Olyan lassúak a tehervonatok, hogy egy zsiráf vagy egy elefánt is lekörözi őket futás közben – hírmix

Mint ismeretes, szombaton brutálisan meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt a Bihar megyei Pelbárthidához tartozó farmon. A visszaeső gyilkost azóta elfogták. Hétfőn az áldozat édesapja Facebook-bejegyzésben vonta felelőssége a hatóságokat, miszerint többször is tárcsázta az 112-t, de azok nem segítettek rajta, és „csupán 40-50 perc elteltével érkeztek ketten a határőrségtől, a rendőrség és a mentőegység pedig csak egy és fél órán belül”.

A belügyminisztérium hétfőn este adott ki egy közleményt a hatóságok beavatkozásáról ennek kapcsán, „Cătălin Predoiu belügyminiszter utasítására vizsgálatot folytattak a 112-es segélyhívások kezelésének módjáról és a Belügyminisztérium szervezeteinek fellépéséről ebben az ügyben” – írják.

A vizsgálatból a következők derülnek ki: 11:45-kor regisztrálták az első hívást az 112-n, amelyet az áldozat apja kezdeményezett és jelentette, hogy nem tudja felvenni a kapcsolatot a lányával. Azt is megemlítette, hogy a farmon, ahol a lánya szakmai gyakorlaton volt, dolgozik egy pásztor, aki büntetett előéletű.

Az esetet ezután személy eltűnéseként rögzítették és továbbították a rendőrségre. A beszélgetés és az adatok felvétele 4 percig zajlott. A beavatkozásra irányított rendőrök egy másik településen voltak, de a helyszínre irányítottak egy második járőrt is, amely nagyobb távolságra volt a helyszíntől, mint az első egység. Mindkettő egy vegyes rendőr-határőr egység volt.

12:08-kor az apa újból telefonált és elmondta, hogy nincs még egyetlen egység sem a helyszínen, ugyanakkor a farm üzemeltetője felrepített egy drónt, amelynek segítségével észrevették az áldozat holttestét. 12:12-kor ért oda a helyszínre az első rendőri egység és megerősítette a látottakat, 12:22-kor az apa újból hívta az 112-t, ezúttal SMURD mentőcsapatot kért, de azt már az első rendőri egység is kérte korábban, és a mentőszolgálat már hallott az esetről az integrált 112-es rendszeren keresztül.

A belügyminisztériumi jelentés szerint 12:23-kor újabb hívást intézett az apa, aki elmondta, hogy megtalálták a holttestet és ragaszkodott ahhoz, hogy egy mentőhelikoptert küldjenek ki, később, 12:31-kor ugyanezt kérte. 12:35-kor a zsibói mentőhelikopter-bázisról kiküldtek egy gépet, de a helyszínre érkezett orvosok vizsgálatát követően visszatért a bázisra.

12:39-kor újból tárcsázta az áldozat apja az 112-t és jelezte, hogy a helikopter még nem érkezett meg, ezt a rendőrség is hallotta. 12:47-kor egy EPA-mentőcsapat érkezett a helyszínre, 12:50-kor pedig egy UTIM-csapat. A belügyminisztérium közölte:

Hozzátették, hogy az orvosi erőforrásokat akkor osztják be, amikor rendelkezésre állnak az áldozat tartózkodási helyére és az orvosi ellátás szükségességére vonatkozó adatok. Az előzetes adatokból kitűnik, hogy a SMURD helikoptert a helyszínen tartózkodó orvosi személyzet értékelése után visszahívták a bevetésről, mivel a személyzet megállapította, hogy az áldozat életjelei hiányoznak, és nem lehetséges hasznos orvosi szállítás. A vizsgálatok nem tártak fel szándékos késleltetéseket vagy a beavatkozások megtagadását az operatív egységek vagy a belügyminisztérium részéről, és minden olyan esetet, amelynél felmerül a gyanú a beavatkozásokkal kapcsolatban, azonnal kivizsgálják és a törvénynek megfelelően járnak el.

Az Intelligens Energia Egyesület egy energiapiaci elemzést készített, amely egy furcsa helyzetre világít rá. Romániában bár a megújuló energiaforrásokból származó termelési kapacitás nagyobb, mint a szomszédos Bulgáriáé, a tárolórendszerek hiánya miatt a bolgár akkumulátorok fogságába esett fogyasztóvá válunk. Az eredmény? Románia hétszer többet fizetett Bulgáriának az importért, mint amennyit az exportból kapott, írja a Turnul Sfatului szebeni lap.

Bár a statisztikák szerint Románia hatalmas természeti erőforrásainak köszönhetően a regionális energiaügyi verseny favoritjának számított, a 2026. áprilisi gazdasági helyzet riasztó jeleket mutat: a román rendszer jelenlegi problémája már nem a termelés, hanem a rugalmasság hiánya és az arra való képtelenség, hogy intelligensen kezelje a fogyasztási csúcsokat.
Az áprilisi pénzügyi adatok szerint Románia átlagosan körülbelül 50 euró/megawattóra áron exportált villamos energiát, főként délután, amikor a fotovoltaikus (napelemes) termelés a legmagasabb. Az esti csúcsidőszakokban, napnyugta után Románia kénytelen volt hatalmas mennyiségben importálni, akár 250 euró/megawattórás árakon is.

A költségvetési hatás hatalmas: a Bulgáriából származó importok összesen 33,4 millió eurót tettek ki, míg az ugyanabba az országba irányuló exportok mindössze 5 millió eurót hoztak. Bár az importált mennyiség csupán kétszerese volt az exportáltnak, a fizetett ár közel hétszerese volt. A probléma lényege a tárolási kapacitásban rejlik. Míg Románia a régi logikában ragadt – minél több nap- és szélerőműpark építése –, Bulgária megértette, hogy az új energiaiparban az igazi erő a rugalmasság irányítása. Déli szomszédunknál az akkumulátorok kapacitása a telepített megújuló energiaforrások teljes kapacitásának 30%-át teszi ki, ami ötször nagyobb rugalmasságot biztosít, mint Romániában, ahol ez az arány csupán 6%.

Egy teherfuvar Konstancáról a magyar határig akár egy hétig is eltarthat Romániában – az elmúlt évek adatai szerint a tehervonatok átlagos sebessége 15–16 km/h, ami elsősorban a hosszú várakozási időknek köszönhető – mondta Simona Istrate, a magán vasúti teherszállító vállalatok szövetségének vezetője a Hotnewsnak. Az adatok szerint 2019-hez képest a vasúti árufuvarozás több mint 25 százalékkal csökkent itthon.

A Dacia és a Ford régóta panaszkodnak a vasúti szállítás lassúságára. Egy szemléletes példa erre a Ford Románia egykori igazgatójának néhány évvel ezelőtti kijelentése, amely annak idején nagy port kavart:

A kerékpárral való lassú haladás sebessége meghaladja a 10 km/órát, és ha kényelmes tempóban pedálozunk elérhetjük a 20 km/órás sebességet is. Az afrikai zsiráfok és elefántok pedig 25 km/órás sebességgel futnak, és ha nagy távolságokat tesznek meg, átlagosan 16 km/órás sebességgel haladnak.

Az intermodális szállítás – vagyis a vasút és közút kombinációja – Romániában gyakorlatilag nem működik megfelelően. Más országokban a hosszú távú fuvarozást a vasút végzi, míg az utolsó szakaszt a kamionok. Romániában viszont a vasút túl lassú és túl drága ahhoz, hogy ezt a szerepet betöltse.

A szakértők szerint az egyik fő gond, hogy Románia szinte egyedüli európai országként nem vezetett be támogatási rendszert a teherszállító vasúti cégek számára. Más államok állami segítséggel kompenzálják a magas költségeket és ösztönzik a vasúti szállítást, hogy csökkentsék a közúti forgalmat és a környezetszennyezést.

A lassúság egyik legfontosabb oka a folyamatos infrastruktúra-felújítás. Sok helyen csak egyetlen vágány használható, ezért a tehervonatok hosszú órákig vagy akár napokig várakoznak. Emiatt gyakran kerülő útvonalakat kell használniuk, amelyek akár 200 kilométerrel is meghosszabbíthatják az utat. A vasúti modernizációk során szinte kizárólag az utasszállítás érdekeit vették figyelembe. Sok állomáson megszüntették azokat a mellékvágányokat és rendezőtereket, ahol a tehervonatok félre tudtak állni a személyvonatok elhaladása idejére. Emiatt ma még nehezebb megszervezni a tehervonatok közlekedését.

A helyzet következményeként egyre több áru kerül át vasútról közútra. Ez növeli a kamionforgalmat, gyorsabban amortizálja az utakat, fokozza a környezetszennyezést és tovább gyengíti a vasúti szektort. A cikk szerint Európában általában a vasút erősítése a cél, Romániában viszont éppen az ellenkező tendencia látható.