// 2025. február 17., hétfő // Donát
Szántai János Szántai János

Írjuk már át az irodalmat, hiszen annyira bántó!

// HIRDETÉS

A Roald Dahl norvég származású és walesi születésű író könyveit gondozó (értsd, cenzúrázó) kiadó érzékenyen átírta a világhírű író kártékony szavait. Na jó, de akkor hol a határ?

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2023. február 22., 17:14

Pár napja minduntalan a szemem elé kerül: a világhírű Puffin kiadó (a Penguin, azaz Pingvin könyvkiadó gyermekirodalommal foglalkozó ága, amely stílusosan egy másik északi madárról, a lundáról kapta a nevét) úgy döntött,

érzékenység-szakértőket szabadít rá a világ gyermekirodalma egyik csúcsszerzőjének írásaira.

A norvég származású, de Walesben született Roald Dahlról van szó, akinek olyan műveket köszönhetünk, mint például a Karcsi és a csokigyár, a Szofi és a HABÓ, a Matilda vagy a felnőtt gyerekeknek szóló Meghökkentő mesék. Meg is tette. Az érzékenység-szakértők pedig a maguk részéről tették a dolgukat. Minek következtében megszületett a döntés: az lehet, hogy régebben (pontosabban akkor, amikor Dahl úr megírta történeteit), mikor az emberiség még bunkóbb, barbárabb és más-ezekhez-hasonló-jelzősebb volt, e sztorik működtek olyan bunkón, barbárul, egyéb-jelzősen, ahogy az író megírta őket. De azóta nagyot változott a világ. Nem lehet ám csak úgy belegázolni az Érzékeny Mai Olvasó (ÉMO) lelkivilágába. Mi az, hogy leírjuk, hogy egy regényben valaki kövér? Vagy csúf? Mi az, hogy valakik kopaszok, ezért parókát hordanak? Mi az, hogy a valakik férfiak és nem emberek? (Hogy a Karcsi és a csokigyár fura kis lényei miért lettek emberek, nem értem, de miért pont ezt érteném, ugye, én, a kopasz, kövér, bunkó és egyéb-jelzős barbár NÉMO, azaz Nem Érzékeny Mai Olvasó…) Szóval, nincs mese, át kell írni ezeket a szörnyűségeket!

Tehát, a jelszó: mindent az ÉMO-ért!

Aki azonnal sírva fakad, ha azt látja, hogy egy regény valamelyik szereplője kövér. Aki azonnal felhívja a terapeutáját, ha azt olvassa, hogy valaki kopasz és ezért parókát hord. Akit azonnal falhoz csap a pánikroham, ha egy történetben nem csak emberekkel, hanem történetesen férfiakkal találkozik.

Így, a Petőfi-emlékév elején eljátszottam a gondolattal: mi lenne, ha felkérnénk (nyilván ingyen végzett önkéntes munka formájában) néhány tucat érzékenység-szakértőt, ugyan futtassák már át érzékeny szemeiket ennek a rég halott magyar költőnek a versein. Mert biza fennáll a gyanú, hogy csoportos traumákat okozhatnak egyes darabok. Kapásból mutatok is néhány példát. Itt van A csámpás legény című vers. Hát szabad olyat írni valakiről, hogy csámpás? Oké, a legény valamit elvesz a barbár és diszkriminatív élből, de azért mégis… Na de ha az ÉMO elkezdi olvasni a verset, máris keresi a borotvát (és nem borotválkozás céljából). Tessék, egy részlet:

„Kata húgom, jut eszedbe?

Kértelek: végy a szivedbe.

Kinevettél akkor csúful,

Ha nevettél, mostan búsulj.

Aki eddig rám se' nézett,

Most én arra rá se' nézek.

Ha nézem őt, azért nézem,

Hogy őkegyelmét lenézzem.”

Odáig rendben van, hogy Kata kineveti a legényt, mert na, a legényeket egalitarista alapon ki kell nevetni. Helyes! Na de ami azután következik: bosszú, rá se néz… lenézi!!! No,

ezt a verset minimum teljesen át kellene írni.

De mivel nem olyan jelentős, jobb, ha diszkréten kihagyjuk a soron következő összesekből.

Vagy itt van az a vers, hogy Itt a nyilam! Mibe lőjem?:

„A királyra! ugyan minek

Szamáron a bársony nyereg?”

A király, ugye, az érzékenység nevében, ember. Na de hogy lehet egy embert szamárnak nevezni? Nem a taxonómiai besorolás okán, nyilván, hanem… ostoba, buta, hülye, idióta. Ja, és ez egy füst alatt a szamarakra nézve is bántó. Amik Akik egyáltalán nem ostobák, buták, hülyék, idióták. De van meredekebb részlet is a versben:

„Ez egyszer csak annyit mondok:

Jó soká voltunk bolondok,

Legyen egy kis eszünk végre,

Másszunk a király képére.”

Itt más a baj. Miféle dolog az, hogy ez a nyikhaj rímfércész mások agresszionálására, pontosabban mások arcára mászásra bujtogatja, uszítja az ÉMO-t? Mert az szóba se kerül, hogy a vers egy bizonyos időpontban, bizonyos történések hatására és bizonyos forradalmi indulatok rotyogása közepette született. Nem! A vers, minden vers, minden leírt szó

az ÉMO-nak, vagyis – ne akadjunk már fenn a logikai bukfencen – az ÉMO-ról szól.

Tetszik érteni? Mert ez volna az érzékenyítés lényege. Mindegy, ki, mikor és miért írta azokat a barbár stb. verseket, novellákat, regényeket, drámákat. Történelem nincs! Annak vége van, kezicsókolom! Csak a folyamatos jelenben azonnal jajvészt kapó ÉMO szenvedése létezik. Még konkrétabban: minden valaha megírt irodalmi mű a nárcisztikus Érzékeny Mai Olvasóról szól. Tehát, figyelem: nem -hoz! -ról! Ezen alaptörvény értelmében pedig az érzékenység-cenzorok (barbárul, cenzorok) nyugodt lélekkel átírhatnak mindent, ami nem helyes. És ha következetesek, akkor az emberiség történetének összes irodalmi művében hamarosan csak és kizárólag ÉMO-k fognak téblábolni, mégpedig úgy, hogy közben nagyon érzékenyen viszonyulnak egymáshoz. Tehát nem lesz se kövér, se kopasz, se gonosz, se intrikus, se férfi, se nő, se konfliktus, se dráma, se komikum, se tragikum, se katarzis…

Hogy ehhez mit fűznék hozzá? Inkább hallgatok. Szóljon helyettem a Flash zenekar Cenzúra című száma, melynek kezdősoraival üzennék (íróként, újságíróként és polgárként) a világ minden progresszív kiadójának, érzékenység-szakértőjének és ÉMO-jának:

„Ne ugass bele, hogy mit gondolok!

Ne ugass bele, hogy mit mondok!”

A refrént pedig hallgassa meg, akit illet:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Sokánt: Marcel Ciolacuval álmodtam… és nem volt vidám a miniszterelnök, sőt…

Szántai János

… végtelenül szomorú volt, hogy lám, milyen ez a nép, pedig ő csak jót akar, csak azt akarja, hogy a nép jól éljen, azt akarja, hogy Románia otthon legyen minden polgára számára… de ez a kurva nép!

Georgescu a nagyotmondásba, az ország az önérdekekbe bukhat bele, ha ez így megy tovább

Varga László Edgár

Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A közösségimédia-használat véglegesen átalakította a falusi életet

Sánta Miriám

A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.

Miért sarkalatos Románia számára az Egyesült Államokkal való barátság?

Sólyom István

Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Elhunyt Bánffy Katalin grófnő, Bánffy Miklós lánya
Krónika

Elhunyt Bánffy Katalin grófnő, Bánffy Miklós lánya

Életének 101. évében elhunyt Bánffy Katalin memoáríró, a losonci Bánffy család grófi ága nevének utolsó viselője, Bánffy Miklós lánya.

Amerika csúnyán beszólt Romániának, érkeznek is a mioritikusan sokatmondó reakciók
Főtér

Amerika csúnyán beszólt Romániának, érkeznek is a mioritikusan sokatmondó reakciók

Közben Victor Ponta folytatja szuverenista kampányát, például rugdossa a magyarokat… és úgy tűnik, mégis lesz egy kis tél ebben a szezonban, mondják az időjósok.

Kiemelten figyelték nálunk is a radioaktivitást az éjjeli incidens után
Székelyhon

Kiemelten figyelték nálunk is a radioaktivitást az éjjeli incidens után

Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban, amikor egy drón eltalálta az ukrajnai volt atomerőmű 4-es reaktorának maradványait védő betonburkolatot – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség.

Erdélybe tart a magyar közlekedéstörténet talán legnagyobb szállítmánya
Krónika

Erdélybe tart a magyar közlekedéstörténet talán legnagyobb szállítmánya

A magyar közlekedéstörténet talán legnagyobb szállítmánya indul pénteken útnak: egy 750 tonnás, 100 méter hosszú, 6 méter széles és 5,4 méter magas járműszerelvény kezdi meg útját a 43-as főúton Románia felé.

Emberségből jeles: így segítette át a csúszós úton az idős nőt a hóeltakarítást végző munkás – videó
Székelyhon

Emberségből jeles: így segítette át a csúszós úton az idős nőt a hóeltakarítást végző munkás – videó

Ahogy mondani szokták, emberségből jelesre vizsgázott az a Csíkszeredában hóeltakarítást végző férfi, aki kiszállva a járdákat takarító munkagépből, átsegített egy idős nőt az átjárón, miközben az autósok türelmesen várakoztak.

// még több főtér.ro
Plazmavágó-blues – tizenötödik erdélyi történet a jövőből
2025. február 14., péntek

Plazmavágó-blues – tizenötödik erdélyi történet a jövőből

„Az erdélyi techközpontban valóban gyártottak androidokat. A negyvenezer hektárnyi területen, az egykori Marosvásárhelytől délre elterülő irdatlan ipari monstrum lényegében mindent előállított, amire a térség lakóinak szüksége volt.”

Plazmavágó-blues – tizenötödik erdélyi történet a jövőből
2025. február 14., péntek

Plazmavágó-blues – tizenötödik erdélyi történet a jövőből

„Az erdélyi techközpontban valóban gyártottak androidokat. A negyvenezer hektárnyi területen, az egykori Marosvásárhelytől délre elterülő irdatlan ipari monstrum lényegében mindent előállított, amire a térség lakóinak szüksége volt.”

A balkáni bojkott ötven árnyalata
2025. február 12., szerda

A balkáni bojkott ötven árnyalata

Ciolacu konzerves pacalt eszik, Georgescu előtt elhúzott a bojkottvonat, a románok önfeledten vásárolnak. Kell ez nekünk?

A balkáni bojkott ötven árnyalata
2025. február 12., szerda

A balkáni bojkott ötven árnyalata

Ciolacu konzerves pacalt eszik, Georgescu előtt elhúzott a bojkottvonat, a románok önfeledten vásárolnak. Kell ez nekünk?

Új várak épülnek Erdélyben
2025. január 30., csütörtök

Új várak épülnek Erdélyben

Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.

Új várak épülnek Erdélyben
2025. január 30., csütörtök

Új várak épülnek Erdélyben

Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.

Különvélemény

Sokánt: Marcel Ciolacuval álmodtam… és nem volt vidám a miniszterelnök, sőt…

Szántai János

… végtelenül szomorú volt, hogy lám, milyen ez a nép, pedig ő csak jót akar, csak azt akarja, hogy a nép jól éljen, azt akarja, hogy Románia otthon legyen minden polgára számára… de ez a kurva nép!

Georgescu a nagyotmondásba, az ország az önérdekekbe bukhat bele, ha ez így megy tovább

Varga László Edgár

Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A közösségimédia-használat véglegesen átalakította a falusi életet

Sánta Miriám

A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.

Miért sarkalatos Románia számára az Egyesült Államokkal való barátság?

Sólyom István

Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.

// HIRDETÉS