// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Tízezernél is több romát lakoltattak ki Franciaországban

// HIRDETÉS

Zömmel romániai és bulgáriai cigányokról van szó.

Több mint 11 ezer romát küldtek el a hatóságok tavaly Franciaországban az erővel felszámolt illegális cigánytelepekről - derül ki két civil szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből.

Az Emberi Jogok Ligája és az Európai Roma Jogok Központja egyben elítélte „a méltatlan, az embertelen és romló" franciaországi romapolitikát.

A 2015-ös év folyamán 11 125 embert küldtek el erővel a hatóságok 111 telephelyről"

- olvasható az éves jelentésben.

Közülük 410 embernek tűzeset miatt kellett elhagynia öt telepet - hívták fel a figyelmet a szervezetek a lehető legmegbízhatóbb források (sajtócikkek, közlemények, a civil szervezetek által begyűjtött közvetlen tanúvallomások) alapján készült jelentésükben. Tavaly a cigánytelepek lakóinak hatvan százalékát küldték el erővel, az emberek felét a nyári hónapokban lakoltatták ki.

Jóllehet az előző évekhez képest a tendencia csökken - 2014-ben ugyanis 13 500 embert küldtek el, 2013-ban pedig 19 ezret -, a szervezetek elsősorban azért aggódnak, mert a hatóságok gyakorlatilag semmilyen elhelyezési megoldást nem biztosítanak a telepekről elküldött embereknek.

„Ez a kilakoltatási politika méltatlan, hiszen csak súlyosbítja ezeknek az embereknek a bizonytalan helyzetét" - hangsúlyozzák a szervezetek.

A cigánytelepek felszámolása három szinten okoz törést a romák életében: a gyermekek iskolába járását 3-6 hónapra megszakítja, továbbá egészségügyi és gazdasági gondokat is okoz, miután az emberek elvesztik a munkájukat - hangsúlyozta Philippe Goossens, az Emberi Jogok Ligájának romaügyi referense párizsi sajtótájékoztatóján.

A kormány körlevélben kérte a helyi prefektúrákat, hogy a kilakoltatások előtt mérjék fel a táborban élők társadalmi helyzetét és támogassák őket a kilakoltatásokat követően, ez azonban a szervezetek szerint a legtöbb esetben nem történik meg.

Franciaországban mintegy 20 ezer kelet-európai, elsősorban Romániából és Bulgáriából érkezett roma él,

a legtöbb esetben bizonytalan körülmények között, illegálisan kialakított bádogvárosokban, amelyek erőltetett felszámolását a emberi jogi szervezetek rendszeresen elítélik.

Tavaly szeptemberben Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is elítélte Franciaországot „a romák erővel történő eltávolításának szisztematikus nemzeti politikája" miatt két héttel azután, hogy a francia rendőrség vitatott körülmények között felszámolta az egyik legrégebbi illegális cigánytelepet Párizs közelében.

„A nemzetközi szerződések két fő szerve, a Bizottság a Faji Megkülönböztetés Megszüntetéséért és az Emberi Jogi Bizottság ebben az évben már korábban felkérték Franciaországot, hogy hagyjon fel az ilyen, erőltetett kilakoltatásokkal, alternatív szálláshely biztosítása nélkül. Csatlakozom hozzájuk, és arra kérem Franciaországot, hogy a büntető és romboló politikát valódi, átfogó politikával váltsa fel" - írta a főbiztos.

Az Emberi Jogok Ligája és az Európai Roma Jogok Központja most „a szisztematikus kilakoltatások felfüggesztését, a bádogvárosok biztonságossá tételét és rendbetételét, valamint a családok integrálásának megfelelő megoldását" kéri minden kilakoltatás előtt, valamennyi család számára, az egész országban.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS