A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.
Amikor ezt a szöveget írom, virágvasárnap estéje van. Reggel óta virágok jönnek velem szembe. Pedig nem mentem se rétre, se piacra. Úton, útfélen, kicsik, nagyok, lebbentek, szitáltak, suhantak, imbolyogtak, intettek, aztán tovább is álltak. Útban Csíkszereda fele, át a Hargitán, ágborisrétek bólogattak felém.
„Háromszék, Csík fölött, szivárvány havasáról
egy álmos rét repül: gyöngytollú zöld madár,
fák ködkucsmái közt szárnyával telleget,
karéjosan bukik s az Olt mellé leszáll.
Ha rétnek születik az ember lánya, rét lesz,
Ágborisrét marad világvégezetig,
eső, szél sorsosa, gólyahír, kikerics
édes szülője, ki virágot vétkezik.”
S estére megérkezem, rét szárnyán, vissza, messze a tegnapok sűrű bozótján meg az Üveghegyen is túlra, például Jeruzsálembe. És én is ott tipródom, lökdösődöm a nagyvárosi nép közt azon a ágbogas vasárnapon, hogy
aztán meg ő lesz az igazi király. Biztos menni fog neki, hát hiszen hallottuk, olyan hatalma van, hej, még a holtakat is fel tudja támasztani. Az pedig irtó jó dolog, mert nagy bizniszt lehet belőle csinálni.
Végül majdnem elszalasztom a befutót. Persze, nagy a zaj, nagy a por, nagy a kecseszkecsken, alig látom a hátát, amint tovaaraszol a szamár hátán. Ez volna a király? Ez volna a csodatevő galileai? De hát miért nem elefánton jön, ahogy egy politikusnak dukál? Miért nem járnak előtte futárok, akik szétütnek a tömegben és ordítva hirdetik, hogy érkezik a nagy ember?
Csinál valami hókuszpókuszt, lenyúlja az ember pénzét aztán beleolvad az éjszakába. Eh, nem rex ez. Ez egy kókler…
Elmerengek picit (közben elengedett az ágborisrét s visszadöccentem a 21. századba) a virágvasárnapi eseményeken. Az akkori tömeg politikai akciót várt el az érkező Jézustól, meg némi csodacsencset. Ugyanúgy, ahogy a mai tömeg. Mi is azt kívánjuk a választott politikusunktól (ha még maradt olyan), cselekedjen jól s legyen nekünk jó. Persze,
Mert az alázat nem igazán fér össze az emberi célokkal. Aki alázatos, az nem teljesítheti ki/be magát. Aki alázatos, az nem törhet előre/fel. Aki alázatos, az nem lehet sikeres. Aki alázatos, az nem haladhatja meg önmagát. Azaz nem kerülhet magán kívülre. Nem képzelheti magát másnak, mint ami.
Ehhez képest Jézus mit tett? Nem állt oda a fórum kellős közepére. Nem mutogatta az izmait.
Elment a templomba és kitakarította. Mert az Isten házát piszokban tartani bűn. Ő csak tudta, hiszen ő volt az ostorozható, földre tiporható, keresztre feszíthető, lándzsával megdöfhető, halandó testté lett Isten. Na, ez az, amit alázatnak lehet nevezni. És ez az, pontosabban ennek az árnyéka az, ami jó ideje hiányzik belőlünk, kultúrkeresztényekből.
És ezen a ponton kapcsolódik a virágvasárnaphoz a múlt hét egyik bomba híre, ami percek alatt virális lett. Van Amerikában egy biotechnológiai és génsebészeti vállalkozás, az a neve, hogy Colossal Biosciences Inc. Már a neve is sokatmondó: Kolosszális Biotudományok. A kolosszális melléknév a kolosszusból származik, amely hatalmas méretű lényt, szobrot jelent.
Tehát, istenszobor. Istenség. A névadók az isteni jellegen túl az ellentétezéssel is játszottak, hiszen azt állítják lényegében, hogy a legkisebb módosítások (értsd, génmanipuláció) eredményezik a legnagyobb csodát: rég kihalt állatfajokat támasztanak fel. Akárcsak Jézus Lázárt. (Persze, a tudomány nem hisz a feltámadásban, ezért egyes tudósok nekimentek a feltámasztóknak, hogy ez nem is feltámasztás.) A cég azt állítja magáról, hogy
Rendkívül komplex beavatkozások útján a cég tudósai kihalt vagy azokhoz nagyon hasonló állatfajokat hoznak léte. Szándékukban áll életre kelteni a gyapjas mammutot, a taszmániai tigrist, az északi szélesszájú orrszarvút meg a dodómadarat is. Az óriásfarkas lett az első sikeres teremtési akciójuk. Meg lehet nézni a videót, tényleg nagyon édik a kölykök.
Mégis ijesztő ez, számomra legalábbis. Ugyanis ha a kolosszális tudósok olyan alázattal jártak volna el, mint annak idején Jézus, amikor kipucolta as Isten házát a beduvadó szennytől, akkor
Sőt, semmit sem támasztottak volna fel. (Ezzel nyilván nem kell egyetérteni.) Ugyanis alázat híján előbb-utóbb biztos akad majd egy „őrült tudós”, aki a felhalmozott tudást másféle lények feltámasztására fogja használni. Gondolom, sokan látták a Jurassic Park című filmet. Ha igen, akkor sokan el tudják képzelni, mi történik, ha valaki sanda szándékkal manipulálja a géneket. Az történhet, ami az atommal is történt. Mekkora szenzáció volt annak idején az atom megszelídítése. Míg aztán valakik előálltak az atombomba ötletével.
Nem állítom, hogy ördögtől való, amit a kolosszális biotudósok csinálnak. Azt állítom, hogy alázat nélkül ördögivé válhat a nagy vállalkozás. Mert az ember nem Isten. És ha nem az, akkor meg kell tanulnia az alázatot. Amelyet minden civilizációk közül csak a kereszténység emelt piedesztálra. Hogy aztán idővel le is lökdösse onnan. Erre is jó a virágvasárnap. És az olyan hírek, mint az óriásfarkas feltámasztása. Hogy eltöprengjünk fölötte. És, miért ne, tanuljunk kicsi alázatot.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.
Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Az irodalmi és könyves szakma kiakadt, amiért a kulturális minisztérium a Filmes és Kulturális Befektetések Ügynökségére bízná Románia díszmeghívotti szereplésének koordinálását a rangos könyvvásár 2028-as kiadásán. Pedig… (PAMFLET)
Az irodalmi és könyves szakma kiakadt, amiért a kulturális minisztérium a Filmes és Kulturális Befektetések Ügynökségére bízná Románia díszmeghívotti szereplésének koordinálását a rangos könyvvásár 2028-as kiadásán. Pedig… (PAMFLET)
Románia társadalma elveszítette a türelmét már a kormányalakítási képtelenség miatt. Az államtól függés azonban mélyen gyökerezik.
Románia társadalma elveszítette a türelmét már a kormányalakítási képtelenség miatt. Az államtól függés azonban mélyen gyökerezik.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
De ha csak pletyka is az egész, akkor is súlyos dolgokat mond el a demokráciának nevezett színjátékról.
De ha csak pletyka is az egész, akkor is súlyos dolgokat mond el a demokráciának nevezett színjátékról.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.