// 2025. június 1., vasárnap // Tünde
Szántai János Szántai János

Mi köze az óriásfarkas „feltámasztásának” a virágvasárnaphoz?

// HIRDETÉS

A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2025. április 14., 17:27

Amikor ezt a szöveget írom, virágvasárnap estéje van. Reggel óta virágok jönnek velem szembe. Pedig nem mentem se rétre, se piacra. Úton, útfélen, kicsik, nagyok, lebbentek, szitáltak, suhantak, imbolyogtak, intettek, aztán tovább is álltak. Útban Csíkszereda fele, át a Hargitán, ágborisrétek bólogattak felém.

És ilyenkor és ott mindig eszembe jut Kormos István virág- és világnagy verse:

„Háromszék, Csík fölött, szivárvány havasáról
egy álmos rét repül: gyöngytollú zöld madár,
fák ködkucsmái közt szárnyával telleget,
karéjosan bukik s az Olt mellé leszáll.

Ha rétnek születik az ember lánya, rét lesz,
Ágborisrét marad világvégezetig,
eső, szél sorsosa, gólyahír, kikerics
édes szülője, ki virágot vétkezik.”

// HIRDETÉS

S estére megérkezem, rét szárnyán, vissza, messze a tegnapok sűrű bozótján meg az Üveghegyen is túlra, például Jeruzsálembe. És én is ott tipródom, lökdösődöm a nagyvárosi nép közt azon a ágbogas vasárnapon, hogy

hadd lám, ki az a király, aki hamarosan berobog és jól kiosztja a rómaiakat, meg a farizeusokat, meg mindenkit,

aztán meg ő lesz az igazi király. Biztos menni fog neki, hát hiszen hallottuk, olyan hatalma van, hej, még a holtakat is fel tudja támasztani. Az pedig irtó jó dolog, mert nagy bizniszt lehet belőle csinálni.

Végül majdnem elszalasztom a befutót. Persze, nagy a zaj, nagy a por, nagy a kecseszkecsken, alig látom a hátát, amint tovaaraszol a szamár hátán. Ez volna a király? Ez volna a csodatevő galileai? De hát miért nem elefánton jön, ahogy egy politikusnak dukál? Miért nem járnak előtte futárok, akik szétütnek a tömegben és ordítva hirdetik, hogy érkezik a nagy ember?

Á, lehet, nem is király. Csak valami álpróféta. Minden bokorban terem az ilyen manapság.

Csinál valami hókuszpókuszt, lenyúlja az ember pénzét aztán beleolvad az éjszakába. Eh, nem rex ez. Ez egy kókler…

Elmerengek picit (közben elengedett az ágborisrét s visszadöccentem a 21. századba) a virágvasárnapi eseményeken. Az akkori tömeg politikai akciót várt el az érkező Jézustól, meg némi csodacsencset. Ugyanúgy, ahogy a mai tömeg. Mi is azt kívánjuk a választott politikusunktól (ha még maradt olyan), cselekedjen jól s legyen nekünk jó. Persze,

lehetőleg legyen erényes: kitartó, állhatatos, erős, hűséges, igazságos. Csak épp azt nem várjuk el, hogy alázatos legyen.

Mert az alázat nem igazán fér össze az emberi célokkal. Aki alázatos, az nem teljesítheti ki/be magát. Aki alázatos, az nem törhet előre/fel. Aki alázatos, az nem lehet sikeres. Aki alázatos, az nem haladhatja meg önmagát. Azaz nem kerülhet magán kívülre. Nem képzelheti magát másnak, mint ami.

Ehhez képest Jézus mit tett? Nem állt oda a fórum kellős közepére. Nem mutogatta az izmait.

Nem ugrott fejest a tömegbe, mint valami rocksztár. Nem tett tűzijátékos csodákat. Nem is mondott ünnepi beszédeket.

Elment a templomba és kitakarította. Mert az Isten házát piszokban tartani bűn. Ő csak tudta, hiszen ő volt az ostorozható, földre tiporható, keresztre feszíthető, lándzsával megdöfhető, halandó testté lett Isten. Na, ez az, amit alázatnak lehet nevezni. És ez az, pontosabban ennek az árnyéka az, ami jó ideje hiányzik belőlünk, kultúrkeresztényekből.

És ezen a ponton kapcsolódik a virágvasárnaphoz a múlt hét egyik bomba híre, ami percek alatt virális lett. Van Amerikában egy biotechnológiai és génsebészeti vállalkozás, az a neve, hogy Colossal Biosciences Inc. Már a neve is sokatmondó: Kolosszális Biotudományok. A kolosszális melléknév a kolosszusból származik, amely hatalmas méretű lényt, szobrot jelent.

A világtörténelem legismertebb kolosszusa a rodoszi, az ókori világ hét csodájának egyike: Héliosz napisten szobra volt, míg állt.

Tehát, istenszobor. Istenség. A névadók az isteni jellegen túl az ellentétezéssel is játszottak, hiszen azt állítják lényegében, hogy a legkisebb módosítások (értsd, génmanipuláció) eredményezik a legnagyobb csodát: rég kihalt állatfajokat támasztanak fel. Akárcsak Jézus Lázárt. (Persze, a tudomány nem hisz a feltámadásban, ezért egyes tudósok nekimentek a feltámasztóknak, hogy ez nem is feltámasztás.) A cég azt állítja magáról, hogy

deextinkció útján teremtett három óriásfarkast, amely faj vagy tízezer éve kihalt.

Rendkívül komplex beavatkozások útján a cég tudósai kihalt vagy azokhoz nagyon hasonló állatfajokat hoznak léte. Szándékukban áll életre kelteni a gyapjas mammutot, a taszmániai tigrist, az északi szélesszájú orrszarvút meg a dodómadarat is. Az óriásfarkas lett az első sikeres teremtési akciójuk. Meg lehet nézni a videót, tényleg nagyon édik a kölykök.

Mégis ijesztő ez, számomra legalábbis. Ugyanis ha a kolosszális tudósok olyan alázattal jártak volna el, mint annak idején Jézus, amikor kipucolta as Isten házát a beduvadó szennytől, akkor

nem az óriásfarkast támasztották volna fel (keltettek volna életre, deextinktáltak volna stb., ahogy tetszik).

Sőt, semmit sem támasztottak volna fel. (Ezzel nyilván nem kell egyetérteni.) Ugyanis alázat híján előbb-utóbb biztos akad majd egy „őrült tudós”, aki a felhalmozott tudást másféle lények feltámasztására fogja használni. Gondolom, sokan látták a Jurassic Park című filmet. Ha igen, akkor sokan el tudják képzelni, mi történik, ha valaki sanda szándékkal manipulálja a géneket. Az történhet, ami az atommal is történt. Mekkora szenzáció volt annak idején az atom megszelídítése. Míg aztán valakik előálltak az atombomba ötletével.

Aztán valakik meg is csinálták. Végül valakik le is dobták. És ma is a piros gombtól retteg a világ.

Nem állítom, hogy ördögtől való, amit a kolosszális biotudósok csinálnak. Azt állítom, hogy alázat nélkül ördögivé válhat a nagy vállalkozás. Mert az ember nem Isten. És ha nem az, akkor meg kell tanulnia az alázatot. Amelyet minden civilizációk közül csak a kereszténység emelt piedesztálra. Hogy aztán idővel le is lökdösse onnan. Erre is jó a virágvasárnap. És az olyan hírek, mint az óriásfarkas feltámasztása. Hogy eltöprengjünk fölötte. És, miért ne, tanuljunk kicsi alázatot.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden
Főtér

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden

Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.

Parajdi tragédia: történelmi párhuzamok Románia és a világ sóbányáiból
Krónika

Parajdi tragédia: történelmi párhuzamok Románia és a világ sóbányáiból

Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.

Így néz ki belülről a vízzel elárasztott parajdi sóbánya
Székelyhon

Így néz ki belülről a vízzel elárasztott parajdi sóbánya

Az elárasztást követő állapotokról tett közzé fotókat a parajdi sóbányáról a Meteoplus Facebook-oldal. A napokban készült fotókon vízzel feltelt bányabelsők láthatóak, továbbá egy tárna is, ahol sótömb omlott le.

Mit ne tegyünk soha a csomagtartóba? – Van, amitől ugorhat a jogosítvány vagy az autót is lefoglalhatják
Krónika

Mit ne tegyünk soha a csomagtartóba? – Van, amitől ugorhat a jogosítvány vagy az autót is lefoglalhatják

Mutatjuk, mit tilos szállítani személygépkocsink csomagtartójában, és mit kockáztatnak azok, akik fittyet hánynak a szabályokra.

Minden úgy maradt ott, mintha holnap nyitnának – utolsó fotók a sóbánya látogatói terméről
Székelyhon

Minden úgy maradt ott, mintha holnap nyitnának – utolsó fotók a sóbánya látogatói terméről

Százhúsz méterrel a föld alatt, a parajdi sóbányában működött Románia egyedülálló kalandparkja. A park egyik tulajdonosa próbálta menteni a menthetőt, de mára már víz alá került az egykori élménypark is.

// még több főtér.ro
Mi az egyenlőbbség és hogyan valósítsuk meg?
2025. május 27., kedd

Mi az egyenlőbbség és hogyan valósítsuk meg?

Ez az írás egy pamflet, cselekménye kitalált történeten alapul, szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a szenzi transzilván valósággal csupán a véletlen műve. Nevetni azért (még) szabad rajta.

Mi az egyenlőbbség és hogyan valósítsuk meg?
2025. május 27., kedd

Mi az egyenlőbbség és hogyan valósítsuk meg?

Ez az írás egy pamflet, cselekménye kitalált történeten alapul, szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a szenzi transzilván valósággal csupán a véletlen műve. Nevetni azért (még) szabad rajta.

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?
2025. május 22., csütörtök

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?

Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?
2025. május 22., csütörtök

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?

Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.

Elnökválasztás az őrület határán
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás az őrület határán

Nekünk kell döntenünk, nem Budapestnek, Brüsszelnek, Washingtonnak vagy Moszkvának. Kicsit tragikus, hogy azok munkáját is el kell végezzük, akiknek a dolga lett volna, hogy ezt a helyzetet megelőzzék.

Elnökválasztás az őrület határán
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás az őrület határán

Nekünk kell döntenünk, nem Budapestnek, Brüsszelnek, Washingtonnak vagy Moszkvának. Kicsit tragikus, hogy azok munkáját is el kell végezzük, akiknek a dolga lett volna, hogy ezt a helyzetet megelőzzék.

Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// HIRDETÉS