Gyorstalpaló mese arról, hogy a buszozás és bevásárlás mégsem olyan egyszerű feladat.
Kezdjük úgy, mint a mesében. Például egy Móra Ferenc-mesében. Hogyaszongya: Nevenincsen túl, Nekeresden innen, a kettőnek éppen a fele útján esik Csicser. (Kolozsvár – de lehetne az bárhol.) Nagyon csinos falu (város) annak, aki sohase látott másikat. Télen sáros ugyan, de nyáron poros: igaz, hogy a házak teteje csak szalmából (pléhből, cserépből) van, de azt legalább könnyebb elhordani a szélnek.
Amilyen szemrevaló (?) a falu (város), olyan beleillők a lakói. Mezítláb (kitaposott edzőcipőben) járnak, hogy a csizmájuk ne kopogjon (esetleg sáros legyen az ész nélkül pocsolyába hajtó sofőröktől), csurgásba állnak az eső elől (a mindenhol fedett buszmegállókban), rostával mérik a vizet, megaszalják a havat (olyat rég nem láttak). Fát nem ültetnek az udvarra, hogy le ne essen róla a gyerek, aratáskor pedig megállítják a toronyórát (a primăriáét), hogy mentől tovább tartson a nap.
De legjobban megtetszik a következő történetből, amelyik örök emlékezet okáért föl van írva e sorok írójának emlékezetébe – sőt, mondhatnám, sosem tudok szabadulni tőle, ahányszor megtapasztalom, és minden alkalommal fölmegy a pumpám a kéménybe.
Nevezetesen a sok szép modernizált és mindenhol fedett buszmegállókban ácsingózván az ember előre legyártja magának a stratégiákat, hogyan is kellene tulajdonképpen egy buszra fölszállni. Merthogy: érkezik a busz, a tömeg elindul. Neki az ajtóknak. Ilyenkor kétféle ember van: az, aki megáll az ajtó mellett, és megvárja, ameddig a leszállók leszállnak, meg az, aki megáll, mint borjú az újkapu előtt és onnan nem mozdul, jöhet bármi – szélvihar, mentőautó, tornádó, jégeső, ő akkor is beáll a leszállók elé és cövekel. Vagy adott esetben nekimegy a tömegnek, beront közéjük, és csörtet a busz legtávolabb eső, még szabad széke felé, amit előzetesen kinézett magának cövekelés közben.
Ha sikerült valahogy fölszállni, akkor szembesülünk a következő típussal, aki megfogta az első korlátot, és ott cövekel. Lépnénk az első kerékülésektől arrébb, látjuk, hogy a belső térben szellősebb,
Óvatosan rákérdezünk (románul), hogy szíveskedne-e arrébb menni. A cövek azonban korlátjába kapaszkodva bömböli, hogy esne ki a szemünk, hogy ő bizony nem tud arrébb menni, és mégis hova gondoltuk. Ilyenkor újbóli stratégiákkal kell operálnunk: 1. szólunk a cöveknek, hogy nézzen hátra, és oda. 2. visszapofázunk (nem célszerű) 3. szó nélkül meglökdössük (nem téve benne kárt) és hátrébb megyünk. Ebben a pillanatban a cövek rájön, hogy bizonyisten volt hely, egy megállóval arrébb pedig úgy foglalja el a helyét újabb cövekelési szándékkal, mintha legalábbis ő találta volna ki a busz üres tereit.
Innen magunknak kell figyelnünk arra, hogy leszállásnál mit teszünk, ugyanis most szemből fog érkezni a cövekhad. Egy mélységi felderítő pontosságával kell fölmérnünk a terepet, az esetleges extra megbújók, a cövekek mögött cövekelők is bejöhetnek a képbe. Határozottságunkat és leszállni vágyásunkat vagy erőteljes lépésekkel nyomatékosítjuk, ellenkező esetben a vă rog stați la o parte katonai jelszavát alkalmazzuk, és így talán sikerül leszállni.
Ha leszálltunk, akkor nagy valószínűséggel betérünk előbb-utóbb egy üzletbe. Például a Sorába, a Centralba, a Bigbe, az Unicarmba, az Oncosba vagy a többi külföldi áruházlánc valamelyik képviseletébe.
Ahol a kedves vásárló (mi) és a kedves kasszás(nő) (ők) azon versengenek, hogy melyikünk tudja fürgébben dobálni és tologatni (hajítani) az árut (főleg a tojást, a sörösüveget, a tejszínhabos tortaszeletet kartondobozban, a tejfölt, a befőttet). Itt az egyik versenyzőnek saját magával is versenyeznie kell, hogy a kasszagépet követő lejtőn a hengereknél a harmadik kezével kapja el a legördülő árut. Mert természetesen az egyik kezében a táskája van, a másikban pedig a pénztárcája. Vagy az egyik kezében a táskája a csuklóján, egy másik szatyor (punga) mellett, plusz a pénztárcája, és a másik kezében a bankkártyája. Esetleg: az egyik kezén és csuklóján a táskája, a szatyra, a kezében a pénztárcája, és a másik kezében a pénz, amit a kasszásnak odanyújt.
És itt következik a Bildungsroman kulcsfontosságú mozzanata: a visszajáró. Felnövéstörténetünk két szereplőjének evolúciója a visszajáró visszaadásában csúcsosodik ki, azaz képes-e a kasszás megfelelően a kezünkbe nyomni azt a nyomorult petákot (ahogy Móra Ferenc mondaná: a markába nyomta a petákot), illetve mi képesek vagyunk-e türelemmel viseltetni a kasszás iránt, ha mégsem megfelelően történik az akció.
Általában egyik sem sikerül, csak látszólag jő el a megnyugvás (tekintve, hogy az első és a harmadik kezünk még mindig foglalt). A kasszás ugyanis a protestáló, látványos módon fölfelé fordított tenyerünkbe először nem az aprópénzt teszi, hanem a nyugtát (bont), rá a csúszós egylejeseket, majd rá az azokról lecsúszó érméket (petákokat).
a nyugtát valamelyik taknyos papír zsebkendőkkel, gyújtóval, gesztenyével és galacsinná gyúrt alufóliával megtömött zsebünkbe süllyeszteni, a pénztárcát becsukni, eltenni a táskánkba, a harmadik és negyedik kezünket visszahúzni a testünkbe, a táskánkat vállunkra vetni, és az első kezünkben boldogan himbálni a szatyrot.
Ahogy Móra Ferenc mondaná: ott olvastam én is, s ahogy én elolvastam, elolvashatja más is.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Eközben a pozícióhalmozásnak (is) hadat üzenő Bolojan épp halmozza a pozíciókat, a PSD-ben pedig dúl a belső hatalmi harc.
A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
Egyelőre tisztázatlan okok miatt lekapcsolódott a világítás, félbeszakadt az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo találkozó a 63. percben.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.