// 2025. május 12., hétfő // Pongrác
Varga László Edgár Varga László Edgár

Ciolacuék olyan pöpec megszorító intézkedéseket dolgoztak ki, hogy a kultúra felét sikerült kukázni

// HIRDETÉS

Az elképzelés szerint a fölösleges állami apparátusokat szüntetnék meg. Így legalább a kormány nyíltan felvállalta, hogy a kultúra számára fölösleges.

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2023. augusztus 09., 17:22

A román kormány jelenleg úgy van a költségvetéssel, mint kisnyugdíjas a konyhapénzzel: ott spórol, ahol tud. És ezt még csak véletlenül se keverjük össze azzal, hogy ott spórol, ahol kell.

Marcel Ciolacu és torzszülött kormánya egy szép hosszú megszorító intézkedéscsomagot készül elfogadni: megszüntetnének például egy rakás – amúgy is betöltetlen – közalkalmazotti állást és ezzel együtt, illetve párhuzamosan kigolyóznának egy csomó teljesen indokolatlanul kinevezett, a valóságban reális munkát aligha végző igazgatócskát, részlegvezetőcskét, tanácsadócskát, vagyis a sleppnek a kevésbé fontos részét. Mert a sleppnek a fejesek számára fontos része továbbra is úgy fog élni, mint hal a mi vizünkből összecsorgatott luxusakváriumban, erre bárki mérget vehet. Ahogy eladták, becsomagolták a dolgot, az elsőre még jól is hangzik.

„Megszüntetjük a sóhivatalokat”

– kábé ez az üzenet.

Ám a megszorító sürgősségi csomag pontjait átfutották például a múzeumok országos hálózatának képviselői is, elgondolkodtak annak várható következményein, majd kiadtak egy memorandumot, amiben közlik az urakkal, hogy ha ebben a formában fogadják el a cuccost, akkor

a hazai kulturális intézmények (nem csak múzeumok!) több mint felét is sikerül elkaszálni a nagy spórlásban.

Konkrétan, a 469 jogilag bejegyzett intézmény 61 százalékát kellene átszervezni vagy megszüntetni, a rendeletcsomagban ugyanis van egy olyan kitétel is, hogy az 50-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, közpénzből fenntartott intézményeket át kell szervezni, össze kell vonni vagy meg kell szüntetni.

Ez például a székelyföldi színházak, múzeumok, táncegyüttesek nagy részére áll.

Mi több, az összesen 127 romániai színház és filharmónia között 37 olyan van, ahol 50-nél kevesebben dolgoznak, így ezek jó eséllyel mennek is a levesbe. A kulturális, irodalmi lapokról nem is beszélve, hiszen aligha van az országban akár egyetlen olyan is, ami 50-nél több alkalmazottat foglalkoztatna. Aki dolgozott már a kultúrában errefelé, az pontosan tudja, hogy ez nagyobb utópia lenne, mint az, hogy Románia a közeljövőben autópálya-nagyhatalommá avanzsál. (Spoiler: nem fog.)

A marosvásárhelyi Látó folyóirat máris megkongatta a vészharangot a Facebook-oldalán, ahol

egy petíció linkjét is megosztották 

(itt írhatja alá).

Na persze nem arról van szó, hogy a kegyelmes urak szándékosan ki akarnák iktatni a kultúrát a költségvetésből (nem érdekli őket) – mellesleg a kultúra fenntartása a mindenkori államvezetés alkotmányos kötelessége –, egyszerűen (megint) az történt, hogy a kegyelmes urak észbe kaptak, hogy nem fogják tudni tartani a Brüsszelnek annak idején eladott 4,4%-os költségvetési hiánycélt. (Ciolacu különben már azt is belengette, hogy ezt sürgősen újra akarják tárgyalni az Európai Bizottsággal.)

Így aztán elkezdődött a kapkodás meg a tűzoltás, hogy honnan lehetne lecsippenteni a költségekből, és mivel az igazi sóhivatalokat azért mégsem szüntethetik meg (hiszen akkor a parlamentben egy rohadt nagy táncházmozgalmat, esetleg piacot kellene nyitni), gyorsan összedobtak valami intézkedéscsomagnak nevezett piszkozatot a teendőkről, aztán lesz, ami lesz.

Hogy a kultúra megint az első áldozatok között szerepel, valahányszor megszorításról, spórlásról, költségvetési hiányról, válságról van szó, az szintén nem szokatlan jelenség, hiszen a kultúra luxus. Nem úgy, mint a drága autók, a titokban, „a rokonok összedobott pénzéből” épülő kacsalábon forgó palotácskák, a közpénzen megejtett méregdrága külföldi utak – hiszen mindez a politikai elit számára nélkülözhetetlen.

A kultúra viszont feláldozható luxus.

Sokan úgy is gondolják, hogy ha nem képes fenntartani magát, akkor ott rohadjon meg.

(Csak egy „apró” példa az egykori irodalomórákról: a híres Nyugat című folyóiratnak egy adott ponton állítólag nyolcszázvalahány előfizetője volt. Abból aligha tudott volna fennmaradni. De máig a magyar irodalom egyik meghatározó műhelye, amely nélkül sokkal szegényebbek lennénk. Ennyi.)

Na persze most majd elkezdődik a tűzoltás tűzoltása:

a sajtóban megjelenő reakciók és a közfelháborodás után a kegyelmes urak várhatóan vakargatják majd egy kicsit a kobakjukat, majd kiadják az ügyeletes Lajosnak, hogy hozza már helyre, amit helyre kell hozni, legalább annyira, hogy ne pampogjanak ezek a művészek itten annyit. Aztán lesz valahogy, mert olyan még nem volt, hogy valahogy ne lett volna.

A sóhivatalok, azok megmaradnak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Simion  magyar zászlós üzenetben mondott köszönetet Orbánnak
Krónika

Simion magyar zászlós üzenetben mondott köszönetet Orbánnak

Köszönetet mondott szombaton George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke Orbán Viktornak előző napi üzenetéért.

Kell-e tartanunk George Simiontól?
Főtér

Kell-e tartanunk George Simiontól?

Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.

Elárasztják az alsósófalvi rétet a parajdi sóbánya megmentése érdekében – videóval
Székelyhon

Elárasztják az alsósófalvi rétet a parajdi sóbánya megmentése érdekében – videóval

Önkénteseket jelentkezését várják homokzsákok rakásához Alsósófalván, ahol a vízügyi hatóságok a rét elárasztása mellett döntöttek a paradji sóbánya megmentése érdekében – számolt be Facebook-oldalán a Sóvidék Televízió.

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?
Krónika

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?

A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.

Meghalt egy hároméves gyermek és egy nő, miután leestek egy szekérről és elütötte őket egy kamion
Székelyhon

Meghalt egy hároméves gyermek és egy nő, miután leestek egy szekérről és elütötte őket egy kamion

Egy hároméves kiskorú és egy 33 éves nő vesztette életét hétfőn Mezőcsánban, miután leestek egy szekérről és elütötte őket egy teherautó – tájékoztatja a Kolozs Megyei Rendőr-felügyelőség (IPJ) az Agerprest.

// még több főtér.ro
Románia: Nyugat vagy Balkán?
2025. május 12., hétfő

Románia: Nyugat vagy Balkán?

Harmincöt éve nézegetem a mioritikus nemzeti hajót a világtengeren, milyen kapitányok, kormányosok hogyan irányítgatják. És úgy tűnik, képtelen elfogadni… lényegében önmagát. Emiatt aztán folyton zátonyra fut.

Románia: Nyugat vagy Balkán?
2025. május 12., hétfő

Románia: Nyugat vagy Balkán?

Harmincöt éve nézegetem a mioritikus nemzeti hajót a világtengeren, milyen kapitányok, kormányosok hogyan irányítgatják. És úgy tűnik, képtelen elfogadni… lényegében önmagát. Emiatt aztán folyton zátonyra fut.

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!
2025. április 29., kedd

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!

„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!
2025. április 29., kedd

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!

„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”

Történetek a kereszt alól
2025. április 23., szerda

Történetek a kereszt alól

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Történetek a kereszt alól
2025. április 23., szerda

Történetek a kereszt alól

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS