Georgescut elítélni nem kell félnetek jó lesz

Azt írtam legutóbb, hogy se kiköpni, se lenyelni nem tudja a politikai elit Călin Georgescut. Ez az állapot hosszú ideig nem tartható fenn, mert fulladáshoz vezethet, ráadásul esztétikailag sem nyújt szép látványt az öklendezésbe torkolló rángatózás. Az agóniát sokan követik, nemcsak belföldön, hanem a nemzetközi színtéren is, és mivel a makulátlan reputációjára kényszeresen érzékeny a mindenkori román államvezetés, ezért eljött a cselekvés ideje.

A legfőbb ügyészség múlt szerdán Szeben, Maros, Temes, Kolozs és Ilfov megyében összesen 47 helyszínen tartott házkutatást, amely során illegális kampányfinanszírozás, fasiszta, rasszista vagy xenofób szervezet létrehozása, valamint népirtásért vagy háborús bűnökért elítélt személyek kultusza népszerűsítésének gyanújával vizsgálódtak. A legfelsőbb bíróság péntek este távollétükben letartóztatási parancsot adott ki Horațiu Potra zsoldosvezér, fia, Dorian Potra, valamint testvére, Alexandru Potra ellen.

Potra és zsoldoscsapata a Călin Georgescu elleni büntetőeljárással kapcsolatos ügy gyanúsítottjai.

fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezet létrehozásával, népirtásért elítélt személyek kultuszának népszerűsítésével, a nemzetbiztonságot veszélyeztető hamis információk terjesztésével, hamis nyilatkozattétellel és antiszemita szervezet létrehozásával gyanúsítják.

A Horațiu Potra vezette zsoldoscsapat 16 tagját előzetes letartóztatásba helyezte a legfelsőbb bíróság, ketten pedig házi őrizetbe kerültek. A nyomozóhatóság úgy tudja, hogy Horațiu Potra még a házkutatások előtt elhagyta az országot, és állítólag Dubajban tartózkodik.

A házkutatás során kézifegyvereket, géppisztolyokat, gránátokat, gránátvetőket, robbanóanyagokat és nagy mennyiségű lőszert találtak a nyomozó hatóságok Horațiu Potra otthonában, míg egy padló alá rejtett széfből pénzkötegek és aranyrudak kerültek elő.

Az ügyészek szerint Potra és zsoldoscsapata a múlt év végi elnökválasztás érvénytelenítése után megpróbált beszivárogni az utcai tüntetésekbe, hogy káoszt teremtsen. Az akciót Călin Georgescu és közeli ismerősei dolgozták ki közvetlenül az elnökválasztás érvénytelenítése után egy Szeben megyei (Ciolpani) farmon december 7-én szervezett titkos találkozón.

Potra és zsoldosai december 8-án Bukarestbe utaztak, hogy destabilizáló akciókat szervezzenek a fővárosban, de útközben a rendőrök elfogták és őrizetbe vették őket. Utólag a bíróság szabadon engedte a zsoldosvezért, arra hivatkozva, hogy nem közveszélyes.

A húsz zsoldos, aki Horațiu Potra vezetésével részt vett az akcióban, nem egyszerű harcosok, hanem a zsoldoselit magja – a legközelebbi és legmegbízhatóbb emberei Romániában, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek a destabilizációs missziók, a városi harcok terén, valamint a halálos fegyverek és robbanóanyagok használatában.

Ezek az egyének szervezetten, jól kidolgozott stratégia szerint cselekednek, képesek összehangolt támadásokat végrehajtani, és a rendfenntartó erők reakciójára reagálva gyorsan módosítani taktikájukon – derül ki az ügyészségi dokumentumokból.

Az ügyészek állítása szerint a 2024. december 7-8-ai események csak az előre kitervelt félkatonai akciók előzményei voltak, a Horațiu Potra által koordinált csoport taktikailag és deklaráltan is felkészült erőszakos akciókra, amelyek célja a demokratikus hatóságok államhatalom-gyakorlásának megakadályozása volt, ami közvetlen nemzetbiztonsági kockázatot jelentett. A zsoldosok alkalmazása ilyen helyzetekben komoly kockázat, mivel őket destabilizációs műveletekre és gerillataktikára képezték ki, ami azt jelenti, hogy a tüntető tömegbe beszivárogva sikerrel alkalmazzák a rendfenntartó erők provokálásának és a tömeg manipulálásnak a taktikáját.

Az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérlet az egyik legsúlyosabb bűncselekmény, mivel az állam és annak demokratikus működése ellen irányul. Már az is büntetendő, ha valaki előkészületeket tesz ennek végrehajtására. Romániában a Btk. 397. cikke szabályozza, „támadás az alkotmányos rend ellen” címen, és különösen súlyos bűncselekménynek minősül, ami általában hosszú tartamú, több országban akár életfogytiglani szabadságvesztéssel büntethető. Romániában az alkotmányos rendet és az államhatalmi egyensúlyt is veszélyeztető bűncselekmények akár 25 évig terjedő börtönbüntetést is vonhatnak maguk után.

Mindez arra utal, hogy a régi reflexeitől szabadulni képtelen rendszer ez alkalommal biztosra akar menni. Olyannyira alárendelt mindent a számára kedvező végkifejletnek, hogy már a büntető eljárásjogot is lazán értelmezi, és a sajtónyilvánosság révén a közvéleményt már jó előre felkészíti a várható ítéletre.

Mindez kísértetiesen hasonlít a Star Trek filmsorozatban szereplő egyik idegen faj, a kardassziaiak jogrendjére, ahol a bíróság előbb kimondta a vádlott feletti ítéletet, majd ezt követte a tárgyalás.

De hogy ne csak tudományos-fantasztikus hasonlattal éljek, álljon itt a nagy moszkvai koncepciós perek egyik sajátos ismérve, a valószínűtlen és túlzó vádak rendszere, amelynek valódi célja nem az igazságszolgáltatás, hanem a politikai kontroll és az ellenfelek megsemmisítése volt.

A vádlottakat általában szabotázzsal, kémkedéssel, terrorizmussal, és a Szovjetunió feldarabolásának tervezésével vádolták. A vádak szerint a vádlottak külföldi elemekkel álltak összeköttetésben, és terveiket külföldi fegyveres támogatással hajtották volna végre. Ez jogalapot szolgáltatott arra, hogy az ellenfeleket ne csupán politikai riválisokként, hanem az állam létét fenyegető veszélyként ábrázolják. A politikai kudarcokat pedig a rendszer nem strukturális problémáknak, hanem szabotázsnak és ellenforradalmi tevékenységeknek tulajdonította.

A Georgescu és köre elleni múlt heti hatósági fellépést megelőző és követő sajtócunami, amely során egy gyanúsítottat előre elítélnek a nyilvánosságban a tisztességes tárgyalás előtt, tipikusan arra a sztálini korszakban alkalmazott módszerre emlékeztet, amelyek során a társadalmi elítélés megelőzte a jogi döntést, és a gyanúsítottakat bűnösnek találták, még mielőtt bíróság elé állították volna őket.

A legnagyobb román médiumok különösebb aggályok nélkül oroszpárti jelzővel illetik Călin Georgescut, akiről továbbra sem derült ki szilárd bizonyítékokkal alátámasztva, hogy Oroszország trójai falova lenne, de ez senkit sem zavar, hisz

Ügyészségi nyomozati anyagok, információk, lehallgatási jegyzőkönyvek és bizonyítékok kiszivárogtatása a sajtónak a bírósági eljárás hivatalos keretein kívül a közvélemény befolyásolására szintén jogszabályellenes, és az eljárásjogi szabályok szerint ki kellene zárni a bizonyítékok köréből. Az ilyen és ehhez hasonló eljárási szabálytalanságok sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot, amelyet a nemzetközi emberi jogi normák is védenek, különösen az Emberi Jogok Európai Egyezménye és annak 6. cikke, amely garantálja a tisztességes eljárást.

A büntető törvénykönyv és a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló jogszabályok alapján a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) illetékes minden olyan ügyben, amelynek középpontjában az állami szuverenitás, az alkotmányos rend vagy a nemzetbiztonság elleni támadás áll, ideértve a terrorcselekményeket, az alkotmányellenes szervezkedést, valamint az államrend erőszakos megdöntésére irányuló tevékenységeket is.

Az ide vonatkozó törvényi rendelkezések kimondják, hogy az ilyen típusú bűncselekmények kivizsgálása a közbiztonságot és az állami struktúrákat érintő kiemelt veszélyességük miatt speciális ügyészi feladatkörbe tartozik.

Erre fel mit látunk? Nem a DIICOT, hanem a legfelsőbb ügyészség folytatja a vizsgálatot. Itt idézzük fel a hasonló vádak mentén indított Beke-ügyet, amelyben a törvényi előírásoknak megfelelően a DIICOT volt a nyomozóhatóság.

Mindezt látva megfogalmazható a kétely a hatósági eljárás jogszerűsége, tisztasága és az igazság makulátlan feltárása vonatkozásában. A sok sebből vérző igazságszolgáltatási valóságshow kapcsán nem nehéz arra gondolni, hogy amit látunk az nem egyéb, mint egy

Călin Georgescu másodszori elnökjelöltségének a mímelt jogállami keretek között történő megakadályozására. Egy büntetőeljárás során ugyanis nem opcionális az eljárásjogi szabályok betartása.

Felmerülhet a kérdés, miért vétenek hibát a hatóságok egy ilyen kiemelt jogi és politikai súllyal bíró ügyben? Ha kizárjuk az inkompetenciát és szakszerűtlenséget, akkor arra juthatunk, hogy nem a valódi bűncselekmény jogilag megalapozott kivizsgálása volt a cél, hanem egy politikai indíttatású művelet, amely sokkal inkább a közvélemény megdolgozására irányult a „las' că-i bine și așa!” (hagyd, jó' van az úgy!) attitűd szellemében.

Itt érkeztünk el a végkifejlethez. A román közélet történeti hagyományaiból következően, valamint a román büntetőjog alapján majdnem teljes bizonyossággal állítható, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (PÎCCJ) ügyészsége 2025. február 26-án elrendelte a büntetőeljárás megindítását Călin Georgescu ellen,

Az ellene felhozott vádak rendkívül súlyosak, és ugyan a választási törvény nem tiltja, hogy egy vádlott jelölt lehessen, de a tiltásra nincs is szükség, mivel az alkotmányos rendet sértő bűncselekmények esetében az alkotmánybíróság az egyetlen illetékes intézmény annak megállapítására, hogy ellenőrizze, teljesülnek-e a jelölések érvényesítésének feltételei.

Az alkotmányos rendet sértő bűncselekmények esetében a testület nem érvényesítheti a jelölést, mivel az ilyen típusú bűncselekmények ellentétesek az állam alapvető érdekeivel. Azaz, egy ilyen jellegű ügyben a vádemelés puszta ténye elegendő ahhoz, hogy ne indulhasson a jelölt. Magyarán az alkotmányos rendet sértő bűncselekményekkel vádolt személy nem töltheti be az állam legmagasabb tisztségét, függetlenül a büntetőeljárás szakaszától. Jogi értelemben véve Călin Georgescu jelöltségének kérdése a büntetőeljárás megindításával lezárult. A folyamat ugyan sok sebből vérzik jogi értelemben, de arra bőven elegendő, hogy megakadályozza a jelölt indulását.

A Georgescu-ügy kezelésének felesleges cirkuszi látványosságba fullasztása újfent megmutatta a román állam demokratikus jogállami mechanizmusainak éretlenségét, és azt, hogy a demokratikus intézmények önmagukban nem garanciái a jogállamiságnak.

Ugyanakkor Călin Georgescu sem nevezhető a demokratikus elveket maradéktalanul megtestesítő politikus archetípusának, hisz aki az utcán, tömegtüntetésekkel, és az Egyesült Államoktól elvárt nyomásgyakorlással kíván megoldani egy törvénytelenséget, az azt sugallja, hogy rá nézve nem kötelező egy közjogi döntés. Amikor az alkotmánybíróság elkaszálta Diana Șoșoacă elnökjelöltségét, akkor a politikus nem kezdett utcai tüntetésekbe, nem gyűjtött maga köré embereket, és nem kampányolt az alkotmánybíróság ellen.

Egy törvénytelenség nem orvosolható egy másik törvénytelenséggel.

A rendszer tehát másodjára is kijátszotta a lapjait, és ez alkalommal is csak a jogállam holtvágányra futtatása révén sikerült elhárítania a Georgescu jelentette veszélyt. Az első próbálkozásról a Velencei Bizottság kimondta, hogy törvénytelen volt, mint ahogy a jelenlegi szivárogtatás és az egész procedúra is jó eséllyel hasonló megítélés alá fog esni.

Ahogy az angol közmondás tartja: Fool me once, shame on you. Fool me twice, shame on me. Azaz, ha egyszer becsapsz, a te szégyened. Ha másodjára becsapsz, az az én szégyenem.