// 2025. május 9., péntek // Gergely
Fall Sándor Fall Sándor

„Szavazzatok rám, hogy aztán jó legyen nektek” – miről szól a kampány?

// HIRDETÉS

Mégis milyen lehet egy kampányüzenet 2024-ben? Kicsit nézzük meg közelebbről.

(Külön)Vélemény

Szerző: Fall Sándor
2024. október 24., 17:28

Sok-sok évvel ezelőtt valamelyik román tévéadón egy humorműsorban láttam egy rövid jelenetet, amelyben Dorel Vișan kolozsvári veterán színész játssza a politikust (irtó jól tudja hozni ezt a szerepet, többször is eljátszotta). Na és az éppen kampányoló politikus a kellő pillanatban az „éppen kampányoló romániai politikus” álbizalmaskodó és álbizalomkeltő kamerába nézésével és gesztusaival azt mondja: „Votați-mă pe mine, ca să vă fie bine”, azaz „Szavazzatok rám, hogy aztán jó legyen nektek”.

Ez a mondat nyilván humorosnak volt szánva, és az is volt, nevettünk is rajta, mert azt gondoltuk, ennél aztán nem lehet jobban karikírozni az 1989 előtti korszakból a „demokráciába” átlavírozó, dörzsölt, folyamatosan gazdagodó és nyakban vastagodó romániai politikust, aki a kellő pillanatokban (értsd: választási kampányban) mindig be tudja lopni magát az emberek szívébe, akik aztán pillanatnyi elvarázsoltságukban lelkesen rá szavaznak. És hogy ennyire üres és egyszerű frázissal nem lehet jobban kifigurázni a választási kampányt, amit senki nem szeretett, mégis érdeklődve követett.

// HIRDETÉS
„Szavazzatok rám, hogy aztán jó legyen nektek” – az a helyzet, hogy már nem tudok nevetni ezen a mondaton.

Mára nyilvánvalóvá vált ennek a frázisnak a groteszk igazsága. Ennél tömörebben és közérthetőbben ugyanis nem lehet megfogalmazni a létező rend lényegét, ami mindig is ott volt a képviseltek elé álló képviselő minden gesztusa mélyén, minden választási kampány értelmének, logikájának és céljának szemérmesen rejtegetett középpontjában. Mindig ott volt, csak így, ennyire egyszerűen és lényegre törően senki nem mondta ki. A humorista mondta ki, mi meg nevettünk rajta.

Pedig ha megnézzük ezt a frappáns mondatot most, a lecsupaszított, kulcsszavas, zsigeri regiszterben zajló kommunikáció korában, nem olyan nehéz rájönni, hogy ennél többet nem igazán lehet mondani. Minden egyéb csak mellékes körítés, aminek csak annyi a szerepe, hogy hatására a szavazás napján a választópolgár hajlandó legyen oda ütni azt a pecsétet, ahova kell. Minden egyéb csak választási kampány, beígért országprojekt, határozottan és magabiztosan a jövőbe mélyedő vezetői tekintet, felelősen és megnyugtatóan az ország ütőerén tartott elöljárói ujj és így tovább.

„Szavazzatok rám, hogy aztán jó legyen nektek” – most is kivétel nélkül minden államfőjelölt, minden képviselő- és szenátorjelölt ezt mondja.

És csakis ezt. Csakis ez az üzenete minden Facebook-képsorozatnak, minden Instagram- és TikTok-kisvideónak, ami percenként az emberek elé kerül. Ott van ő, a jelölt, szolid, de laza öltözékben. Zakóban, de sportcipőben. Fehér ingben, de feltűrt ingujjal. Nem Mercedesben átrobogva a falun, hanem az utcákon gyalogolva, kapuról kapura járva, piacokon szőlőt vásárolva, kisnyugdíjasokra szeretettel nézve, fiatalokkal lazáskodva, tehát elvegyülve az emberek között. Itt vagyok én, veletek, köztetek. Értetek vagyok itt. És értetek leszek ott. Össze vagyunk kötve, én és ti, képviselő és képviselt, én posztolok, te kommentelsz, hesteg választópolgár, hahó.

„...hogy aztán nektek jó legyen”. Most nem jó, de aztán. Akkor jobb lesz. Nektek lesz jó. Most is jó, de nem eléggé. Az eléggéhez idő kell, azt adjátok meg nekem: az időt. De nem a teljes idő, azt én sem szánom rátok, csak az idő, az időtök egy része, egy időpont kell nekem. A szavazás időpontja, azt adjátok nekem. Amikor kézbe veszitek a szavazópecsétet, na akkor, az a pillanat hadd legyen az enyém. A „szavazzatok rám” időpontja legyen az… Mondhatnám még hosszasan és cirkalmasan, de minek, ebben ennyi van:

Ti → szavazópecsét → én és én → nektek → jó. Pont.

Kampányfeliratos tollat, kampányfeliratos kulcstartót, kampányfeliratos sapkát, sálat már nem lehet ajándékozni, még a kampányplakátolás is csak annyira szigorú törvényes feltételek mellett történhet, hogy nem éri meg túl sok energiát pazarolni rá. (Jut eszembe: van egy Băsescu- és PD-feliratú, ritka jó minőségű esernyőm. Csak éppen használhatatlan, mert ugyan ki menne ma az utcára Böszi-esernyőben. Kampányesernyő, használhatatlan).

A régebben igen népszerű liszt-, olaj-, cukorosztás illegális, leszoktak róla a pártok és a politikusok. Ez ugye úgy működött, hogy a furgonból megtraktálták ezekkel az egyszerű javakkal a falvak és lakónegyedek népét és az ennyitől boldog emberek lelkére kötötték, hogy ne felejtsenek el a nép jólétét a szívén viselő jelöltre szavazni, aki ezt a sok jót most felajánlotta drága kebelbarátainak, a szavazópolgároknak.

Nem lehet már másfél órás előadásokat sem tartani a televízióban bel- és külpolitikai, gazdasági, szociális programokról,

mint tíz-húsz évvel ezelőtt, mivel senki nem kíváncsi rá, türelme sincs hozzá és nem is érti ezeket a dolgokat. Ma már nem lehet a választópolgárt olyasmivel fárasztani, hogy GDP, külkereskedelmi mérleg vagy külpolitikai stratégia.

A cirkusz jegyében rendezett jelölti vitákról szintén szó sem lehet. Bármilyen politikusi vitánál szaftosabb összecsapásokat lehet ma találni (és bennük aktívan, virtuóz virtuális vérontás közepette részt venni) tetszőleges Facebook-oldalak alatt. Jóval kielégítőbb a saját (vagy bárki) Facebook-oldalán az egekbe dicsérni a rokonszenves jelöltet és elküldeni a jó édes anyukájába az ellenszenvest, az ellenséget, mint órákon át passzívan nézni a tévédíszletek előtt öltönyben dumáló arcokat, akik az unalmas rizsázás közben nem mondhatnak olyanokat, hogy dögölj meg, te pészédés köcsög, vagy hogy húzz a búsba, te pénélés állat.

Marad tehát a lényeg és csak a lényeg.

Tíz fotó a Facebookon a jelöltről, aki éppen az emberekkel van. Ugrándozó kiskutyák és influenszerek közé ékelődő, húsz másodperces kisvideó az Instán vagy a TikTokon, amelyben a jelölt rokonszenves, együttérző, barátságos, szeretni való. Reklámbanner internetes oldalakon, amelyeken a jelölt főz, horgászik, motorozik, gitározik, bevásárol, embernek próbál látszani.

Szóval: „Votați-mă pe mine, ca să vă fie bine”.

És ennyi, vége a cikknek, lehet nevetni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?
Főtér

Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?

Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.

Habemus papam! Amerikai bíborost választottak Róma püspökévé
Krónika

Habemus papam! Amerikai bíborost választottak Róma püspökévé

Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.

Románia ügyvivő elnöke kinevezte a PNL ügyvivő elnökét ügyvivő miniszterelnöknek…
Főtér

Románia ügyvivő elnöke kinevezte a PNL ügyvivő elnökét ügyvivő miniszterelnöknek…

… a Román Nemzeti Banknak két milliárd euróba került eddig Simion mester győzelme… és a napi politikai káoszon túl: annyi drogot kapcsoltak le Nagyváradon, hogy attól egy T-Rex is kifeküdne.

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában
Székelyhon

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.

Magyargyalázó akciót hajtott végre egy Timok-völgyi román férfi Belgrádban
Krónika

Magyargyalázó akciót hajtott végre egy Timok-völgyi román férfi Belgrádban

Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat
Székelyhon

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.

// még több főtér.ro
Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!
2025. április 29., kedd

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!

„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!
2025. április 29., kedd

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!

„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”

Történetek a kereszt alól
2025. április 23., szerda

Történetek a kereszt alól

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Történetek a kereszt alól
2025. április 23., szerda

Történetek a kereszt alól

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből
2025. április 17., csütörtök

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből

„A gyergyói biotechnológiai központból kiszabadult a BY-4 szintetikus kórokozó és szinte napok alatt végzett az összes fával és bokorral a Gyergyói-medence déli részén és a Marosfőtől az egykori Tusnádfürdőig húzódó hetven kilométer hosszú sávban.”

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből
2025. április 17., csütörtök

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből

„A gyergyói biotechnológiai központból kiszabadult a BY-4 szintetikus kórokozó és szinte napok alatt végzett az összes fával és bokorral a Gyergyói-medence déli részén és a Marosfőtől az egykori Tusnádfürdőig húzódó hetven kilométer hosszú sávban.”

Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS