Vajon mit jelent, hogy Ciolacu karjáról lekopott a „Nem lesz áfa-emelés”-tetoválás? – hírek szerdán

Marcel Ciolacu PSD-elnök és kormányfő még tavaly októberben a szívére tette a kezét és azt mondta, hogy Romániában nem lesz áfa-emelés. És egy ígéretet is tett, miszerint a karjára tetováltatja, hogy a 19 százalékos hozzáadottérték-adó (áfa, TVA) nem fog emelkedni.

Aztán az év utolsó napján a miniszterelnök közzétett a TikTokon egy videót, amelyen „nem megmondtam?”-mosollyal az arcán feltűri az ingujját és megmutatja, hogy állta az ígéretét és a bal alkarján valóban ott van a felirat.

Csakhogy közben a kormány elfogadta a hírhedt „salátarendeletet”, amely több mint negyven tételben sorolja, hogy a kormány milyen gazdasági megszorító intézkedéseket hoz az államkassza gyors ürülési ütemének megállítására. A rendeletben nem szerepelt az áfa-emelés.

Aztán néhány nappal ezelőtt Tánczos Barna RMDSZ-es pénzügyminiszter belengette, hogy háááááát, a kormány mégiscsak megvizsgálhatja az áfa-emelés lehetőségét, aztán néhány óra múlva már határozottan tagadta, hogy ilyesmit terveznének.

Hogy a téma mg homályosabb legyen, Marcel Ciolacu egy szerdai pénzügyminisztériumi értekezlet után bevallotta, hogy a tetoválása lekopott.

– mondta.

Hogy ennek van-e valamilyen mögöttes jelentése, azt valószínűleg csak ő tudja, de erről már nem beszélt. Mondjuk azt sejteni lehetett már az elején, hogy a miniszterelnök nem varratja véglegesen a bőrére ezt a mondatot, mert ha netán mégis emelkedne az áfa, akkor mehetne lelézereztetni az ígéretet.

Több mint 34 év telt el az 1990. júniusi bányászjárás óta, amikor felhergelt Zsil-völgyi bányászok elözönlötték Bukarestet, szétverték az Egyetem-téren tüntető diákokat és több ellenzéki párt székházát. A bányászjárásban több száz ember megsebesült, négyen meghaltak.

Ion Iliescu és Petre Roman akkori államfő és miniszterelnök ellen már sok évvel ezelőtt elhúzódó vizsgálat indult a bányászjárás ügyében, 2017-ben pedig vádat is emeltek ellenük az ügyészek, de a legfelső bíróság 2020 decemberében visszautalta az ügyet a katonai ügyészségnek. Az eljárás során gyűjtött bizonyítékok kifogásolhatók, ezért a teljes bűnvádi folyamatot újra kell kezdeni – hangzott a bírósági indoklás.

Négy évvel ezt követően, szerdán a legfőbb ügyészség ismét elrendelte a büntetőeljárás elindítását Iliescu és Roman ellen, emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával. Romant szerdán kihallgatták az ügyészségen, de a 95 éves Iliescu nem tett semmiféle nyilatkozatot az otthonába látogató ügyésznek.

Petre Roman szerdán azt mondta: igazságtalan, ami történik, semmi bizonyíték nincs arra, hogy neki bármilyen köze lett volna a bányászok Bukarestbe érkezéséhez. Iliescu nem nyilatkozott a kihallgatása után.

Az ügyészek szerint a bizonyítási eljárás során arra a következtetésre jutottak, hogy a román állam akkori döntéshozó vezetői elnyomó politikát indítottak Bukarest civil lakossága ellen, aminek az eredményeképpen négy embert megöltek, két személyt megerőszakoltak, több mint 1300 ember fizikai vagy lelki sérülést szenvedett, és több mint 1200 személyt jogellenesen fosztottak meg a szabadságától.

Az Egyetem-téri tüntetés kontextusában Ion Iliescu, Petre Roman, valamint a az államvezetés és a Nemzeti Megmentési Front több másik vezetője támadást indított a tüntetők ellen. A tüntetés ürügyül szolgált arra, hogy elnyomó lépéseket tegyenek a kommunista múlttal való szakítást és a nyugati értékek iránti elköteleződést sürgető résztvevők, az ellenzéki véleményformálók, diákok és értelmiségiek ellen.

A Romániában élők túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy az országnak nem kellene kilépnie a NATO-ból – ez az egyik fő megállapítása egy INSCOP-felmérésnek, amelynek a teljes eredményeit a jövő héten hozza nyilvánosságra a közvélemény-kutató.

„A románok álláspontja minden korábbinál egyértelműbb” – írta Facebook-oldalán Remus Ștefureac, az INSCOP igazgatója, aki szerint ez az utóbbi évek legfontosabb közvélemény-kutatása, A felmérést december második felében készítették, miután az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját.

A kutatás egyik most nyilvánosságra hozott számadata szerint az emberek 88,1 százaléka úgy gondolja, hogy Romániának nem kellene kilépnie a NATO-ból. Ez az arány 2022 januárjában 76,2 százalékos volt.

Ștefureac azt írja: azért közli most ezt az adatot, mivel

George Simion nemrég interjút adott Jackson Hinkle oroszpártinak és konspiracionistának tartott amerikai influenszernek és elmondta, hogy ő maga ugyan nem támogatja Románia kilépését a NATO-ból, de ha esetleg ő lesz az államelnök, és ha az emberek ezt akarják, akkor ő megteszi ezt a lépést.