// 2025. február 7., péntek // Tódor, Rómeó
Varga László Edgár Varga László Edgár

Majd a gép megcsinálja – avagy a kitartás újkori értelmetlenségéről

// HIRDETÉS

Mi köze van Stanley Kubricknak és a 2001: Űrodüsszeiának a jégmadarakhoz? Semmi, bizonyára semmi.

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2025. január 16., 17:28

Minap a közösségi média (Facebook) elém tolt egy (amúgy régebbi) cikket, aminek ez volt a címe: 6 év és 720 ezer fotó után kapta el a tökéletes pillanatot a fotós.

A rövid írás egy skót fotósról szólt, akinek ilyen sok próbálkozás után végre sikerült elkészítenie álmai képét egy jégmadárról. A kép pontosan azt a pillanatot örökíti meg, amikor az apró halakkal táplálkozó madár alábukni készül zsákmányáért a vízbe, a csőre hegye már érintkezik is a víztükörrel, de a víz felületi feszültsége még nem törik meg, nincsenek fodrok, hullámok a felszínén, így a madár tökéletesen visszatükröződik rajta.

// HIRDETÉS

Csőre hegyénél összenőtt madáriker, mitikus lény születik a képen, megkettőzött valóság – megkettőzött illúzió, a másodperc töredékének kimerevedése, amit oly sok próbálkozással sikerült csak elkapni.

A kitartás dicsérete.

A fotós utólagos számításai szerint mintegy 4200 órát töltött lesben, miközben várta azt a bizonyos tökéletes pillanatot. Elmondása szerint nemcsak a megfelelő helyen, és a megfelelő szögben kellett lennie, ráadásul éppen a megfelelő pillanatban megnyomnia az exponáló gombot, de „a madárnak is tökéletesen kellett tennie a dolgát”.

Egy jégmadár tökéletes jégmadárságának tökéletes pillanatát kellett tehát elcsípni – tökéletesen.

Mire jön Józsika, és kommentben odanyögi, hogy ő egyszerűen csinált volna egy videót az egészről, majd abból egy képernyőmentést a megfelelő pillanatról, oszt jóvan. Minek is próbálnánk meg bármiben is jók lenni manapság, ha a gép úgyis megcsinál helyettünk mindent jobban és sokkal gyorsabban?

Tulajdonképpen a videót sem kell már elkészíteni a képernyőmentéshez: ki lehet hagyni az utolsó kapcsot is a valósággal, hiszen ott van a deepfake technológia (erről korábban itt írtunk), azzal a semmiből is le lehet gyártatni a kívánt képet a megfelelő instrukciók megadásával.

De nem a technológiai fejlődés negatív hatásairól akartam írni.

Nem is arról, mennyire el tud rontani mindenféle sikerélményt néhány frusztrált kommentelő a neten. (Tulajdonképpen a technológiai fejlődés legkárosabb hozadékát éppen abban látom, hogy lehetővé tette, hogy bárhonnan elérjen hozzánk a gyűlölet, a lekezelés. De erről sem akarok írni.)

A 2001: Űrodüsszeia jut eszembe, pusztán azért, mert elég gyakran eszembe szokott jutni a 2001: Űrodüsszeia. Ez az a film ugyebár, amely a Terminátornál és minden hozzá hasonló alkotásnál hamarabb veti fel a problémát: mi van, ha a technológia, az intelligens számítógép, a mesterséges intelligencia (nevezzük, aminek akarjuk) egy adott ponton az ember ellen fordul.

Logikus ugyanis a feltevés, hogy ahogy a gép egyre komplexebb gondolkodásra lesz képes, a lehetőségei, kapacitása pedig egyre inkább meghaladják az emberi agyét, előbb-utóbb eljut (az amúgy szintén logikus) következtetésre, hogy

a hibákat, a bakikat, a gikszereket csakis a tökéletlen emberi tényező okozhatja.

Erre a következtetésre jut el a filmbéli intelligens számítógép, a HAL 9000-es, a Discovery One nevű bolygóközi űrhajó fedélzeti számítógépe is, amely azzal kérkedik, hogy ez a számítógéptípus még sohasem hibázott. Logikus hát, hogy a hibákért csakis az ember lehet felelős. Részben ezért, részben pedig azért, mert rájön, hogy ki akarják kapcsolni, HAL a Discovery One legénysége ellen fordul, és közülük négyet (három hibernált és egy éber űrhajóst) el is intéz, mire a főhős, David Bowman végre le tudja állítani.

Sok értelmező szerint a film egyik alapkérdése éppen az,

miként tudja az ember felvenni a harcot a túlterjeszkedő mesterséges intelligenciával szemben?

Mi van akkor, ha az evolúció csúcsterméke nem az ember, hanem az általa létrehozott intelligens gép, amely minden tekintetben ügyesebb, gyorsabb és pontosabb, mint a „teremtője”, ezért aztán kiiktatja azt (az embert).

Ezt a kérdést egy olyan, 1968-as film boncolgatja, aminek a létrehozásában sem számítógépes effekteket, sem mesterséges intelligenciát nem vetettek be (hiszen ezek akkor még csak teoretikusan léteztek), mégis olyan lélegzetelállító képekkel mutatja be a fenséges és végtelen űr veszélyeit, hogy az a mai napig meghatározza azt, ahogyan a világűrről gondolkodunk (ahogyan vizuálisan elképzeljük), és ahogyan azt a kortárs filmek megjelenítik.

Időtlen remekmű – szokták mondani az ilyenre.

A film társ-forgatókönyvírója, Arthur C. Clarke elmondta egyszer, hogy elég nagy baj az, ha valaki teljesen megérti a 2001: Űrodüsszeiát, hiszen ők (Stanley Kubrick rendezővel, a film másik forgatókönyvírójával)

csak fontos kérdéseket akartak felsorakoztatni, nem pedig válaszokat adni.

A film egyébként a Holdra szállás előtt egy évvel mutatja be (az emberiség teljes metaforikus fejlődéstörténete mellett többek között) azt, hogyan találnak tudósok az akkor még jövőbeli 2001-ben a Hold felszínén egy szabályos alakú, fekete monolitot, amely nagy erejű jelet bocsát ki a Jupiter irányába (ekkor indul el a Jupiter felé a Discovery One, hogy kiderítse, kiknek szól az üzenet). Részben ebben gyökerezik az összeesküvés-elmélet, amely szerint az ember valójában sosem járt a Holdon, az egész csak egy megrendezett jelenet volt, amelyhez többek között az Űrodüsszeia díszleteit használták fel…

De nem erről akartam írni.

Talán csak a csőrük hegyénél összenőtt, mitologikus jégmadárikrekről akartam írni, amelyek ellentétes irányuknál fogva immár semerre sem tudnak többé elmozdulni.

Ott maradnak örökre a pillanatban…

// HIRDETÉS
Különvélemény

A papíralapú olvasás jobbat tesz az agyunkkal, mint gondolnánk

Sánta Miriám

Vegyük elő azokat a régi folyóiratokat. Könyvet a polcról. Az analóg múltat nem helyettesíti a digitális őrület, amiben élünk.

A Twin Peaks, Erdély és a hátborzongatóan szép szabadság

Szántai János

Az 1992-es év mutatta meg élesen, hogy az a nagy szabadság, amely két évvel korábban ránk szakadt, nem is olyan. Egy filmsorozat formájában. Amelynek rendezője a minap odébb állt az ántivilágból.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Miért sarkalatos Románia számára az Egyesült Államokkal való barátság?

Sólyom István

Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.

Valláselhagyás Erdélyben – megkönnyebbülés vagy kihívás?

Sánta Miriám

Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Georgescu a nagyotmondásba, az ország az önérdekekbe bukhat bele, ha ez így megy tovább
Főtér

Georgescu a nagyotmondásba, az ország az önérdekekbe bukhat bele, ha ez így megy tovább

Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?

Nem is olyan rossz Romániában éldegélni? Európai top 10-ben a román minimálbér vásárlóereje
Krónika

Nem is olyan rossz Romániában éldegélni? Európai top 10-ben a román minimálbér vásárlóereje

Újabb meghökkentő fizetéses statisztikák láttak napvilágot: a jelenleg alkalmazott havi bruttó román minimálbér vásárlóerő-egységben kifejezett értéke – mely életszerűbb összehasonlításra ad lehetőséget – immár az európai top 10-ben szerepel.

A deszkurkörec ember a múzeumot is meglopja – hétfői hírmix
Főtér

A deszkurkörec ember a múzeumot is meglopja – hétfői hírmix

Több ezer jegy árával károsítottak meg egy erdélyi múzeumot az ügyeskedő polgárok. Iohannist irritálja, hogy folyton a távozását emlegetik. Zsugorodik Șoșoacă pártja a parlamentben.

Kutyatetemeket és két élő bocsot találtak a házakhoz közeli medvebarlangban – videóval
Székelyhon

Kutyatetemeket és két élő bocsot találtak a házakhoz közeli medvebarlangban – videóval

Veszélyes helyzet alakult ki kedden az udvarhelyszéki Gagyban, ahol bocsos anyamedvét láttak a településen. Nem volt egyszerű elkergetni a faluhoz közel tanyázó nagyvadat, amely rátámadt a vadőrre. A medve üregében kutyatetemeket és két bocsot találtak.

„Beszéljen románul!” – követelte a sztrókos pácienshez kiszálló mentőorvos Kolozsváron
Krónika

„Beszéljen románul!” – követelte a sztrókos pácienshez kiszálló mentőorvos Kolozsváron

Ingerült hangon követelte a román nyelv használatát egy rosszullétre panaszkodó idős személyhez kiszálló mentőorvos Kolozsváron – a felháborító esetről a Szabadság helyi napilap portálja számolt be szerdán.

Kiesett a harmadik emeletről, súlyosan megsérült egy diáklány
Székelyhon

Kiesett a harmadik emeletről, súlyosan megsérült egy diáklány

Kiesett a kézdivásárhelyi Gábor Áron Szakközépiskola bentlakásának folyosóablakán egy diáklány, akit a reggeli órákban az iskola vezetősége fegyelmi vétség miatt hallgatott ki. Súlyosan megsérült, ezért Sepsiszentgyörgyre, majd Bukarestbe szállították.

// még több főtér.ro
Új várak épülnek Erdélyben
2025. január 30., csütörtök

Új várak épülnek Erdélyben

Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.

Új várak épülnek Erdélyben
2025. január 30., csütörtök

Új várak épülnek Erdélyben

Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.

Különvélemény

A papíralapú olvasás jobbat tesz az agyunkkal, mint gondolnánk

Sánta Miriám

Vegyük elő azokat a régi folyóiratokat. Könyvet a polcról. Az analóg múltat nem helyettesíti a digitális őrület, amiben élünk.

A Twin Peaks, Erdély és a hátborzongatóan szép szabadság

Szántai János

Az 1992-es év mutatta meg élesen, hogy az a nagy szabadság, amely két évvel korábban ránk szakadt, nem is olyan. Egy filmsorozat formájában. Amelynek rendezője a minap odébb állt az ántivilágból.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Miért sarkalatos Románia számára az Egyesült Államokkal való barátság?

Sólyom István

Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.

Valláselhagyás Erdélyben – megkönnyebbülés vagy kihívás?

Sánta Miriám

Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.

// HIRDETÉS