// 2026. január 14., szerda // Bódog
Szántai János Szántai János

Mi köze az óriásfarkas „feltámasztásának” a virágvasárnaphoz?

// HIRDETÉS

A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2025. április 14., 17:27

Amikor ezt a szöveget írom, virágvasárnap estéje van. Reggel óta virágok jönnek velem szembe. Pedig nem mentem se rétre, se piacra. Úton, útfélen, kicsik, nagyok, lebbentek, szitáltak, suhantak, imbolyogtak, intettek, aztán tovább is álltak. Útban Csíkszereda fele, át a Hargitán, ágborisrétek bólogattak felém.

És ilyenkor és ott mindig eszembe jut Kormos István virág- és világnagy verse:

„Háromszék, Csík fölött, szivárvány havasáról
egy álmos rét repül: gyöngytollú zöld madár,
fák ködkucsmái közt szárnyával telleget,
karéjosan bukik s az Olt mellé leszáll.

Ha rétnek születik az ember lánya, rét lesz,
Ágborisrét marad világvégezetig,
eső, szél sorsosa, gólyahír, kikerics
édes szülője, ki virágot vétkezik.”

// HIRDETÉS

S estére megérkezem, rét szárnyán, vissza, messze a tegnapok sűrű bozótján meg az Üveghegyen is túlra, például Jeruzsálembe. És én is ott tipródom, lökdösődöm a nagyvárosi nép közt azon a ágbogas vasárnapon, hogy

hadd lám, ki az a király, aki hamarosan berobog és jól kiosztja a rómaiakat, meg a farizeusokat, meg mindenkit,

aztán meg ő lesz az igazi király. Biztos menni fog neki, hát hiszen hallottuk, olyan hatalma van, hej, még a holtakat is fel tudja támasztani. Az pedig irtó jó dolog, mert nagy bizniszt lehet belőle csinálni.

Végül majdnem elszalasztom a befutót. Persze, nagy a zaj, nagy a por, nagy a kecseszkecsken, alig látom a hátát, amint tovaaraszol a szamár hátán. Ez volna a király? Ez volna a csodatevő galileai? De hát miért nem elefánton jön, ahogy egy politikusnak dukál? Miért nem járnak előtte futárok, akik szétütnek a tömegben és ordítva hirdetik, hogy érkezik a nagy ember?

Á, lehet, nem is király. Csak valami álpróféta. Minden bokorban terem az ilyen manapság.

Csinál valami hókuszpókuszt, lenyúlja az ember pénzét aztán beleolvad az éjszakába. Eh, nem rex ez. Ez egy kókler…

Elmerengek picit (közben elengedett az ágborisrét s visszadöccentem a 21. századba) a virágvasárnapi eseményeken. Az akkori tömeg politikai akciót várt el az érkező Jézustól, meg némi csodacsencset. Ugyanúgy, ahogy a mai tömeg. Mi is azt kívánjuk a választott politikusunktól (ha még maradt olyan), cselekedjen jól s legyen nekünk jó. Persze,

lehetőleg legyen erényes: kitartó, állhatatos, erős, hűséges, igazságos. Csak épp azt nem várjuk el, hogy alázatos legyen.

Mert az alázat nem igazán fér össze az emberi célokkal. Aki alázatos, az nem teljesítheti ki/be magát. Aki alázatos, az nem törhet előre/fel. Aki alázatos, az nem lehet sikeres. Aki alázatos, az nem haladhatja meg önmagát. Azaz nem kerülhet magán kívülre. Nem képzelheti magát másnak, mint ami.

Ehhez képest Jézus mit tett? Nem állt oda a fórum kellős közepére. Nem mutogatta az izmait.

Nem ugrott fejest a tömegbe, mint valami rocksztár. Nem tett tűzijátékos csodákat. Nem is mondott ünnepi beszédeket.

Elment a templomba és kitakarította. Mert az Isten házát piszokban tartani bűn. Ő csak tudta, hiszen ő volt az ostorozható, földre tiporható, keresztre feszíthető, lándzsával megdöfhető, halandó testté lett Isten. Na, ez az, amit alázatnak lehet nevezni. És ez az, pontosabban ennek az árnyéka az, ami jó ideje hiányzik belőlünk, kultúrkeresztényekből.

És ezen a ponton kapcsolódik a virágvasárnaphoz a múlt hét egyik bomba híre, ami percek alatt virális lett. Van Amerikában egy biotechnológiai és génsebészeti vállalkozás, az a neve, hogy Colossal Biosciences Inc. Már a neve is sokatmondó: Kolosszális Biotudományok. A kolosszális melléknév a kolosszusból származik, amely hatalmas méretű lényt, szobrot jelent.

A világtörténelem legismertebb kolosszusa a rodoszi, az ókori világ hét csodájának egyike: Héliosz napisten szobra volt, míg állt.

Tehát, istenszobor. Istenség. A névadók az isteni jellegen túl az ellentétezéssel is játszottak, hiszen azt állítják lényegében, hogy a legkisebb módosítások (értsd, génmanipuláció) eredményezik a legnagyobb csodát: rég kihalt állatfajokat támasztanak fel. Akárcsak Jézus Lázárt. (Persze, a tudomány nem hisz a feltámadásban, ezért egyes tudósok nekimentek a feltámasztóknak, hogy ez nem is feltámasztás.) A cég azt állítja magáról, hogy

deextinkció útján teremtett három óriásfarkast, amely faj vagy tízezer éve kihalt.

Rendkívül komplex beavatkozások útján a cég tudósai kihalt vagy azokhoz nagyon hasonló állatfajokat hoznak léte. Szándékukban áll életre kelteni a gyapjas mammutot, a taszmániai tigrist, az északi szélesszájú orrszarvút meg a dodómadarat is. Az óriásfarkas lett az első sikeres teremtési akciójuk. Meg lehet nézni a videót, tényleg nagyon édik a kölykök.

Mégis ijesztő ez, számomra legalábbis. Ugyanis ha a kolosszális tudósok olyan alázattal jártak volna el, mint annak idején Jézus, amikor kipucolta as Isten házát a beduvadó szennytől, akkor

nem az óriásfarkast támasztották volna fel (keltettek volna életre, deextinktáltak volna stb., ahogy tetszik).

Sőt, semmit sem támasztottak volna fel. (Ezzel nyilván nem kell egyetérteni.) Ugyanis alázat híján előbb-utóbb biztos akad majd egy „őrült tudós”, aki a felhalmozott tudást másféle lények feltámasztására fogja használni. Gondolom, sokan látták a Jurassic Park című filmet. Ha igen, akkor sokan el tudják képzelni, mi történik, ha valaki sanda szándékkal manipulálja a géneket. Az történhet, ami az atommal is történt. Mekkora szenzáció volt annak idején az atom megszelídítése. Míg aztán valakik előálltak az atombomba ötletével.

Aztán valakik meg is csinálták. Végül valakik le is dobták. És ma is a piros gombtól retteg a világ.

Nem állítom, hogy ördögtől való, amit a kolosszális biotudósok csinálnak. Azt állítom, hogy alázat nélkül ördögivé válhat a nagy vállalkozás. Mert az ember nem Isten. És ha nem az, akkor meg kell tanulnia az alázatot. Amelyet minden civilizációk közül csak a kereszténység emelt piedesztálra. Hogy aztán idővel le is lökdösse onnan. Erre is jó a virágvasárnap. És az olyan hírek, mint az óriásfarkas feltámasztása. Hogy eltöprengjünk fölötte. És, miért ne, tanuljunk kicsi alázatot.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felháborították az adóemelések, öt kiló aprópénzzel jelent meg a városházán egy férfi
Főtér

Felháborították az adóemelések, öt kiló aprópénzzel jelent meg a városházán egy férfi

További híreink: a kormány eközben már közleményben is mentegeti a „reformnak” nevezett adóemeléseit, egy autórongáló fiatal pedig a TikTokon buktatta le saját magát.

Adóemelés: tiltakozásként öt kiló aprópénzzel fizette be a helyi adóját egy férfi
Krónika

Adóemelés: tiltakozásként öt kiló aprópénzzel fizette be a helyi adóját egy férfi

Sajátos tiltakozási módot talált egy suceavai férfi a helyi adók drasztikus megemelése ellen: csak aprópénzzel fizette be tartozását az önkormányzatnak.

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig
Főtér

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében
Székelyhon

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Holtan találtak vasárnap egy 18 éves földrai (Feldru) fiút egy besztercei vendéglő padlásterében – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei rendőrség.

Holtan találták irodájában a rendőrfőnököt
Krónika

Holtan találták irodájában a rendőrfőnököt

Elhunyt szombaton a munkahelyén a Dolj Megyei Rendőr-főkapitányság 51 éves parancsnoka, Marius Daniel Mîrzacu. A rendőrfőfelügyelőt kollégái találták meg az irodájában, elsődleges feltételezés szerint szívinfarktus okozhatta a halálát.

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében
Székelyhon

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

A kormány vasárnap egy sor pontosítást közölt az ingatlanokra (épületek, telkek) és járművekre megszabott adók és illetékek emeléséről szóló döntéssel kapcsolatban.

// még több főtér.ro
Nagylak Noir
2025. december 30., kedd

Nagylak Noir

A krokodil képes napokig mozdulatlanul várni a zsákmányra. Jól rejtőzködik, türelmes, és ritkán hibázik.

Nagylak Noir
2025. december 30., kedd

Nagylak Noir

A krokodil képes napokig mozdulatlanul várni a zsákmányra. Jól rejtőzködik, türelmes, és ritkán hibázik.

Advent idején annak örvendjünk, amink van!
2025. december 17., szerda

Advent idején annak örvendjünk, amink van!

Átszakadt a gát, ömlik ránk a karácsonyi lidércnyomás. Jaj, rámegy az idő, az ideg, az élet! Komolyan kérdem: muszáj szenvedni, megroppanni a súly alatt?

Advent idején annak örvendjünk, amink van!
2025. december 17., szerda

Advent idején annak örvendjünk, amink van!

Átszakadt a gát, ömlik ránk a karácsonyi lidércnyomás. Jaj, rámegy az idő, az ideg, az élet! Komolyan kérdem: muszáj szenvedni, megroppanni a súly alatt?

Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS