A Ceauşescu rendszerben a romániai kisebbségi sportolók egyik legbiztosabb karrierlehetősége az volt, hogy származási helyüktől függetlenül Bukarestbe kerüljenek.
„Kezemben a Pro Minoritate legújabb száma, és a borítólap fekete-fehér felvételein látható valamikori futballképek, újságkivágások meglehetősen nagy kísértést jelentenek, hogy azonnal belelapozzak a folyóiratba. Bizonyára így érez mindenki, akit érdekel a »régi idők focija«, ennél jobbat pedig nem is kívánhat magának egyetlen lap szerkesztője sem. Volt valami apropója a témaválasztásnak?
Egy negyedévente megjelenő kisebbségvédelmi folyóiratról lévén szó, mindig úgy tervezzük, hogy az év utolsó – téli – száma rendszerint egy könnyedebb témával foglalkozzon. Ilyen könnyedebb témának számít a sport is – gondoltam én. Az ilyen előfeltételezések azonban általában megcáfolásra kerültek, amikor elkezdtük gyűjteni a tanulmányokat: akár a színház, akár a képzőművészet, akár az építészet vagy éppen a zene kapcsán – ezek kerültek be ti. az elmúlt évek téli számaiba. Most a sport kapcsán is kiderült, hogy nem olyan könnyű a sportról mint kisebbségi témáról írni.
A Pro Minoritate milyen szemszögből közelítette meg a témát ebben a lapszámban?
A lapszám koncepcióját meghatározta, hogy tavaly volt két magyar–román világbajnoki válogatott labdarúgó-mérkőzés: az egyik Budapesten, zárt kapuk mögött, a másik Bukarestben, amely a magyar válogatott eddigi legsúlyosabb vereségét jelentette a román válogatottal szemben. Ehhez a két eseményhez kapcsolódóan egyrészt a folyóirat, de leginkább a Bukaresti Magyar Intézet, amelynek mellesleg igazgatója is vagyok, szervezett egy nagymértékű projektet. A program egy kiállításban csúcsosodott, amelyen a román–magyar labdarúgó-mérkőzések történetét mutattuk be nyolc nagy, mozgatható mobilfalon.
Romániai magyarként nyilván az érdekel bennünket a leginkább, milyen következtetésre jutottak a tanulmányok szerzői a mi sportolóinkat illetően.
Erre az egyik legklasszikusabb válasz, hogy a társadalmi felemelkedés egyik útja a sport. (...) Van egy ilyen tanulmányunk, amely történelmi szempontból vizsgálja a folyamatot. Pompiliu Nicolae Constantin fiatal történész Bukarestben a kommunista rendszer sportpolitikáját, a társadalmi sporthoz való hozzáállását vizsgálja, és ebből írja doktori disszertációját. Olyan tanulmányt készített a lap számára, amely arról szól, hogy a totalitárius rendszerek – kezdve a kommunista Szovjetunióval, Mussolini Olaszországán át Hitler náci rezsimjéig – miként használták ki a sportot mint társadalmi folyamatokat gerjesztő helyzetet. Ő azt mondja, hogy Ceauşescu rendszerében a romániai kisebbségi sportolók előtt gyakorlatilag az egyik legbiztosabb út az volt pályájuk szempontjából, hogy bárhonnan is származtak, nevelkedtek, de Bukarestbe kerüljenek; kivéve a tornászokat, ahol a központ mégsem a fővárosban volt, hanem Déván. Azt írja Pompiliu Constantin, hogy voltak sportolók, akik vállalták a Bukarestbe költözést, és egyfajta magasabb kategóriájú, színvonalú karriert futottak be. Mások viszont soha nem vállalták. Valahol a kettő között van Bölöni László, aki elég sokáig maradt Marosvásárhelyen, az ASA-nál.”
A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
… Romániában kezd divatba jönni a tereptárgymászás, mint politikai protestművészet… és megérkeztünk a kampányfinisbe, ahol a politikusok már tényleg nem riadnak vissza semmitől.
Az időjárás tavasziasra fordulásával nemcsak az emberek merészkednek ki a természetbe, hanem a mérges kígyók is előbújnak. A hegyimentők, nemzeti parkok a közösségi oldalakon hívják fel a túrázók figyelmét az elővigyázatosságra.
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Tetten érték egy 32 éves férfit Besztercén, miközben nagy mennyiségű kábítószert árusított, ráadásul munkahelyén, egy fodrászszalonban, még több drogot találtak. A DIICOT nyomoz, a gyanúsított előzetes letartóztatásba került.
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Egy személyautót ütött el egy vonat szerdán délután Temes megyében, a kocsiban tartózkodó két személy – sajtóbeszámolók szerint férj és feleség – a helyszínen életét vesztette.
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Avagy lamentáció arról, hogy milyen következményekkel járt egy hajdani nagypénteki gyermekcsíny.
Avagy lamentáció arról, hogy milyen következményekkel járt egy hajdani nagypénteki gyermekcsíny.
„A gyergyói biotechnológiai központból kiszabadult a BY-4 szintetikus kórokozó és szinte napok alatt végzett az összes fával és bokorral a Gyergyói-medence déli részén és a Marosfőtől az egykori Tusnádfürdőig húzódó hetven kilométer hosszú sávban.”
„A gyergyói biotechnológiai központból kiszabadult a BY-4 szintetikus kórokozó és szinte napok alatt végzett az összes fával és bokorral a Gyergyói-medence déli részén és a Marosfőtől az egykori Tusnádfürdőig húzódó hetven kilométer hosszú sávban.”
Különösen a közvélemény-kutatások, a választások, a demokrácia és a csavarhúzószettek cserélhető fejekkel…
Különösen a közvélemény-kutatások, a választások, a demokrácia és a csavarhúzószettek cserélhető fejekkel…
A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.
A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”
„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”
A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.