// 2026. november 21., szombat // Olivér
Varga László Edgár Varga László Edgár

Ciolacuék olyan pöpec megszorító intézkedéseket dolgoztak ki, hogy a kultúra felét sikerült kukázni

// HIRDETÉS

Az elképzelés szerint a fölösleges állami apparátusokat szüntetnék meg. Így legalább a kormány nyíltan felvállalta, hogy a kultúra számára fölösleges.

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2023. augusztus 09., 17:22

A román kormány jelenleg úgy van a költségvetéssel, mint kisnyugdíjas a konyhapénzzel: ott spórol, ahol tud. És ezt még csak véletlenül se keverjük össze azzal, hogy ott spórol, ahol kell.

Marcel Ciolacu és torzszülött kormánya egy szép hosszú megszorító intézkedéscsomagot készül elfogadni: megszüntetnének például egy rakás – amúgy is betöltetlen – közalkalmazotti állást és ezzel együtt, illetve párhuzamosan kigolyóznának egy csomó teljesen indokolatlanul kinevezett, a valóságban reális munkát aligha végző igazgatócskát, részlegvezetőcskét, tanácsadócskát, vagyis a sleppnek a kevésbé fontos részét. Mert a sleppnek a fejesek számára fontos része továbbra is úgy fog élni, mint hal a mi vizünkből összecsorgatott luxusakváriumban, erre bárki mérget vehet. Ahogy eladták, becsomagolták a dolgot, az elsőre még jól is hangzik.

„Megszüntetjük a sóhivatalokat”

– kábé ez az üzenet.

Ám a megszorító sürgősségi csomag pontjait átfutották például a múzeumok országos hálózatának képviselői is, elgondolkodtak annak várható következményein, majd kiadtak egy memorandumot, amiben közlik az urakkal, hogy ha ebben a formában fogadják el a cuccost, akkor

a hazai kulturális intézmények (nem csak múzeumok!) több mint felét is sikerül elkaszálni a nagy spórlásban.

Konkrétan, a 469 jogilag bejegyzett intézmény 61 százalékát kellene átszervezni vagy megszüntetni, a rendeletcsomagban ugyanis van egy olyan kitétel is, hogy az 50-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, közpénzből fenntartott intézményeket át kell szervezni, össze kell vonni vagy meg kell szüntetni.

Ez például a székelyföldi színházak, múzeumok, táncegyüttesek nagy részére áll.

Mi több, az összesen 127 romániai színház és filharmónia között 37 olyan van, ahol 50-nél kevesebben dolgoznak, így ezek jó eséllyel mennek is a levesbe. A kulturális, irodalmi lapokról nem is beszélve, hiszen aligha van az országban akár egyetlen olyan is, ami 50-nél több alkalmazottat foglalkoztatna. Aki dolgozott már a kultúrában errefelé, az pontosan tudja, hogy ez nagyobb utópia lenne, mint az, hogy Románia a közeljövőben autópálya-nagyhatalommá avanzsál. (Spoiler: nem fog.)

A marosvásárhelyi Látó folyóirat máris megkongatta a vészharangot a Facebook-oldalán, ahol

egy petíció linkjét is megosztották 

(itt írhatja alá).

Na persze nem arról van szó, hogy a kegyelmes urak szándékosan ki akarnák iktatni a kultúrát a költségvetésből (nem érdekli őket) – mellesleg a kultúra fenntartása a mindenkori államvezetés alkotmányos kötelessége –, egyszerűen (megint) az történt, hogy a kegyelmes urak észbe kaptak, hogy nem fogják tudni tartani a Brüsszelnek annak idején eladott 4,4%-os költségvetési hiánycélt. (Ciolacu különben már azt is belengette, hogy ezt sürgősen újra akarják tárgyalni az Európai Bizottsággal.)

Így aztán elkezdődött a kapkodás meg a tűzoltás, hogy honnan lehetne lecsippenteni a költségekből, és mivel az igazi sóhivatalokat azért mégsem szüntethetik meg (hiszen akkor a parlamentben egy rohadt nagy táncházmozgalmat, esetleg piacot kellene nyitni), gyorsan összedobtak valami intézkedéscsomagnak nevezett piszkozatot a teendőkről, aztán lesz, ami lesz.

Hogy a kultúra megint az első áldozatok között szerepel, valahányszor megszorításról, spórlásról, költségvetési hiányról, válságról van szó, az szintén nem szokatlan jelenség, hiszen a kultúra luxus. Nem úgy, mint a drága autók, a titokban, „a rokonok összedobott pénzéből” épülő kacsalábon forgó palotácskák, a közpénzen megejtett méregdrága külföldi utak – hiszen mindez a politikai elit számára nélkülözhetetlen.

A kultúra viszont feláldozható luxus.

Sokan úgy is gondolják, hogy ha nem képes fenntartani magát, akkor ott rohadjon meg.

(Csak egy „apró” példa az egykori irodalomórákról: a híres Nyugat című folyóiratnak egy adott ponton állítólag nyolcszázvalahány előfizetője volt. Abból aligha tudott volna fennmaradni. De máig a magyar irodalom egyik meghatározó műhelye, amely nélkül sokkal szegényebbek lennénk. Ennyi.)

Na persze most majd elkezdődik a tűzoltás tűzoltása:

a sajtóban megjelenő reakciók és a közfelháborodás után a kegyelmes urak várhatóan vakargatják majd egy kicsit a kobakjukat, majd kiadják az ügyeletes Lajosnak, hogy hozza már helyre, amit helyre kell hozni, legalább annyira, hogy ne pampogjanak ezek a művészek itten annyit. Aztán lesz valahogy, mert olyan még nem volt, hogy valahogy ne lett volna.

A sóhivatalok, azok megmaradnak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Nicușor Dan tanácsadója szerint meg kell egyezni az RMDSZ-szel, mert nagy szükség van a közigazgatási átszervezésre
Krónika

Nicușor Dan tanácsadója szerint meg kell egyezni az RMDSZ-szel, mert nagy szükség van a közigazgatási átszervezésre

A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára
Székelyhon

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára

Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
Krónika

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Megvan az első konkrét lépés a községek összevonásáról
Székelyhon

Megvan az első konkrét lépés a községek összevonásáról

Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.

// még több főtér.ro
Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?
2026. november 18., szerda

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?

Az utóbbi évek tetszhalott hazai politikai faunája a Bolojan-kormány megbuktatása óta feltámadt, sőt, állandó párzási időszakba lépett. Minden mioritikus pártlénytárs bőg, rigyet, dürög, ki-ki állása és ízlése szerint, élen a PSD-vel meg az AUR-ral.

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?
2026. november 18., szerda

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?

Az utóbbi évek tetszhalott hazai politikai faunája a Bolojan-kormány megbuktatása óta feltámadt, sőt, állandó párzási időszakba lépett. Minden mioritikus pártlénytárs bőg, rigyet, dürög, ki-ki állása és ízlése szerint, élen a PSD-vel meg az AUR-ral.

Az RMDSZ és az őszinteség politikája
2026. november 17., kedd

Az RMDSZ és az őszinteség politikája

Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.

Az RMDSZ és az őszinteség politikája
2026. november 17., kedd

Az RMDSZ és az őszinteség politikája

Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS