// 2026. szeptember 28., hétfő // Vencel
Szabó Palócz Attila Szabó Palócz Attila

A jó Gavrilo

// HIRDETÉS

Arra már eleve felkészülhettünk, hogy az idén, a centenárium jegyében a megszokottnál sokkal több szó esik majd az első világháború körülményeiről, az egyes személyeknek a különböző eseményekben és folyamatokban játszott szerepéről, az érdekek és szövetségek értelmezéséről és megítéléséről, és bizony aki egy kicsit is jártas a történelem ilyen jellegű kérdéseiben, előre tudhatta azt is, hogy a különböző oldalakon különböző értelmezést, megítélést és rangot kapnak majd az egyes események, egyes személyiségek, egyes cselekedetek.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szabó Palócz Attila
2014. január 24., 18:23

     „Nem is olyan rég, alig néhány évvel ezelőtt történt, hogy a vajdasági, javarészt magyarlakta Ada városában délvidéki magyarok 2010. október 6-án emléktáblát avattak Damjanich János aradi vértanú emlékére. Szinte egész Szerbia megmozdult, mindenféle szervezetek, civilek, függetlenek és kevésbé függetlenek tiltakoztak, minden létező és nem létező párt elítélte az ünnepséget, a megemlékezést, a tiszteletadást.

      Az emléke előtt tisztelgő emléktábla tehát bántotta az érzékenységüket. Vagy csak jó kis politikai fogódzót láttak benne a bajkavarásra, de ebbe most ne menjünk bele...

A Belgrádból érkező jelentések ugyanis most meg arról szólnak, hogy az első világháború kitörésének századik évfordulójára szobrot kap a Kalemegdánon, vagyis a nándorfehérvári várban Gavrilo Princip.

Az emlékmű felállítását, illetve az emlékezésnek ezt a módját a szerb kormány kezdeményezte, mondván, hogy ezzel a szerb nép kiköszörülheti a csorbát, vagyis helyrehozza azt a történelmi igazságtalanságot, hogy Principnek még sehol sincs emlékműve. No jó, ha szobrot nem is emeltek a gyilkosnak, Szarajevóban az aszfalton és a macskakövek között ott vannak a lábnyomai, megörökítve az útvonalat, amelyen a terrorista haladt, amikor 1914. június 28-án megölte Ferenc Ferdinánd főherceget, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösét és hitvesét Chotek Zsófiát. Ezt a merényletet tekintjük, ugye, az első világháborút kirobbantó eseménynek.

      Arra már eleve felkészülhettünk, hogy az idén, a centenárium jegyében a megszokottnál sokkal több szó esik majd az első világháború körülményeiről, az egyes személyeknek a különböző eseményekben és folyamatokban játszott szerepéről, az érdekek és szövetségek értelmezéséről és megítéléséről, és bizony aki egy kicsit is jártas a történelem ilyen jellegű kérdéseiben, előre tudhatta azt is, hogy a különböző oldalakon különböző értelmezést, megítélést és rangot kapnak majd az egyes események, egyes személyiségek, egyes cselekedetek. Mert amíg az egyik oldalnak – vagyis nekünk – Gavrilo Princip nem volt más, mint egy terrorista, egy gyilkos, addig a másik oldalnak – vagyis nekik – ő egy hős, aki bátor cselekedetével elindította azt a folyamatot, amelynek végeredményeként „a balkáni kis népek megszabadulhattak a népek börtönéből”. Igen, a „népek börtönének” nevezik máig is a délszláv történészek az Osztrák-Magyar Monarchiát, az oktatásban, a tankönyvekben úgy beszélnek, úgy írnak róla, mint Európa történelmének legsötétebb állami képződményéről.

    Méltán és joggal bántja hát az érzékenységünket, hogy miért kap most ez a terrorista, ez a köztörvényes bűnöző és gyilkos szobrot egy olyan – közös történelmünk szempontjából is – fényes győzelem helyszínén, mint Nándorfehérvár. Különösképp, ha figyelembe vesszük, hogy milyen következményekkel járt az első világháború. A neki állított szoborral tehát a mi veszteségünket ünneplik. Nesze neked egységesülő Európa! Nincs ugyanis az az értelmezés, amelyik szerint ezt a megbékélés, a közeledés, a barátság gesztusaként lehetne magyarázni.

   Nagy a gyanúm azonban, hogy megint csak egy jó kis politikai fogódzót talált valaki Princip alakjában a bajkavarásra, hiszen Belgrádban, az illetékes kulturális titkáráságnál tegnap még nem tudtak semmit egy esetleges szoborállításról, pedig, ha a kormány komolyan gondolná a „történelmi igazságtalanság” kiköszörülését, akkor az engedélyeztetési folyamatot már rég el kellett volna indítani. Ha tehát szobrot nem is feltétlenül kapunk, a fricska mindenkép kijár nekünk...”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában
Krónika

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában

Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Dési só váltja fel a parajdit a magyar piacon
Krónika

Dési só váltja fel a parajdit a magyar piacon

Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS