// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende
Ágoston Hugó Ágoston Hugó

Július végi egybeesések

// HIRDETÉS

A mostani egyesüléssel már felvillan az esély, hogy a román politikai életet az utóbbi három évben meghatározó két főszereplő, az államelnök és a kormányfő együtt hagyja el a játékteret.

(Külön)Vélemény

Szerző: Ágoston Hugó
2014. július 29., 06:20

„Ez a lehetőség növeli az »új szövetség« politikai potenciálját, túl az összefogás pozitív üzenetén. Ha a tét már nem az, hogy a »böszisták« és a »nem böszisták«, hanem általában a jobb és a bal közül kell választani, a jobboldalnak nagyobbak az esélyei. (A másik oldal ütőkártyáit illetően okosabbak lehetünk holnap, a referendum kerek évfordulóján, amikor porondra lép Victor Ponta, három napra rá, augusztus elején pedig a reformliberálisok Călin Popescu Tăriceanu vezette rohamcsapata.)

A hétvégi egybeeséshez, puszta érdekességként, hozzáadódik egy személyes mozzanat is: Vasile Blaga szombaton ünnepelte ötvennyolcadik születésnapját. Igaz, hogy a kiváló pártszervező beáldozta alakulata nevét, sőt eszmei identitását is, ezt azonban jelentősen megkönnyítette, hogy annak addig sem volt eszmei identitása. Akár államelnök lesz Klaus Johannis, akár eltűnik a bukaresti politikából, új – liberális! – szövetségi elnöknek Vasile Blaga, a volt vámtiszt marad, ahogyan a székházuk is ott van és lesz, ahol a demokraták kezdettől fogva székeltek...

De hát ne sajnálkozzunk, a liberalizmusnak úgyis vége – ezt ugyanazon a szombati napon (újabb egybeesés!) szépen kifejtette Orbán Viktor. (Úgy látszik, a román liberálisok is azért terelődtek a néppártba, mert felfelfedezték végzetes térvesztésüket, Magyarországtól keletre ez a felismerés valahogy benne lehet a levegőben.) A fiatal demokrata, aki negyed évszázaddal ezelőtt a ruszkik – különben is esedékes – hazamenetelét követelte, most a székely politikai vadregényben olyan mélyenszántó antidemokratikus fejtegetést vágott ki, hogy Lenin elvtárstól és Makarenkótól Putyin cárig és a dilis Kimig a centrális erőtér sok megszállottja megnyalta volna utána a száját. A liberalizmus – amely a világnak a modernitást adta, amely legfontosabb politikai célként az egyén szabadságát jelöli meg – korunknak e nagy focibolondja és szabadságharcosa(!) szerint a végét járja.

Ne firtassuk túl sokat szavainak értelmét, érjük be a reagálásokról szóló tudósításokkal. És figyeljük – akár jelen cikk alatt – az Orbánt védelmükbe vevő kommenteket, különösen a munkaalapú társadalom és a magyar »Új Ember«, a homo fidessiensis fáklyaeszméjéről. Szemben mondjuk a munkakultúra, a tudományos haladás és a nyitott társadalom protestáns és liberális alapjainak avítt elméletével.

A közönségnek és a jelen levő nagy székely elöljáróinknak azonban szerényen figyelmébe ajánljuk, hogy az orbáni útmutatás helyénvaló lehet egy nemzetállam számára, amilyen Magyarország, sőt, egy olyan nemzetállam számára is, mint Románia, a baj az, hogy mi nem a magyar, hanem a román nemzetállamban élünk. Hogy úgy mondjuk, hiába van velünk a magyar nacionalizmus, ha a román nacionalizmus ellenünk van. Beleértve az autonómiát, amely minden Tusványos után mintha még ködösebb."

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS