleges változat – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.

Tizennyolc éves fiatal halt meg, amikor három embert maga alá temetett a ház
Székelyhon

Tizennyolc éves fiatal halt meg, amikor három embert maga alá temetett a ház

Tizennyolc éves fiatal vesztette életét az Argeș megyei tragédiában, amikor egy épület tetőzete három emberre omlott a péntek esti viharban.

// még több főtér.ro
Erdély a magasban
2025. augusztus 20., szerda

Erdély a magasban

Rendhagyó beszámoló Romsics Ignác történész, Versenyfutás Erdélyért című kolozsvári előadásáról.

Erdély a magasban
2025. augusztus 20., szerda

Erdély a magasban

Rendhagyó beszámoló Romsics Ignác történész, Versenyfutás Erdélyért című kolozsvári előadásáról.

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója
2025. augusztus 06., szerda

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója

„Megtörte egy egész generáció lendületét, rezignáltságba, cinizmusba, keserűségbe taszítva azokat, akik rájöttek, hogy a rendszerváltásnak nevezett 1989-es mozzanat elszalasztott esély, hamvába holt lehetőség.”

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója
2025. augusztus 06., szerda

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója

„Megtörte egy egész generáció lendületét, rezignáltságba, cinizmusba, keserűségbe taszítva azokat, akik rájöttek, hogy a rendszerváltásnak nevezett 1989-es mozzanat elszalasztott esély, hamvába holt lehetőség.”

Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS