// 2025. augusztus 26., kedd // Izsó
Bakk Miklós Bakk Miklós

Egy profiler idézeteihez – Bakk Miklós válasza Kelemen Attila Árminnak

// HIRDETÉS

Kedves Attila, én sem akarlak megbántani, ezért szövegedet kreatív intellektuális kísérletként kezelem, mely arra irányul, hogy idézetekkel ellenpontozd mondanivalómat. Ez jó technika, valóban, bármikor alkalmazható.

(Külön)Vélemény

Szerző: Bakk Miklós
2015. szeptember 16., 18:44

Csak mellékesen jelzem, egyetlen idézet van az írásomban (pontosabban kettő: egyetlen szerző egyetlen szövegéből), a többi hivatkozás, parafrázis, terminusok kölcsönzése csupán.

 

Próbálom megragadni berzenkedésed okát, és előbb azokra válaszolni. Tételszerűen két kérdés emelkedik ki szövegedből: 1) a szeretetparancs és felelősség kérdése; 2) iszlamofóbia.

 

Az elsőre vonatkozóan egyszerűen azt a klasszikus tételt hoztam fel, amelynek némi közismertsége is van: az érzületi etika és a felelősség-etika közötti különbséget, és azt mondtam el, hogy  

az egyszerű polgárnak megvan a lehetősége, hogy az érzületi etika alapján cselekedjen, a politikusnak nincs.  

Még egyszerűbben: a polgárnak lehet csak Krisztus a tanácsadója, a politikusnak azonban, Krisztus mellett, kötelezően vannak más tanácsadói is. Ő dönt egy helyzetben, kit miben és mennyire hallgat meg. (Bocsánat, de ennél jobban leegyszerűsíteni – „lebutítani” – nem tudom e kérdést.) 

 

Persze, a politikus „játszhatja” (és játssza is), hogy csak a krisztusi szeretetelvre hallgat, de előbb-utóbb szembesül azzal, hogy nem teheti ezt maradéktalanul. Angela Merkel először „minden menekültet” be akart fogadni, aztán csak a szíreket, eljutván végül a kiutasítás, illetve a „befogadási szerződés” gondolatáig (nem hozhatnak létre „párhuzamus társadalmakat” stb.). Írásom ennyi volt, ezt a közismert tételt akarta bemutatni a rendkívüli helyzet élesen exponáló hatalmát kihasználva, és csúsztatásnak gondolom azt, amikor ezt úgy értelmezed, hogy – szerintem, nyilván – „a szeretetparancs mindaddig logikus, míg: nem vagy politológus / jogász / politikus, mert onnan kezdődik a felelősség”. 

Egy dolgot elfogadok a lehetséges bírálatok közül, 

de ezt te nem írtad le, holott talán itt a kérdés lényege ma: valóban van némi zavar abban, amikor közismert véleményvezér értelmiségiek írnak a szeretetfeltétlenségről és a felelősségről. A modern mediatizált demokráciában ugyanis kijelentéseik politikailag azonnal kapitalizálhatóak, még ha ők nem politikai tisztségek viselői is. Ez az a „hely”, ahol a szeretetfeltétlenség könnyen univerzális politikai elvvé alakul. Itt az árnyalatok lényegesek, ugyanis a szeretetfeltétlenség nem azonos a „mindenkit befogadni”, „mindenkit beengedni” elvével. A szeretetfeltétlenség az, amit Nágó Zsuzsa követett akkor, amikor elment a menekülttáborokba: ott segített. A „menekültpolitika” azonban ennél már több, és nem alapozható univerzális befogadáselvre (Tismăneanut illető kritikai megjegyzéseim ezzel kapcsolatosak). 

Ami „iszlamofóbiámat” illeti: az nem létezik. 

Kultúrákról, vallásokról, ideológiákról lehet „jó” vagy „rossz” véleményünk, de ha emögött felépített érvrendszer van, akkor érdemes azzal vitatkozni, és nem fóbiakérdéssé redukálni a problémát. Hogy az iszlám politikai elv-e, politikai kultúra-e vagy csupán „vallás”, amely simán behelyezhető az európai vallási pluralizmusba – nos ez komoly történeti, filozófiai vita tárgya, komoly művek állnak az egyes pozíciók mögött. Én személyesen úgy hiszem, nem egyeztethető össze az európai politikai kultúrával és civilizációs eszmével, de nem tudom a tutit: nem tudom azt, hogy a befogadás milyen mértéke, szintje stb. eredményezi azt, hogy az európai civilizáció elveszítse meghatározó értékeit. De ebben a kérdésben csak vízióink és kedvenc szerzőink lehetnek, Attila – neked is, nekem is. 

Végül a saját berzenkedésemről.  

Ilyesmiket írsz: „Nem könnyű a magyar ugaron felső-közép osztálybeli kereszténynek lenni! És ezt nem azért mondom, mert szeretek gúnyolódni (persze szeretek), hanem azért, mert olyan helyzetet vállaltál fel, amiben meg kell magyarázz magadnak és olvasóidnak valamit, amit nem lehet perspektívaváltási trükk nélkül megmagyarázni.” Nos, ez az a pillanat, amikor én, a nemvallásos (aki a kereszténységen ebben a vitaösszefüggésben védendő civilizációt ért), és aki sose gondolta magát a „magyar ugaron”, egy skatulyában találom magam, elzárva érveitől. Amikor a vitapartner a kritikai érvelő helyett az ideológiai profiler szerepét veszi fel – nos, az a lehető legrosszabb dialógushelyzet.  

Talán mégis a dologról magáról kellene beszélnünk. 

Arról, hogy amiről beszélünk, az lényegében egyszerű és világos kérdés: az állam rendet teremt és tart fenn, a polgárok pedig keresztények és segítenek a bajba jutottakon, és hogy e kettőből – bizony – feszültségek adódnak a rendkívüli helyzetekben. Meg hogy kerítés van, és hogy az akkor mi: az államiság eszköze vagy ideológiai kiáltvány? De erről keveset beszélsz, és én inkább a „leleplezés szándékát” érzem ki a szövegedből: megmutatni, hogyan akarja ez a fickó eladni a rossz orbánista terméket. A politika a modern kor egyik nagy szenvedélye (nem idézet, csak közhely!), nem lehet „csak úgy szólni”, hogy ne legyen valaki „mellett” vagy „ellen”. De azért mégis lehetne – az egymással szemben álló értelmezési keretek ellenére is – a „dolgokról magukról” vitatkozni... 

Fotó: Máthé Zoltán/MTI

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…
Főtér

Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…

… a román külügyminiszter asszony meg akarta mondani, mi a helyes vízió az orosz-ukrán háború ügyében, de jól elkeresztelte Volodimir Zelenszkijt… és reszkessetek, allinclusive-rajongók, Törökország bemutat nektek!

Megvan a Bechtel által félbehagyott, ismét épülő autópálya-szakasz negyede
Krónika

Megvan a Bechtel által félbehagyott, ismét épülő autópálya-szakasz negyede

Az Erbașu építőipari vállalat közlése szerint immár 25 százalékban elkészült az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak–Bisztraterebes szakaszával.

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet
Főtér

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet

Dan Tanasă ismét idegengyűlölő felhívást tett közzé. Ám mielőtt bólogatna, jusson eszébe, hogy számára Ön is idegen.

„Szedjed ki az embert a kocsiból, te!” – Megrázó kamerafelvételek kerültek elő a két gyermek elgázolásáról
Székelyhon

„Szedjed ki az embert a kocsiból, te!” – Megrázó kamerafelvételek kerültek elő a két gyermek elgázolásáról

Több felvétel is nyilvánosságra került a pénteki marosvásárhelyi gyalogátjárós gázolásról. Az egyik sofőr fedélzeti kamerája, illetve egy térfigyelő kamera is rögzítette az esetet.

Összebalhéztak a román alkalmazottak vendégmunkás kollégáikkal egy erdélyi gyárban
Krónika

Összebalhéztak a román alkalmazottak vendégmunkás kollégáikkal egy erdélyi gyárban

Konfliktus tört ki egy kereskedelmi cég alkalmazottai között a harmadik műszakban Nagybányán, rendőröknek kellett beavatkozniuk – tájékoztatott szombat este Florina Meteș, a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Már Magyarországon menekülőre fogta, átjött a határon, és csak Romániában tudták elkapni egy autópálya-akcióban
Székelyhon

Már Magyarországon menekülőre fogta, átjött a határon, és csak Romániában tudták elkapni egy autópálya-akcióban

Lopott személygépkocsit vezetett a gyanú szerint az a sofőr, akit már Magyarországon el akartak fogni, de nem sikerült azelőtt, hogy átlépte volna a román határt.

// még több főtér.ro
Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!
2025. augusztus 25., hétfő

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!

Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!
2025. augusztus 25., hétfő

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!

Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?

Erdély a magasban
2025. augusztus 20., szerda

Erdély a magasban

Rendhagyó beszámoló Romsics Ignác történész, Versenyfutás Erdélyért című kolozsvári előadásáról.

Erdély a magasban
2025. augusztus 20., szerda

Erdély a magasban

Rendhagyó beszámoló Romsics Ignác történész, Versenyfutás Erdélyért című kolozsvári előadásáról.

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója
2025. augusztus 06., szerda

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója

„Megtörte egy egész generáció lendületét, rezignáltságba, cinizmusba, keserűségbe taszítva azokat, akik rájöttek, hogy a rendszerváltásnak nevezett 1989-es mozzanat elszalasztott esély, hamvába holt lehetőség.”

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója
2025. augusztus 06., szerda

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója

„Megtörte egy egész generáció lendületét, rezignáltságba, cinizmusba, keserűségbe taszítva azokat, akik rájöttek, hogy a rendszerváltásnak nevezett 1989-es mozzanat elszalasztott esély, hamvába holt lehetőség.”

Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS