// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Szobrot kapott a váradi Anne Frank

// HIRDETÉS

Mementóként a városból és Bihar megyéből elhurcolt gyerekeknek.

A váradi Anne Frankként ismertté vált tizenhárom éves lány, Heyman Éva szobrát avatták fel csütörtökön a Rhédey-(Bălcescu) kertben – az alkotás ugyanakkor az összes, Nagyváradról és Bihar megyéből a náci koncentrációs táborokba hurcolt gyereknek emléket kíván állítani.

A szobrot a helyi Tikvah egyesület erőfeszítései nyomán avathatták fel azon a helyen, ahonnan annak idején elindultak a vonatok Auschwitzba.

A naplóírása és tragikus sorsa miatt Anne Frank magyar megfelelőjeként emlegetett Heyman Évát 1944. június 3-án deportálták Auschwitzba. A Tikvah Egyesület önkéntes alapon körülbelül három évvel ezelőtt indította útjára azt a projektjét, melynek célja az volt, hogy képzőművészeti alkotás emlékeztessen rá, illetve általa a hozzá hasonlóan a holokauszt áldozatává lett többi gyermekre.

A Bihar Megyei Könyvtárban kezdődött emlékünnepségen jelen volt az amúgy venezuelai származású, de jelenleg Angliában élő Flor Kent képzőművész is, a szobor alkotója.

Teszler Emília egyesületi elnök kiemelte annak fontosságát, hogy fiatalok minél többet megtudjanak a több mint 70 esztendeje történtekről.

Flor Kent arról beszélt: Évának is, mint minden korabeli gyermeknek, voltak álmai, intelligens volt és szeretett élni, ezen elképzelései azonban nem válhattak valóra, mert ártatlanul el kellett pusztulnia. Azon a képen, mely a szobor mintáját képezte, meleg és különleges a mosolya, azonban az alkotás ezt már szándékosan nem ábrázolja, azt szimbolizálva ezáltal, hogy nyoma veszett ennek, akárcsak a holokauszt idején igazságtalanul megölt gyermekeknek.

A beszédek után a jelenlevők átvonultak a Rhédey-kertbe, ahol Levi Nicolae hegedűművész, a Nagyváradi Állami Filharmónia tagja mindenfajta hangosítás nélkül előadott egy alkalomhoz illő szerzeményt, majd leleplezték az alkotást. A keresztények általában virágcsokrokat helyeztek a szobor talapzatára, a zsidók pedig köveket, de olyan emlékező is volt, aki nemes egyszerűséggel egy plüssmackót tett Heyman Éva lábához.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS