// 2026. november 16., hétfő // Ödön
Varga László Edgár Varga László Edgár

Majd a gép megcsinálja – avagy a kitartás újkori értelmetlenségéről

// HIRDETÉS

Mi köze van Stanley Kubricknak és a 2001: Űrodüsszeiának a jégmadarakhoz? Semmi, bizonyára semmi.

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2025. január 16., 17:28

Minap a közösségi média (Facebook) elém tolt egy (amúgy régebbi) cikket, aminek ez volt a címe: 6 év és 720 ezer fotó után kapta el a tökéletes pillanatot a fotós.

A rövid írás egy skót fotósról szólt, akinek ilyen sok próbálkozás után végre sikerült elkészítenie álmai képét egy jégmadárról. A kép pontosan azt a pillanatot örökíti meg, amikor az apró halakkal táplálkozó madár alábukni készül zsákmányáért a vízbe, a csőre hegye már érintkezik is a víztükörrel, de a víz felületi feszültsége még nem törik meg, nincsenek fodrok, hullámok a felszínén, így a madár tökéletesen visszatükröződik rajta.

// HIRDETÉS

Csőre hegyénél összenőtt madáriker, mitikus lény születik a képen, megkettőzött valóság – megkettőzött illúzió, a másodperc töredékének kimerevedése, amit oly sok próbálkozással sikerült csak elkapni.

A kitartás dicsérete.

A fotós utólagos számításai szerint mintegy 4200 órát töltött lesben, miközben várta azt a bizonyos tökéletes pillanatot. Elmondása szerint nemcsak a megfelelő helyen, és a megfelelő szögben kellett lennie, ráadásul éppen a megfelelő pillanatban megnyomnia az exponáló gombot, de „a madárnak is tökéletesen kellett tennie a dolgát”.

Egy jégmadár tökéletes jégmadárságának tökéletes pillanatát kellett tehát elcsípni – tökéletesen.

Mire jön Józsika, és kommentben odanyögi, hogy ő egyszerűen csinált volna egy videót az egészről, majd abból egy képernyőmentést a megfelelő pillanatról, oszt jóvan. Minek is próbálnánk meg bármiben is jók lenni manapság, ha a gép úgyis megcsinál helyettünk mindent jobban és sokkal gyorsabban?

Tulajdonképpen a videót sem kell már elkészíteni a képernyőmentéshez: ki lehet hagyni az utolsó kapcsot is a valósággal, hiszen ott van a deepfake technológia (erről korábban itt írtunk), azzal a semmiből is le lehet gyártatni a kívánt képet a megfelelő instrukciók megadásával.

De nem a technológiai fejlődés negatív hatásairól akartam írni.

Nem is arról, mennyire el tud rontani mindenféle sikerélményt néhány frusztrált kommentelő a neten. (Tulajdonképpen a technológiai fejlődés legkárosabb hozadékát éppen abban látom, hogy lehetővé tette, hogy bárhonnan elérjen hozzánk a gyűlölet, a lekezelés. De erről sem akarok írni.)

A 2001: Űrodüsszeia jut eszembe, pusztán azért, mert elég gyakran eszembe szokott jutni a 2001: Űrodüsszeia. Ez az a film ugyebár, amely a Terminátornál és minden hozzá hasonló alkotásnál hamarabb veti fel a problémát: mi van, ha a technológia, az intelligens számítógép, a mesterséges intelligencia (nevezzük, aminek akarjuk) egy adott ponton az ember ellen fordul.

Logikus ugyanis a feltevés, hogy ahogy a gép egyre komplexebb gondolkodásra lesz képes, a lehetőségei, kapacitása pedig egyre inkább meghaladják az emberi agyét, előbb-utóbb eljut (az amúgy szintén logikus) következtetésre, hogy

a hibákat, a bakikat, a gikszereket csakis a tökéletlen emberi tényező okozhatja.

Erre a következtetésre jut el a filmbéli intelligens számítógép, a HAL 9000-es, a Discovery One nevű bolygóközi űrhajó fedélzeti számítógépe is, amely azzal kérkedik, hogy ez a számítógéptípus még sohasem hibázott. Logikus hát, hogy a hibákért csakis az ember lehet felelős. Részben ezért, részben pedig azért, mert rájön, hogy ki akarják kapcsolni, HAL a Discovery One legénysége ellen fordul, és közülük négyet (három hibernált és egy éber űrhajóst) el is intéz, mire a főhős, David Bowman végre le tudja állítani.

Sok értelmező szerint a film egyik alapkérdése éppen az,

miként tudja az ember felvenni a harcot a túlterjeszkedő mesterséges intelligenciával szemben?

Mi van akkor, ha az evolúció csúcsterméke nem az ember, hanem az általa létrehozott intelligens gép, amely minden tekintetben ügyesebb, gyorsabb és pontosabb, mint a „teremtője”, ezért aztán kiiktatja azt (az embert).

Ezt a kérdést egy olyan, 1968-as film boncolgatja, aminek a létrehozásában sem számítógépes effekteket, sem mesterséges intelligenciát nem vetettek be (hiszen ezek akkor még csak teoretikusan léteztek), mégis olyan lélegzetelállító képekkel mutatja be a fenséges és végtelen űr veszélyeit, hogy az a mai napig meghatározza azt, ahogyan a világűrről gondolkodunk (ahogyan vizuálisan elképzeljük), és ahogyan azt a kortárs filmek megjelenítik.

Időtlen remekmű – szokták mondani az ilyenre.

A film társ-forgatókönyvírója, Arthur C. Clarke elmondta egyszer, hogy elég nagy baj az, ha valaki teljesen megérti a 2001: Űrodüsszeiát, hiszen ők (Stanley Kubrick rendezővel, a film másik forgatókönyvírójával)

csak fontos kérdéseket akartak felsorakoztatni, nem pedig válaszokat adni.

A film egyébként a Holdra szállás előtt egy évvel mutatja be (az emberiség teljes metaforikus fejlődéstörténete mellett többek között) azt, hogyan találnak tudósok az akkor még jövőbeli 2001-ben a Hold felszínén egy szabályos alakú, fekete monolitot, amely nagy erejű jelet bocsát ki a Jupiter irányába (ekkor indul el a Jupiter felé a Discovery One, hogy kiderítse, kiknek szól az üzenet). Részben ebben gyökerezik az összeesküvés-elmélet, amely szerint az ember valójában sosem járt a Holdon, az egész csak egy megrendezett jelenet volt, amelyhez többek között az Űrodüsszeia díszleteit használták fel…

De nem erről akartam írni.

Talán csak a csőrük hegyénél összenőtt, mitologikus jégmadárikrekről akartam írni, amelyek ellentétes irányuknál fogva immár semerre sem tudnak többé elmozdulni.

Ott maradnak örökre a pillanatban…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS