// 2025. június 1., vasárnap // Tünde
Lövétei Lázár László Lövétei Lázár László

100 millió nagyon szép, 150 már nagyon csúf!

// HIRDETÉS

Sántha Attila után az Előretolt Helyőrség másik „veterán” szerzője, Lövétei Lázár László is hozzászól a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-ügyhöz.

1.
2004-ben megosztott II. díjban részesültem vers kategóriában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) Édes anyanyelvünk pályázatán. A megosztott II. díjjal 1 millió forint pénzjutalom járt; ezt az összeget baráti kölcsönökből fölhizlaltam 5500 euróra, s megvettem azt a vadiúj Daewoo Matiz személygépkocsit (extrák nélkül!), ami még ma is megvan – egy kicsit rozsdás, egy kicsit zörög, de a miénk!

Sok volt-e az 1 millió forint a megosztott II. díjért? Nekem nagyon soknak tűnt, pedig voltak ott sokkal nagyobb összegek is! Íme, egy korabeli sajtóközlemény (nem másolom ide szóról szóra, de akit érdekel, könnyen megtalálja a neten):
 

Édes anyanyelvünk – pályázati díjkiosztó ünnepség
2004. április 30.

(MTI) – A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által Édes anyanyelvünk címmel meghirdetett program 100 millió forint  összdíjazású pályázatának jutalmait Hiller István miniszter adta át csütörtökön Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Az anyanyelv ápolása, őrzése, a korszerű gondoskodás az anyanyelvről minden magyar kormány, a Magyar Köztársaság mindenkori feladata, Európai Unión innen és Európai Unión túl – fogalmazott ünnepi beszédében a miniszter. „Ezért tartotta fontosnak a kulturális tárca a szabad Magyarország története legjelentősebb anyanyelvi pályázatának meghirdetését” – mondta Hiller István.

Az anyanyelv ápolására, megőrzésére és méltó közvetítésére tavaly októberben – Magyarország európai uniós csatlakozásának küszöbén – hat kategóriában írta ki a pályázatot a kulturális minisztérium – emlékeztetett. Szólt arról is, hogy az idén ősszel a tárca meghirdeti az anyanyelvápolási program újabb pályázatát. Annak finanszírozására –  elkülönített miniszteri keretből – szintén 100 millió forint áll rendelkezésre.

Göncz Árpád író, a főzsűri elnöke az ünnepségen azt mondta: a pályázat tehetség- és élményforrásokat szabadított fel a magyar társadalom egészéből, hiszen számos nem professzionális szerző is indult a megmérettetésen.

A vers, novella, dráma és gyermekirodalom témákban az első díj – kategóriánként – 10-10 millió forint. A második díjjal 6-6 millió forint, a harmadikkal 4-4 millió forint jár. Az elismeréseket megosztva ítélték oda – tartalmazza a minisztérium írásos tájékoztatója.

(…)

A vers kategóriában öten, Tóth Krisztina, Szentmártoni János, Térey János, Halasi Zoltán, Takács Zsuzsa osztoztak az első díjon. A novella kategóriában ketten – Majoros Sándor és Kőrösi Zoltán – nyerték el a megosztott első díjat. A dráma kategóriában ugyancsak megosztott első díjban részesült Gosztonyi János és Forgách András. A gyermekirodalom kategóriában Barcza Lászlóné, Békés Pál, Kapuvári Lídia és Péterfy Gergely osztozott az első díjon.

(…)

Az írásos tájékoztató szerint a pályázatok nagy száma miatt az értékelés két lépcsőben történt. Az első 4 kategóriában 8-8 tagú előzsűri több fordulóban értékelte a pályaműveket.

Az előzsűrikbe nyolc írószervezet - a Magyar Írószövetség, a Magyar Írók Egyesülete, a Magyar PEN Club, a Fiatal Írók Szervezete, a Szépírók Társasága, a Független Írók Egyesülete, a József Attila Kör és az Írók Szakszervezete – delegált tagot.

(…)

A főzsűri elnöke Göncz Árpád író, tagjai: Jókai Anna író, Lator László költő, Grétsy László nyelvész, Ördögh Szilveszter író voltak.

Sok volt-e tehát a 100 millió forint egyetlen pályázatra? Bizonyára sok volt, mert – ha jól emlékszem – a díjkiosztón beharangozott második (őszi) fordulóra már nem került sor. Pedig ahogy Göncz Árpád író mondta: „a pályázat tehetség- és élményforrásokat szabadított fel a magyar társadalom egészéből, hiszen számos nem professzionális szerző is indult a megmérettetésen”. Mint ahogy „tehetség- és élményforrásokat” szabadíthat fel a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft ténykedése is – ha jól csinálják!

2.
Azt írja Krusovszky Dénes Kedves fiatal író, ne hagyd magad! című (irodalom)politikai kiáltványában (mindjárt a kiáltvány elején): „Két szebb (legalábbis irodalmi szempontból szebb) napokat látott erdélyi költő igyekszik a politikai széljárást legjobban kihasználva helyet szerezni magának/egymásnak” stb. Hogy ki légyen az a két erdélyi költő, szerintem teljesen indifferens, nem is citáltam volna ide a Krusovszky-írást, ha nem ültem volna ott nézőként tavaly novemberben a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, amikor Krusovszky Dénes (és még két írótársa) kedélyesen elviccelődtek azon, hogy nincs se hajdúsági, se erdélyi irodalom.

Nekem teljesen mindegy, hogy van-e erdélyi irodalom/költő, de ha nincs, akkor mit keres az „erdélyi” jelző Krusovszky kiáltványában? Nem kellene egy kicsit következetesnek lenni? Nem inkább ama két erdélyi költő személyével van baj? Mert amúgy ildomos lenne megvárni, amíg elindul a szakmai munka, és kiderül, hogy kik azok a fiatalok, profik és nem profik, „a magyar társadalom egészéből”, akik majd ösztöndíjban részesülnek? Mert azt nem hiszem el, hogy Krusovszky Dénes irigyelné az ösztöndíjat bármelyik fiataltól (pláne hogy 2004-ben ő is díjat kapott az Édes anyanyelvünk pályázaton, készülő első kötetére).

3.
Tudtommal egyelőre csak a Kft. bejegyzésére került sor. Lehet, hogy naiv vagyok, de egy adó- vagy iktatószámnak még Magyarországon sincs (vagy nem kellene legyen) politikai színezete…

// HIRDETÉS
Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden
Főtér

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden

Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.

Parajdi tragédia: történelmi párhuzamok Románia és a világ sóbányáiból
Krónika

Parajdi tragédia: történelmi párhuzamok Románia és a világ sóbányáiból

Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.

Katasztrófa közeleg a parajdi sóbányában – hírek kedden
Főtér

Katasztrófa közeleg a parajdi sóbányában – hírek kedden

Călin Georgescu ellen pedig már fasiszta eszmék hirdetése miatt is eljárás folyik.

Minden úgy maradt ott, mintha holnap nyitnának – utolsó fotók a sóbánya látogatói terméről
Székelyhon

Minden úgy maradt ott, mintha holnap nyitnának – utolsó fotók a sóbánya látogatói terméről

Százhúsz méterrel a föld alatt, a parajdi sóbányában működött Románia egyedülálló kalandparkja. A park egyik tulajdonosa próbálta menteni a menthetőt, de mára már víz alá került az egykori élménypark is.

Parajd: megsemmisülnek a mélyben lévő sókészletek, a Salrom a kitermelés és a turizmus újraindításáról beszél
Krónika

Parajd: megsemmisülnek a mélyben lévő sókészletek, a Salrom a kitermelés és a turizmus újraindításáról beszél

Tönkrementek a mélyben levő sókészletek a parajdi sóbányában, de az Országos Sóipari Vállalat (Salrom) szerint mindent elkövetnek, hogy újraindítsák a sókitermelést és a turisztikai tevékenységet egyaránt.

Így néz ki belülről a vízzel elárasztott parajdi sóbánya
Székelyhon

Így néz ki belülről a vízzel elárasztott parajdi sóbánya

Az elárasztást követő állapotokról tett közzé fotókat a parajdi sóbányáról a Meteoplus Facebook-oldal. A napokban készült fotókon vízzel feltelt bányabelsők láthatóak, továbbá egy tárna is, ahol sótömb omlott le.

// még több főtér.ro
Mi az egyenlőbbség és hogyan valósítsuk meg?
2025. május 27., kedd

Mi az egyenlőbbség és hogyan valósítsuk meg?

Ez az írás egy pamflet, cselekménye kitalált történeten alapul, szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a szenzi transzilván valósággal csupán a véletlen műve. Nevetni azért (még) szabad rajta.

Mi az egyenlőbbség és hogyan valósítsuk meg?
2025. május 27., kedd

Mi az egyenlőbbség és hogyan valósítsuk meg?

Ez az írás egy pamflet, cselekménye kitalált történeten alapul, szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a szenzi transzilván valósággal csupán a véletlen műve. Nevetni azért (még) szabad rajta.

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?
2025. május 22., csütörtök

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?

Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?
2025. május 22., csütörtök

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?

Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.

Elnökválasztás az őrület határán
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás az őrület határán

Nekünk kell döntenünk, nem Budapestnek, Brüsszelnek, Washingtonnak vagy Moszkvának. Kicsit tragikus, hogy azok munkáját is el kell végezzük, akiknek a dolga lett volna, hogy ezt a helyzetet megelőzzék.

Elnökválasztás az őrület határán
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás az őrület határán

Nekünk kell döntenünk, nem Budapestnek, Brüsszelnek, Washingtonnak vagy Moszkvának. Kicsit tragikus, hogy azok munkáját is el kell végezzük, akiknek a dolga lett volna, hogy ezt a helyzetet megelőzzék.

Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// HIRDETÉS