Amikor az erdélyi ember rég nem látott ismerősével találkozik, például november elsején a temetőben, feltétlenül megállapítja, hogy nagyon telik az idő.
Nem pusztán azért, mert az ismerőst – akit beszélgetés közben sandítva, alaposan végigmér – mintha kissé megmarcangolta volna az idő vasfoga, miközben az erdélyi embert szerencsére nem, hanem azért is, mert ezzel sok minden megmagyarázható. Az élet dolgai általában. Melyek az időben történnek benne, éppen ezért megmásíthatatlanok. S ha megmásíthatatlanok, minek is szomorkodnánk különösebben felettük?!
Ezt néhány szóban meg is beszélik, fel-felkacagva: lehet, hogy kicsit elrontottuk itt, esetleg kicsit ott is (– Akkor kellett volna másképp, amikor még lehetett! Szerencsére most már mindegy.), meg is híztunk, fogyni se tudunk, többre is vihettük volna. Még mindig abban a kislakásban lakunk, még mindig ott dolgozunk. Ugyanaz életünk kicsiny párja. A gyermekek ügyesek.
– Semmi különös, telik, hálistennek – mondja ezek után az erdélyi ember.
– Na, hálistennek – bólogat egyetértően az ismerőse is.
Mert mindketten tudják, hogy amikor valami különös van, az rossz különös szokott lenni. Igaz, ha jó különös van, azzal nem illik dicsekedni. Akkor már mégiscsak az a legcélszerűbb a beszélgetés szempontjából, ha a helyzet változatlan. Ez van benne a hallgatásban a következő mondat előtt.
– Hát igen – szólal meg a beállt csöndben az erdélyi ember – ha jól telik, ha nem telik jól, legalább telik.
Ez úgy értendő, mint ami azért megnyugtató. És szorosan hozzátartozik az a – néha kimondott, máskor kimondatlan – gondolatkör, hogy az ember teszi, amit lehet. De csak azt teheti, amit lehet, mert amit nem lehet, azt nem lehet. És megeshet, hogy gyakrabban telik rosszul, mint jól, de ha rosszul is telik, legalább telik. S az idővel együtt szerencsére a rossz is eltelik.
– Bizony, ha nem telne, meg lenne állva. S ha meg lenne állva, lehet, hogy meg lennénk halva – kacag fel az ismerős.
A következő csönd arra utal, hogy akkor már mégiscsak jobb így, ahogy van. Telve, nem halva.
– Bizony, az idő, az olyan – mondja aztán folytatólag az erdélyi ember ismerőse –, hogy egy kicsit nem figyelünk oda, s már el van telve. – De – teszi hozzá elgondolkodva –, ha odafigyelünk, akkor is el van telve.
– Kurva dolog ez az idő – sommáz ilyenkor az erdélyi ember, s miközben óvatosan körülnéznek, hogy hallotta-e valaki a csúnya szót, az ismerőse hevesen bólogat. A megfogalmazás arra a feloldhatatlan kettősségre utal, hogy idő szinte nincs is semmire, de közben rajtunk is látszik, hogy mégis mennyire van.
– Éppen csak az a baj, hogy az idővel együtt az élet is telik – mutat rá az ismerős.
Ekkor megbeszélik, hogy borzasztó gyorsan nőnek a gyermekek a családban, és az is a mi időnkből telik. Mert ők csak nőnek, észre sem veszik. De nekünk lassan annyi. Igaz, ha nem nőnének, az is milyen volna. Mégis jó, hogy nőnek, ha már így alakult. Maholnap nősülnek meg, mennek férjhez.
A házasság gondolatától mindketten eléggé megriadnak, gyorsan el is terelik a szót, mielőtt még kiderülne: azért rettenetes a gondolat, mert akkorra még jobban eltelik az idő, vagy azért, mert a gyermekekre is házasság vár elkerülhetetlenül. Az erdélyi ember általában úgy beszél a házasságról, hogy nem beszél róla: csak cinkosan a másikra nézeget, s néhány elejtett, bajtársiasan viccelődő félszóból sejlik fel a házasság, mint a sors vészterhes, súlyos, megmásíthatatlan tartozéka.
– Na, de szerencsére addig még van egy kicsi – tér vissza az időre valamelyikük.
– Addig még jó sokat lehet dolgozni – bólogat a másik felnevetve, és lassan távolodva.
Mert ezzel már végéhez ért a beszélgetés, mindketten tudják. Ideje, hogy elmenőben, pár lépésről visszafordulva felhangozzék az örök, derűt hozó végszó:
– Ez van, mit csináljunk?!
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.
Lassan kezd visszaállni a rend a csíkszeredai Fürdő utcában, ahol kedden este egy ittas, jogosítvány nélküli sofőr autója csapódott egy családi házba. Az ablakot már sikerült helyreállítani, a fal sérült részét azonban még ki kell bontani.
Sok román állampolgár még mindig az 1997-es mintára kiállított személyi igazolványt használja, azonban ezt fokozatosan kivonják a forgalomból, amint az új elektronikus és egyszerű személyi igazolványok országszerte elérhetővé válnak.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
De ne csak takarítsanak, hanem oldják meg a problémáinkat, amelyekkel mi, emberek láthatóan nem tudunk mit kezdeni.
De ne csak takarítsanak, hanem oldják meg a problémáinkat, amelyekkel mi, emberek láthatóan nem tudunk mit kezdeni.
Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.
Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.
A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.
A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.
Történelmi mélyponton van a nagy folyó vízállása és -hozama, és a kánikula még csak eztán tetőzik.
Történelmi mélyponton van a nagy folyó vízállása és -hozama, és a kánikula még csak eztán tetőzik.
Hosszú távon mindenki számára jobb, ha a fenntartó hagyja a szerkesztőségeket önállóan dolgozni.
Hosszú távon mindenki számára jobb, ha a fenntartó hagyja a szerkesztőségeket önállóan dolgozni.
A recept: végy két rész etnikai és nyelvi, egy rész szexuális kisebbséget, ízesítsd jó nagy kanál xenofóbiával és frusztrációval, öntsd le az egészet gyűlöletkeltéssel, gyújtsd meg és kész.
A recept: végy két rész etnikai és nyelvi, egy rész szexuális kisebbséget, ízesítsd jó nagy kanál xenofóbiával és frusztrációval, öntsd le az egészet gyűlöletkeltéssel, gyújtsd meg és kész.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
A döntőnek beillő kisdöntőn, a spanyolok megérdemelt világbajnoki címén, a bájos Vozinhán, no meg a csodálatos, illetve gyarló pillanatokon túl… a vébé, ahogy ismertük, piros lapot kapott és nem szólt közbe senki az érdekében.
A döntőnek beillő kisdöntőn, a spanyolok megérdemelt világbajnoki címén, a bájos Vozinhán, no meg a csodálatos, illetve gyarló pillanatokon túl… a vébé, ahogy ismertük, piros lapot kapott és nem szólt közbe senki az érdekében.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Az, hogy lassan három hónapja nincs kormánya az országnak: baj. De nem tragédia.
Az, hogy lassan három hónapja nincs kormánya az országnak: baj. De nem tragédia.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.