Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Az ember néha elborzad, hogy kiken múlik a biztonsága.
Egyúttal azon is elgondolkodik, hogy azok, akiken elvileg a biztonsága múlik, nem ártanak-e többet annak a biztonságnak, mint amennyit használnak neki.
Itt van például a SRI „párjának” tekinthető Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója, Gabriel Vlase (a továbbiakban: 000-ás ügynök), akiről a plagizátorok réme, Emilia Șercan épp most derítette ki, hogy bizony
Finomabban fogalmazva, mintegy 66 oldalnyi szöveget emelt el át forrásmegjelölés nélkül a korábbi védelmi miniszter, Sorin Frunzăverde doktori értekezéséből.
Vlase dolgozatának ez volt a címe:
És akkor az egyszeri polgár hirtelen nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen…
Szereti a kémes filmeket? Én is, feszült, izgalmas történetek belevaló ügynökökről, akik az életük folyamatos kockáztatásával igyekeznek mindent megtenni a hazájuk érdekében. Szép zsáner, olyan, mint a western:
A valóság sokkal lesújtóbb, visszataszítóbb, mint a James Bond-történetek a vásznon.
Nos, igen, szeretem a kémfilmeket, a valóságban viszont már egyáltalán ne kedvelem a kémeket. Nem, mintha tudomásom lenne róla, hogy ismerek akárcsak egyet is (egyáltalán nem kizárt!), de aligha tudok ezekre az egyénekre másképp gondolni, mint körmönfont, tisztességtelen, másokat kijátszó, félrevezető és kihasználó egyénekre, akik csak azért nem köztörvényes bűnözők,
Kifürkészni az ellenségről, amit csak lehet, hogy saját hazánkat előnyös helyzetbe hozzuk – maga az alapgondolat akár még védhető is lenne. Ám ha belegondolunk az eszközökbe és a módszerekbe… vannak azért fenntartásaink.
Többek között ezek a titkos – de mindenki által ismert – szervek azok, akik a háttérben folyton kevergetik a kevergetni valót. Ha épp nincs feszültség, hát szítanak egy kicsit, nehogy a végén ne maradjon munkájuk. A SRI is ezt teszi belföldön: élen járnak az etnikai feszültség időnkénti felszításában, hogy igazolják a saját létjogosultságukat – vélik egyesek. Meg kettesek is. Hogy a külügyi hírszerzés pontosan mit csinál, azt nem tudni, de az ő tevékenységük erkölcsi feddhetetlenségéhez sem fűznénk azért nagy reményeket.
És erre jön a hír: még az igazgató is lopta a doktori címét. Az első keserű nevetések után pedig a méla polgárban egykönnyen felmerülhet a gyanú, hogy itt valami rohadtul nincs rendben.
A világon.
És az ő kezükben van az a mi híres biztonságunk.
Jó, mi? Ön nyugodt? Én nem.
És a slusszpoén: az új plágiumügyről olvasva, gondolom, felnézek annak a híres külügyi hírszerzésnek a honlapjára. Ahol egy álláshirdetés fogad:
Szereted a kémfilmeket? Jelentkezz a főszerepre, legyél te is kém.
Az a mi híres délkelet-európai biztonságunk olyan pacákokon múlik, akik még a doktori dolgozatukat is lopták, meg olyan pacákokon,
Most aztán teljesen megnyugodtunk, igazán nagyon nyugodtak vagyunk.
(Istenem, most segíts!)
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Nem mindennapi incidens szenvedő alanyává vált egyik olvasónk a Gelence és Hilib közötti határban nemrégiben. Ezek alapján joggal tevődik fel a kérdés, hogy éjszaka ki az úr a mezőn: a gazda vagy a vadász?
Merre tart a vihar? Hol volt szivárvány? Hol kattog a kanálistető? Honnan árad a bűz?
Merre tart a vihar? Hol volt szivárvány? Hol kattog a kanálistető? Honnan árad a bűz?
Az influenszerkedésnek akkora hatása van, hogy társadalmi léptékben is mérhető párhuzamos, informális hatalom-kiépülésnek lehetünk szemtanúi.
Az influenszerkedésnek akkora hatása van, hogy társadalmi léptékben is mérhető párhuzamos, informális hatalom-kiépülésnek lehetünk szemtanúi.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.