// 2025. július 14., hétfő // Ors, Stella
Szántai János Szántai János

Egy hatalmagos, azonáltal barátságos óriás – Király László 80 éves

// HIRDETÉS

Ez az erdélyi magyar költő átsétált az összes, metaforikus és egyáltalán nem metaforikus egyszerű, kedves lándzsaerdőn. Az összes, metaforikus és nem metaforikus fasza Duna-csatornán. Sereg, tisztelegj!

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2023. november 21., 17:30

Itt nálunk, Erdélyben… kezdi a mágikus-öniróniába áztatott mondatot Lövétei Lázár László költő, amikor olyan kedve van. És a mondat aszerint folytatódik, amerre a költő éppen néz. Hadd vegyem kölcsön e mondatot egy pillanat erejéig: Itt nálunk, Erdélyben még vannak biztos pontok. Vagy, hogy utaljak az arkhimédészi aranyköpésre is: fix pontok. Amik, ha – és amíg – megvannak, kifordíthatjuk sarkaiból a világot. Ha nem is az épp vérben ázó nagyot, amely körülöttünk forrong,

de bár azt a kicsit, amely tartásunk, nyelvünk, láb- és szívdobbanásaink otthona. Hazája, ha tetszik.

Nos, egy ideje – számomra legalábbis – fogynak ezek a fix pontok. Nem perelek az ügyben, nem is jajgatok (de, csak igyekszem nem nagydobra verni), csupán konstatálom. Itt nálunk, ezen a koronként valóban tündéri (mert igazán tündéri dolog, hogy adott esetben, korban nem tűnt el a térképről, például), Erdély nevű szigeten azért voltak olyan idők (még a nem-régmúltban is), amikor elkényeztetett kegyelmi állapotunkban amerre csak néztünk, fix pontok magasodtak a téridőben. Emberek, akikhez igazíthattuk saját, tartásból, nyelvünkből, láb- és szívdobbanásainkból összeácsolt kis hajóink iránytűit. És mivel olyan emberek, olyan fix pontok voltak, akik, amelyek – mindenféle emberi különbözőségek ellenére – egységes tengelyt teremtettek, a sok kis hajó flottává tudott összeállni. Amely akár Trójáig is elérhetett, bárhol is lett volna az.

No, ezek a fix pontok (nevezhetjük őket bójáknak is, ha már a hajó- meg a flotta-hasonlat előkerült, s a névadással két-legyet-egy-csapás-módra egy Király László-kötetcímet is emlegethetünk) indultak fogyatkozásnak az utóbbi időkben. Nyilván, a halál, az elvándorlás, a pálfordulás az élet természetes része. Emiatt aztán végképp nincs értelme perelni. Annak tudatára ébredni, hogy e szabaddá (vagy „szabaddá”, ki hogy néz rá) vált kis világban szép lassan kicsusszan a talpunk alól a fent említett elkényeztetett kegyelmi állapot (vagy ahogy Király László írja egyik versében, pengeéles szeretettel, luxuslézengés), szóval ennek tudatára ébredni viszont nagyon is ajánlatos. Persze, ha azt akarjuk, hogy maradék flottánk ne sodródjon a szélrózsa minden – egyenként és önmagában akár kiváltságosnak nevezhető – irányába. Magyarán: felértékelődnek fix pontjaink, ahonnan kimozdíthatjuk sarkaiból a világot.

Az épp 80 évet betöltött Király László számomra egy ilyen fix pont.

Bója. Aki, ami segít nekem eligazodni. Bő 30 évvel ezelőtt, amikor elkezdtem írásokat farigcsálni, apám azt mondta, vigyem el őket az Utunkhoz. Mert ott írók, költők vannak. Megijedtem, persze. Mit fognak mondani? Megnéztem, kik ezek az írók-költők, akik az Utunknál vannak. És elolvastam a könyveiket, amiket a családi könyvtárban felleltem. Akkor ijedtem meg csak igazán. Mert azt még a magam, akkoriban ugyancsak életlen irodalmi elméjével is érzékeltem, ezek az emberek tényleg veszedelmesen jól tudnak írni. Addig-addig húztam az időt, amíg az Utunkból az 1989-es pálfordulás után Helikon lett. És beköszöntött az Erdély-szigeten a szabadság. Na, ha beköszöntött, gondoltam, akkor talán szabad lesz nekem is bekopogni a helikoni hegycsúcs kapuján. Elmentem szépen (atyai hamuban sült jó szó azért megelőzte utazásomat) Kolozsvár főterére, ahol a helikoni hegycsúcs akkoriban elhelyezkedett. Lakásunktól körülbelül öt percre… az út számomra mégis olyan hosszúnak tűnt, mint ide a Korinthoszi-öböl, ahol a kőből teremtett Helikon hegye magasodik. Na de a leghosszabb útnak is vége szakad egyszer: ott álltam a kapu előtt (rozoga volt, pattogzott róla a festék). Menjek be, ne menjek? Majd összetojtam magam. Pipogya téblábolásomat egy befele igyekvő ember szüntette meg, gyakorlatilag besodort a szele. És ott álltam a Helikon csúcsán. És úgy éreztem magam, mint Gulliver, amikor Brobdingnag földjére lépett és először pillantotta meg az óriásokat. Lászlóffy Aladár, Mózes Attila, K. Jakab Antal, Sigmond István, Szilágyi István… és Király László.

Megannyi hatalmagos, azonáltal barátságos fix óriáspont

(Roald Dahl szava járásával élve). Mózes valami viccet mondott éppen, ebbe belekapaszkodtam, nem lehet beszélni, amíg ők beszélnek. Álltam, mint a letojt kilométerkő. Aztán Ali bácsi „belém karolt”, Jánoska, hát eljöttél… és beszélt, bohóckodott (mint később megtudtam, jó szokása szerint). Mindenki megnézett magának (nézzétek meg, farkasok, nézzétek meg jól, jut eszembe ma erről a pillanatról a kiplingi mondat). Király László tekintetére ma is emlékszem. Arra a pengeéles szeretetre, amellyel rám nézett. Aztán szóba kerültek a versek, ott hagytam a paksamétát és szinte menekültem… attól, amit később, Tandori Dezső után egyáltalán nem szabadon, az erősebb lét közelségeként gondoltam el. Persze, utánam szólt valaki, hogy majd menjek vissza. Verdiktumért. Visszamentem, persze. Mert ilyen az erősebb lét közelsége. Akkor is vonz, ha remeg bele az ember horgasina. És megkaptam a verdiktumot, mindenféleképpen: bő lére eresztve, pajzán taslikkal, mindenképp hasznosan… de amit Király László mondott... három koppanó dióként landoltak a fejemen a szavak, itt gurigáznak ma is a fejemben: Nem rossz az.

Mert hát ilyenek a fix pontok. Nem terjengenek. De biztonságot adnak.

Azóta követem. Harminchárom éven, negyvenöt köteten át. Azt a pengeéles szeretetet. Azt a szellemtől duzzadó derűt, amelyet ezzel a két versszilánkkal tudnék jellemezni (sok egyéb mellett, persze): „egyszerű, kedves lándzsaerdő” és „fasza Duna-csatorna”. (Talán enigmatikusnak tűnnek így, önmagukban. Az egyik szilánk

" target="_blank" rel="noopener">A Kővadászok Klubja című „régi”, a másik az Ó-kor. A világosság teremtése című „új” versből származik.) És ha már a számok előkerültek: van Sára Sándornak egy nagy filmje. Az a címe, hogy 80 huszár, a Lenkey-század történetén alapul. A császári hatalom rálép a magyar huszárok torkára. A reakció: megszegik a legfőbb parancsot. Kilépnek a rendszerből. Dezertálnak. Haza. Ha az egész világ tör is ellenük. No, Király Lászlóhoz a nyolcvanas számon túl ennek a történetnek olyan értelemben van köze, hogy

ez a tartás, ez a nyelv, ezek a láb- és szívdobbanások, akár az egész világ ellenében is, ezek teszik Király Lászlót fix ponttá.

Amolyan karinthysan: és ha neked nem, hát nekem. Értsd: ha más világoknak nem, hát nekünk, itt, ezen az erdélyi tünde szigeten.

Márpedig ha ez így van – és így van, ezért tűzbe merem tenni a kezem, nem olyan pipogya-téblábolós módon immár, ahogy annak idején – akkor csak egyet tehetünk: figyelünk rá. Erre a hatalmagos, azonáltal barátságos óriásra. Mert ha így teszünk, akkor esetleg nem züllik szét a flotta. A sereg. Tehát: sereg, tisztelegj!

// HIRDETÉS
Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!
Főtér

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség
Krónika

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség

Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.

Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé
Főtér

Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé

Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében
Székelyhon

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében

Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament
Krónika

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament

Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.

Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben
Székelyhon

Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben

A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.

// még több főtér.ro
Reformok? Milyen reformok, helló?
2025. július 10., csütörtök

Reformok? Milyen reformok, helló?

Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.

Reformok? Milyen reformok, helló?
2025. július 10., csütörtök

Reformok? Milyen reformok, helló?

Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből
2025. július 03., csütörtök

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből
2025. július 03., csütörtök

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

Miért nincs íze a paradicsomnak?
2025. július 01., kedd

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Miért nincs íze a paradicsomnak?
2025. július 01., kedd

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS