// 2024. november 27., szerda // Virgil
pártok

Törpepártoknak kész csőd lesz kampányolni

// HIRDETÉS

Ha nem szerzik meg a voksok legalább három százalékát, költségeiket nem téríti meg az állam. És senki sem szerepelhet félméteresnél nagyobb plakáton.

A pártok és választási kampányok átláthatóbb és kiszámíthatóbb finanszírozásáról fogadott el határozatot szerdán a kormány, néhány hónappal az önkormányzati és több mint fél évvel a parlamenti választások előtt.

 

A kormányhatározat a tavaly májusban hozott pártfinanszírozási törvényhez csatol alkalmazási előírásokat. Az új szabályozás szerint a választásokon mandátumot szerző politikai alakulatok és kisebbségi szervezetek 

szavazatarányosan részesülnek költségvetési támogatásban. 

 

Az állam a költségvetési bevételek legfeljebb 0,04 százalékát fordíthatja pártfinanszírozásra: az összeg háromnegyedét a parlamenti pártok, egynegyedét pedig az önkormányzati képviseletet szerzett politikai alakulatok között osztják szét.

 

A pártok magánszemélyektől és cégektől korlátozott mértékben, szigorú könyvviteli szabályok  betartásával fogadhatnak el adományokat. A parlament által tavaly elfogadott választójogi reform így próbálja megakadályozni a tisztségviselők „megvásárlását” a – lekötelezett politikusok hatalomra segítését üzleti befektetésnek tekintő – szponzorok által.

 

A választási kampányokat ezentúl az állami költségvetésből pénzelik

Az új jogszabály megszabja a kampányköltségek felső határát is, az állandó választási hatóság (AEP) pedig csak azoknak a pártoknak a számlákkal igazolt költségeit téríti meg, amelyek megszerezték a voksok legalább 3 százalékát.

 

Egy községi tanácsosi jelöltlistára például a pártok nem költhetnek többet egyetlen havi bruttó minimálbérnél, amely most 1050 lej. Az államelnöki választáson induló jelöltek akár 20 ezerszer ennyit fordíthatnak kampánycélokra.

 

A kampányköltségek behatárolása mellett a kormányhatározat azt is kiköti, mire költhetnek a pártok. Idén már nem lesznek például óriásplakátok a kampányban: a plakátok egyetlen mérete sem haladhatja meg a fél métert.

 

A legutóbbi választási év, 2012 óta a legnagyobb pártok (PSD, PNL, PDL) több mint 54 millió lejes tartozást halmoztak fel – állítja a Közpolitikai Intézet azon adatok alapján, amelyeket a pártok a pénzügyminisztérium honlapján hoztak nyilvánosságra.

 

A Közpolitikai Intézet szerint súlyos gond, hogy Romániában senki sem ellenőrzi igazán a pártok finanszírozását: bár azok rendre nagyobb kiadásokról számolnak be, mint amennyi a bevallott bevételük, az ellenőrzéssel megbízott Állandó Választási Hatóság évről évre azt jelenti, hogy nem történt törvényszegés.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS