Alaposan lefaragná a szenátus túlméretezett apparátusát a szenátus új elnöke, ezért aztán kifütyülték…
Ilie Bolojan megérkezett a bukaresti nagypolitikába, és azt tapasztalta, hogy túl van méretezve az apparátus.
Ez ellen tenni kell, gondolta magában Ilie Bolojan.
Nem is sokat lacafacázott: alig egy hónapja lett a szenátus elnöke, máris nagyszabású kirúgásokat tervez. 25%-kal faragná le a túlméretezett apparátust, ami azt jelenti, hogy
Ilie Bolojan mindezt egy sajtótájékoztatón jelentette be, hozzátéve, hogy a szenátus összes alkalmazottjának versenyvizsgán kell megerősítenie az eddig betöltött pozíciójára való alkalmasságát. Erre aztán a szenátus alkalmazottai kórusban kezdtek el pfujolni.
Mindennek évszázadokra visszanyúló balkáni hagyománya van. Ilie Bolojan a váradi, majd Bihar megyei ténykedése után persze joggal gondolhatja úgy, hogy ez így nincs rendben, ám nem számol a megszokás ördögi hatalmával.
Miért nem mennek a méltósággal együtt a szenátusból azok az alkalmazottak, akik annak idején az illető méltósággal jöttek, miért halmozzák a munkaerőt állandó munkaszerződésekkel, hogy aztán az új méltóság már ne hozhassa a saját embereit magával, teszi fel a kérdést Ilie Bolojan.
Az egész balkáni világ alapvető sajátossága. Ez pedig nemcsak a románokra igaz, hanem az erdélyi magyarokra is.
Állami állást keress magadnak, mert az a biztos – hallgattuk annak idején a nagyszüleinktől, meg a szüleinktől is, azoktól a generációktól, akik a rendszerváltás után igen gyorsan rádöbbentek, hogy a szabad világnak is megvannak a hibái, hogy a „magánvállalatok” egykettőre csődbe mehetnek, így aztán mégiscsak jobb lesz a „biztos” állami apparátushoz tartozni.
És akkor csoda, hogy túl vannak méretezve az apparátusaink?
Erre jön nekünk Ilie Bolojan, és beleköp a mi levesünkbe? Na nem, azt már nem, akkor pfujolunk, kifütyüljük, ilyet csinálni nem lehet. Különben is, nem tudja ő, nem látja ő még át a mi helyzetünket, nem tudja, milyen komplex az a munka, amit mi itt végzünk, ez csak egy populista húzás a részéről.
Naná, hogy az. Ilie Bolojan sem hülye.
Ő is a saját gesztenyéjét sütögeti, és mivel jelenleg amúgy is a klasszikus politika „ellen dolgozó” politikusok a népszerűek, Bolojan vélhetően még szabad kezet is kapott a népszerűsége mélypontján lévő PNL-től,
Ilie Bolojan pedig nem az a fajta ember, aki ne gázolna át bárkin a saját érdekében. Ki kell rúgni pár száz embert? Hát kirúgjuk őket.
Csakhogy a megszokás nagy úr.
Az a túlméretezett apparátus nem egy nap alatt lett túlméretezve. Azok a Bolojan szerint fölösleges állások nem egy nap alatt lettek létrehozva és betöltve. Ennek igen mélyre nyúló balkáni gyökerei vannak. Ilie Bolojan most éppen szembemegy mindezzel. És ez veszélyes játék, mert a józan ész ugyan azt diktálja, hogy ez jó, számolni kell a megszokás hatalmával.
Ha a felmérést készítő kérdezőbiztosnak kell válaszolni, gondolkodás nélkül azt mondja, hogy ő a Nyugathoz akar tartozni.
Vrem o țară ca afară.
Csakhogy egy dolog akarni, és egészen más dolog ténylegesen a Nyugathoz tartozni. A balkáni berögződéseinktől nem vagyunk hajlandóak megválni, így aztán nehéz lesz el is érni, amit névlegesen akarunk. Mert szavakban a Nyugathoz akarunk tartozni, de ezért jó lenne a túlméretezett állami apparátus része lenni, mert „az a biztos”. Papíron a Nyugathoz akarunk tartozni, de azért visszasírjuk a kommunizmust, megszavazzuk Călin Georgescut, és kifütyüljük Ilie Bolojant, ha bele akar köpni az évszázados recept alapján fődögélő, sajátos kelet-európai levesünkbe.
Ez az a sajátos balkáni kettősség, ami folyton ellentétes irányokba rángatja az országot. És az az a sajátosság, amivel Ilie Bolojan nem számolt, amikor úgy döntött, beleköp ebbe az évszázados recept alapján készülő levesbe.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket.
Vegyük elő azokat a régi folyóiratokat. Könyvet a polcról. Az analóg múltat nem helyettesíti a digitális őrület, amiben élünk.
Az 1992-es év mutatta meg élesen, hogy az a nagy szabadság, amely két évvel korábban ránk szakadt, nem is olyan. Egy filmsorozat formájában. Amelynek rendezője a minap odébb állt az ántivilágból.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.
Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?
Újabb meghökkentő fizetéses statisztikák láttak napvilágot: a jelenleg alkalmazott havi bruttó román minimálbér vásárlóerő-egységben kifejezett értéke – mely életszerűbb összehasonlításra ad lehetőséget – immár az európai top 10-ben szerepel.
Több ezer jegy árával károsítottak meg egy erdélyi múzeumot az ügyeskedő polgárok. Iohannist irritálja, hogy folyton a távozását emlegetik. Zsugorodik Șoșoacă pártja a parlamentben.
Veszélyes helyzet alakult ki kedden az udvarhelyszéki Gagyban, ahol bocsos anyamedvét láttak a településen. Nem volt egyszerű elkergetni a faluhoz közel tanyázó nagyvadat, amely rátámadt a vadőrre. A medve üregében kutyatetemeket és két bocsot találtak.
Ingerült hangon követelte a román nyelv használatát egy rosszullétre panaszkodó idős személyhez kiszálló mentőorvos Kolozsváron – a felháborító esetről a Szabadság helyi napilap portálja számolt be szerdán.
Kiesett a kézdivásárhelyi Gábor Áron Szakközépiskola bentlakásának folyosóablakán egy diáklány, akit a reggeli órákban az iskola vezetősége fegyelmi vétség miatt hallgatott ki. Súlyosan megsérült, ezért Sepsiszentgyörgyre, majd Bukarestbe szállították.
Avagy a rettenthetetlen egó önkéntelen, artikulálatlan és nem utolsósorban mulatságos harca a pártérdekek ellen, véletlenszerű tanulságokkal.
Avagy a rettenthetetlen egó önkéntelen, artikulálatlan és nem utolsósorban mulatságos harca a pártérdekek ellen, véletlenszerű tanulságokkal.
… végtelenül szomorú volt, hogy lám, milyen ez a nép, pedig ő csak jót akar, csak azt akarja, hogy a nép jól éljen, azt akarja, hogy Románia otthon legyen minden polgára számára… de ez a kurva nép!
… végtelenül szomorú volt, hogy lám, milyen ez a nép, pedig ő csak jót akar, csak azt akarja, hogy a nép jól éljen, azt akarja, hogy Románia otthon legyen minden polgára számára… de ez a kurva nép!
Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?
Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?
Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.
Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.
… közben nagy lendülettel hányják a ganét egymás udvarára az állami elitjátékosok, akiknek az lenne a dolguk, hogy finanszírozzák a múzeumokat, a kutatást, a régészeti ásatásokat… na meg a román történelem szaros pelenkájának kicserélését.
… közben nagy lendülettel hányják a ganét egymás udvarára az állami elitjátékosok, akiknek az lenne a dolguk, hogy finanszírozzák a múzeumokat, a kutatást, a régészeti ásatásokat… na meg a román történelem szaros pelenkájának kicserélését.
Egy módja van annak, hogy elkerülje Románia a nemzetközi arcvesztést: hagyják indulni a májusi elnökválasztásokon a decemberi első forduló nyertesét.
Egy módja van annak, hogy elkerülje Románia a nemzetközi arcvesztést: hagyják indulni a májusi elnökválasztásokon a decemberi első forduló nyertesét.
„Az emberiség” soha nem látott tudományos és technológiai eredményeiből „az emberek” egyre kevesebbet értenek. Tényleg csak egy Isten menthet meg minket?
„Az emberiség” soha nem látott tudományos és technológiai eredményeiből „az emberek” egyre kevesebbet értenek. Tényleg csak egy Isten menthet meg minket?
Vegyük elő azokat a régi folyóiratokat. Könyvet a polcról. Az analóg múltat nem helyettesíti a digitális őrület, amiben élünk.
Vegyük elő azokat a régi folyóiratokat. Könyvet a polcról. Az analóg múltat nem helyettesíti a digitális őrület, amiben élünk.
Az 1992-es év mutatta meg élesen, hogy az a nagy szabadság, amely két évvel korábban ránk szakadt, nem is olyan. Egy filmsorozat formájában. Amelynek rendezője a minap odébb állt az ántivilágból.
Az 1992-es év mutatta meg élesen, hogy az a nagy szabadság, amely két évvel korábban ránk szakadt, nem is olyan. Egy filmsorozat formájában. Amelynek rendezője a minap odébb állt az ántivilágból.
Mi köze van Stanley Kubricknak és a 2001: Űrodüsszeiának a jégmadarakhoz? Semmi, bizonyára semmi.
Mi köze van Stanley Kubricknak és a 2001: Űrodüsszeiának a jégmadarakhoz? Semmi, bizonyára semmi.
Vegyük elő azokat a régi folyóiratokat. Könyvet a polcról. Az analóg múltat nem helyettesíti a digitális őrület, amiben élünk.
Az 1992-es év mutatta meg élesen, hogy az a nagy szabadság, amely két évvel korábban ránk szakadt, nem is olyan. Egy filmsorozat formájában. Amelynek rendezője a minap odébb állt az ántivilágból.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.