Mi minden fér el két drón és 700 ezer dollár mögött?
Jobb adni, mint kapni, tartja a mondás. Bizonyára ezt a szempontot tartották szem előtt a Philip Morris nevű dohányipari termékeket gyártó és forgalmazó multinacionális vállalatnál is, amikor úgy döntöttek, hogy megajándékozzák a román határrendészetet két vezető nélküli drónnal.
A két drón összértéke pedig nem kevesebb, mint 700 ezer dollár. Ez szép kis summa, és ha a román kormány döntött volna úgy, hogy beszerez két ilyen méregdrága drónt az adófizetők pénzén, hogy ezzel elősegítse a határőrség csempészet elleni erőfeszítéseit, minden bizonnyal sokan felkapták volna a hírre a fejüket, különösen ezekben a válságos időkben. Csakhogy ez a két csúcstechnológiás gép egy nagyvállalat nagyvonalú felajánlása révén kerül most a határőrséghez.
A Philip Morris közleményében egyértelművé tette, hogy elsősorban a cigarettacsempészet megfékezése végett ajándékoz méregdrága játékszereket a román közegeknek. Románia ugyanis mintegy kétezer kilométer hosszan határos nem EU-s tagállamokkal, ezeken a határokon pedig valósággal ömlik be a csempészett cigi és dohány.
Például Ukrajnából, ahonnan a szakértők szerint a csempészek pár lejért vásárolták fel dobozonként a cigarettát, hogy aztán Romániában vagy éppen más EU-s országokban hatalmas haszonnal adjanak túl a szajrén. A háború kitörése talán pillanatnyilag lelassította, összezavarta a csempészek munkáját, de csak addig, amíg újrarendezték a soraikat, és kitalálták az alternatív megoldásokat az aktuális helyzetre való tekintettel.
A fent már említett közlemény arra is kitér, hogy a román hatóságok az elmúlt 8 évben
a csempészcigi-forgalom 54 százalékát visszaszorították. A mostani nagyvonalú ajándék hátterében viszont a legutóbbi ijesztő tendenciák állnak: csak az elmúlt 2 hónap során 27 százalékkal ugrott meg az országba beáramló csempészcigi mennyisége. A közlemény első mondata pedig azzal indokolja ezt a nagyvonalú gesztust, hogy
Egy dohánycég, ami a füstmentes jövőért dolgozik – ez elsőre talán meredek, erre varrjon gombot.
De mindemögött természetesen csak egy új cégpolitika, és az ágazatban való haszonszerzés új lehetőségeinek kisajátítására tett erőfeszítések állnak. Az EU ugyanis régóta komoly luxusadókat vet ki a hagyományos dohányipari termékekre, hiszen már régóta köztudott, hogy ezek milyen ártalmasak az egészségre.
Ez persze a dohányipari vállalatok dolgát is megnehezíti, hiszen minél több pénzt kell befizetni az egyes államkasszákba, annál kevesebb profit marad nekik, ráadásul sokakat el is riaszthatnak a magas árak a dohányzástól. Így aztán – akárcsak az autóiparban az elektromos kocsik területén – elindult egy megújulási verseny, aminek a tétje az, hogy melyik dohányipari óriás tud minél vonzóbb alternatívákat kínálni a hagyományos cigi helyett az embereknek, ki tudja leghamarabb kisajátítani ezt az új szegmenst.
A Philip Morris pedig egyértelműen meg akarja nyerni a versenyt, aminek fejében attól sem riadnak vissza, hogy dohányipari cég létükre nyíltan füstellenes kampányokat folytassanak az újabb termékeik, például az IQOS javára – ami nem égeti, hanem csak hevíti a dohányt, nem füstöt, hanem párát szabadít fel, így jóval kevesebb káros anyagot juttat a szervezetbe, mint a hagyományos cigaretta, de egyesek szerint például konkrétan fingszaga van.
– olvasható a Philip Morris honlapján.
Ha a fejesek már eldöntötték, hogy a cigarettázást a múlt részévé teszik, akkor kicsoda a fogyasztó, hogy csak úgy beleszóljon abba, mit szív be a tüdejébe. A közleményben akár ezt is írhatták volna:
No persze minden akció reakciót szül. Kíváncsian várjuk a csempészek reakcióját.
De a Philip Morris mostani kis akciója, és egyáltalán a füstmentes jövőért folytatott kampánya azért szépen rávilágít arra, hogyan próbálják meg tudatosan manipulálni az egyes piacokat – és ezzel az Ön fogyasztói választásait – azok, akiknek pénzük, tehát befolyásuk van az illető szegmensben.
Ennek tükrében pedig a szabadság – akárcsak az idő Einstein szerint – meglehetősen relatív.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.
Igencsak nehéz kérdésekre kell válaszolniuk azoknak, akik szeretnének román állampolgárok lenni – erre világított rá Dominic Fritz temesvári polgármester.
Online zajlik majd a gyógyszerek felírása és kiváltása, a páciensek pedig minden egészségügyi adatukhoz hozzáférnek. Továbbá: az adóhatóság rászáll az esküvőszervezőkre, egy férfi pedig az utcán ölte meg volt élettársát, három gyermekének anyját.
Egy adósság miatt keletkezett konfliktusban vesztette életét egy 47 éves Hargita megyei férfi, miután egy 21 éves mikóújfalusi fiatal késsel szívtájékon szúrta. Az áldozat még autóba szállt, hogy hazamenjen, de útközben elvérzett.
„Ha elkezdjük tanulmányozni az idén 800 éves Naphimnuszt, azon keresztül megközelíthető Szent Ferenc lelkülete, a ferences lelkiség” – mondta el a Krónikának Urbán Erik, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Rendtartományának vezetője.
Nem csak az elterelt Korond-patak bűzlik a beszivárgó szennyeződésektől és a környékén felszínre törő gázoktól, de az is, hogy miért nem vették át a sóbányánál kiépített csőrendszert. Erről és a bánya jövőjéről érdeklődtünk Bukarestben és Parajdon.
Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.
Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.
„Mi, erdélyiek, zömében a valóság talaján állunk” – vallotta az aradi edzőlegenda, akivel csúcsra jutott a román klubfoci.
„Mi, erdélyiek, zömében a valóság talaján állunk” – vallotta az aradi edzőlegenda, akivel csúcsra jutott a román klubfoci.
És abban aligha lesz köszönet.
És abban aligha lesz köszönet.
Pál apostol annak idején leírta, hogy ahol van törvény, ott aztán van bűn is. Na de ha a törvényt nem tartják be, akkor a bűn nem is bűn. Csók, mindenki kapja be, lehet tolni a gyűlöletbeszédet.
Pál apostol annak idején leírta, hogy ahol van törvény, ott aztán van bűn is. Na de ha a törvényt nem tartják be, akkor a bűn nem is bűn. Csók, mindenki kapja be, lehet tolni a gyűlöletbeszédet.
Romániában azóta sincs súlyos égési sérültekkel foglalkozó kórház. Gyász van, a túlélők pedig megpróbálták feldolgozni a társadalommal karöltve az ország 1989-es forradalom óta legtöbb halálos áldozatot követelő civil katasztrófáját.
Romániában azóta sincs súlyos égési sérültekkel foglalkozó kórház. Gyász van, a túlélők pedig megpróbálták feldolgozni a társadalommal karöltve az ország 1989-es forradalom óta legtöbb halálos áldozatot követelő civil katasztrófáját.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
Húsz éves a román filmtörténet egyik legfontosabb filmje. Az ember megnézi és azt gondolja, valamiféle letűnt kor történéseit látja. Aztán lassan rájön, hogy az a kor nem tűnt le.
Húsz éves a román filmtörténet egyik legfontosabb filmje. Az ember megnézi és azt gondolja, valamiféle letűnt kor történéseit látja. Aztán lassan rájön, hogy az a kor nem tűnt le.
Szükség van-e arra, hogy furcsán összeállított felméréseket készítsünk a társadalom hiedelmeiről, meggyőződéseiről, hogy aztán letoljuk őket a végén?
Szükség van-e arra, hogy furcsán összeállított felméréseket készítsünk a társadalom hiedelmeiről, meggyőződéseiről, hogy aztán letoljuk őket a végén?
Arról, hogy miért lenne kívánatos, ha az elit és a nép is ugyanabban a csapatban focizna.
Arról, hogy miért lenne kívánatos, ha az elit és a nép is ugyanabban a csapatban focizna.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?