// 2026. október 27., kedd // Szabina
Szántai János Szántai János

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

// HIRDETÉS

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2024. október 21., 17:22

Kampány van, tehát minden érintett politikus intenzíven vajúdik. Vagy a kampánycsapataik vajúdnak helyettük. Ez egy négyévente ismétlődő mágikus szertartás, amelynek nyilván semmi köze nincs a gyermekszülés szentségéhez. Bár el tudom képzelni, hogy a politikusok pont úgy ragaszkodnak a megszült tervekhez, mint saját gyerekükhöz… már ameddig felelősségre vonás nélkül lehet velük büszkélkedni.

Szóval, vajúdás van a pártszékházak környékén. És születnek is a „gyerekek”:

van, aki motorra ül, van, aki Brüsszelbe utazik jegyzetelni, van, aki más politikus háza előtt hisztériázik,

szóval teljesen pozitív a születési ráta. Akinek a fájdalomhangjaira most felkaptam a fejem, az nem más, mint a PSD államelnök-jelöltje, Marcel Ciolacu úr.

// HIRDETÉS

Megmondom őszintén: ha végigtekintek a hazai pártpolitikai prérin, ő a kedvenc román (!) politikusom. Juj, ennek elment az esze, kérdezhetik Önök. Nos, régóta figyelem a mioritikus nagypályán fel-alá szaladgáló játékosokat, és azt mondom, Ciolacu úr az, aki a leginkább… hogy is mondjam… hordozza magában, hogy a fenti szülős metaforához hű legyek… szóval

ő az, aki a leginkább hordozza magában a román valóságot, a maga igazán sokszínűségében.

Ha kell, bizánci, ha kell, balkáni, ha kell, patetikus, ha kell, simulékony… nagyjából az egyetlen dolog, ami annyira nem megy neki, az az eltartott kisujjú, égnek meredő orrú européerség… amit 10 év Ionopot Iohannis után, Isten bocsássa meg nekem, annyira nem hiányolok.

Szóval, ez a szimpatikus Ciolacu úr rendesen gyúr az államelnöki bársonyszékre. És tudja nagyon jól, hogy jogállamiságot, demokráciát masszívan sértő ellenfélbuktatáson túl valami mást is világra kell hoznia. Például egy országprojektet. Ami talán

kevésbé nagy marhaság, mint Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök Képzett Románia-maszlagja.

Itt jegyezném meg: hatalmas ellenszenvvel viseltetek a projekt kifejezés iránt. És nem azért, mert idegen szó. Idegen szó a vurstli, a punga, a manele, a dildó is, aztán még sem kapok tőlük náthát. Mert ezek a szavak pontosan azt jelentik, amit takarnak, ha tetszik. A projekt viszont – ebben a kontextusban, az én értelmezésemben legalábbis – többnyire mindent jelent, csak épp azt nem, amit takar. A projekt egy függöny, egy rituális füstfal, amely lebben, felszáll, amikor szükséges, de sohasem fedi fel azt, amit mögötte van. Persze, az idő telik,

előbb-utóbb lerohad a függöny, elillan a füst, kiderül, hogy szinte semmi nincs mögötte,

láttuk, ez történt Ionopot országprojektjével is.

Szóval, Ciolacu úr nyögött, jajgatott, aztán megszülte a saját projektjét. Öt kiemelt prioritása van neki. Az első: a jövedelmek és a vásárlóerő növelése. Oké, nincs olyan politikus a világon, aki ne ezzel kezdené. Illetve, csak az a politikus mondja a fordítottját, aki meszet evett, vagy akit épp feláldoznak. Erről tehát sokat nem érdemes beszélni:

kösz, Marcel, akkor várjuk. Aláírás: a nép.

A második: az ország újraiparosítása. Jó, az iparosításról sokaknak irtó rossz emlékeik vannak. És ezek a sokak még mindig elég sokan vannak. Persze, lehet az iparosítást másképp is csinálni. Olyan huszonegyedik századian: környezetet kímélve, nem feltétlenül pofátlan multikat beengedve, profi munkaerőképzés kíséretében, kis- és közepes ipari egységeket létrehozva a gigantikus gyárak helyett, melyek csontvázaival, afféle mementókként, ma is tele az ország satöbbi.

A harmadik: a hazai autópályák befejezése. Ezen a ponton bárki felnevethet.

Románia már rég autópályák szabdalta egységes és oszthatatlan nemzetállam lehetne,

ha a különböző hatalmi csoportok, maffiák, nemzetbiztonsági klikkek nem lövöldöztek volna egymásra, diszkréten persze, a háttérből. Szóval igen, egy szép nap be fogják fejezni az összes mioritikus autópályát. (Székelyföldön is!) Ez biztos. Csak az a kérdés, hány éves kell legyen most, a nagy országprojekt meghirdetésekor az a választópolgár, hogy addig meg ne haljon.

A negyediket én szégyelltem volna megemlíteni: tisztelet a diaszpórában élő románok iránt.

Vajon mit érthet ez alatt a jó Ciolacu úr? Hogy az állam tisztelettel elfogadja a külföldön dolgozó sok-sok román állampolgár által hazaküldött pénz rá eső részét (tudják, adók, illetékek)? Vagy esetleg azt, hogy a parlamenten átvernek egy törvényt, miszerint április 1. a Diaszpóra Tiszteletének Ünnepnapja? Amikor szabadnap jár minden külföldön dolgozó román állampolgárnak, itthonról, csomagban? Nem folytatom. Nem tudom folytatni a röhögéstől.

Az ötödik prioritás viszont érdekes. Az eszme állítólag egy miniszterelnöki látogatáson fogant meg. Történt ugyanis nemrégiben, hogy

Ciolacu úr elment egy egyetemi bentlakásba, és saját bevallása szerint meghallgatta a diákok álmait.

És amit hallott, valószínűleg mély nyomott hagyott a lelkében, ugyanis bejelentette, hogy ilyet többet nem akar látni. Mármint 50 éves bentlakásokat. Mert hát hogy is lehetne modernizálni Romániát, ha a jövő munkaereje olyan lehurbolt lakhatási körülmények közt tengeti egyetemi éveit, mint azok a román(iai) egyetemi hallgatók, akik nem albérletekben laknak. Értem én, Ciolacu úr itt ügyesen gondolkodik:

ha a méregdrága egyetemi városi albérletek helyett olcsó, de korszerű bentlakásokat ajánlanának

az illetékesek, talán nem érezné az egyetemi hallgatók népköztársasága, hogy magasról tesznek rá. Ja, a miniszterelnök és államelnök-jelölt úr azt is hozzátette, hogy elnézést kér a polgármesterektől, de a különböző művelődési otthonoknak, sportpályáknak várniuk kell majd egy ideig (ha ő lesz az államelnök), mert a bentlakások hátulsó párként előre futottak nála. Jó kérdés, mit szólnak ehhez a vidéki bojárok (értsd, polgármesterek), akiknek jó kis pénzeszsákot húzott ki a hónuk alól ezzel a bejelentéssel.

A másik valóban fontos dolog,

amibe Ciolacu úr jó sok pénzt fektetne, ha megválasztanák államelnöknek, a duális oktatás.

Az a tény, hogy valaki nem csak az egyetem padjait koptatja (jó fejpénzért iszonyatos harc folyik minden felvételiző diákért a mioritikus haza összes egyetemén), hanem közben dolgozik is, ráadásul a leendő szakmájában, remek lépésnek tűnik. Na de álljunk csak meg egy picit. Ki beszél itt tulajdonképpen? Ugye, Marcel Ciolacu. Aki történetesen Románia miniszterelnöke. Akinek ezek a dolgok eddig is eszébe juthattak volna (nyilván mióta ő a nagy kormányos). Sőt, akinek az lett volna a kötelessége, hogy ilyen dolgok eszébe jussanak, aztán tegyen is valamit annak érdekében, hogy az ötlet ne maradjon a padláson. És akkor – bármennyire szimpatikus nekem ez a Ciolacu – azt kell mondanom: nem hiszem.

Nem hiszem, hogy ez az ember komolyabban gondolja a programját (ha országprojektnek nevezi, ha nem),

mint bárki más a trikolór politikai piacon. Persze, azt gondolja, itt ez a csinos kis maszlag, szépen megválasztanak, aztán majd annyi valósul meg belőle, amennyi. Hát né, Ionopot Iohannisnak lett valami baja amiatt, hogy a Képzett Románia igazából nem lett több, mint Képzelt Románia? Nem lett. Szépen elmegy a francba, nyugdíjba. Na, hát erre a teljesítményre bárki képes lehet. Még egy Ciolacu is.

A baba tehát ott van az asztalon, szép is, jó is, kedves is… hiszen még nem lehet számonkérni. És attól tartok, ez így is marad.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Főtér

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Honosítás: az EMNT demokrácia-központjainak sorsára jutott az RMDSZ alapítványa
Krónika

Honosítás: az EMNT demokrácia-központjainak sorsára jutott az RMDSZ alapítványa

Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.

Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában
Főtér

Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában

Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő
Székelyhon

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő

Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme
Krónika

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme

Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.

Eltűnt egy idős férfi Gyergyóalfaluból
Székelyhon

Eltűnt egy idős férfi Gyergyóalfaluból

Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.

// még több főtér.ro
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS