// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Victor Ponta

Ponta–Johannis vita: jobbhorogban és balegyenesben gazdag estét kívánunk!

// HIRDETÉS

Kövesse velünk percről percre az államfőjelöltek mai vitáját a B1 televízión! Aki kérdez: Mădălina Pușcalău. Akik válaszolnak: Victor Ponta, a PSD és Klaus Johannis, az ACL elnökjelöltje.

21.35 Johannis utolsó üzenetében elmondta, ha államfő lesz megváltoztatná a politizálás módját, nem emelne adókat (ahogyan azt Ponta teszi majd), tisztelni fogja a törvényeket, megvédi a külföldön élő románok szavazati jogát.  

21.30 A vitapartnerek láthatóan elfáradtak a végére, Johannis kihagyja a lehetőséget, hogy egy utolsót kérdezzen Pontától, Ponta pedig Iuliu Hosut idézi, aki szerint „minden út Bukarestbe vezet”, még az erdélyi románnak is. A szociáldemokrata jelölt végül arról beszél, hogy a románoknak elegük van a széthúzásból, és most eljött az ideje, hogy az országnak egy olyan elnöke legyen, aki a párbeszédre és a békére épít a gyűlölet és a személyeskedés helyett. 

21.20. Ponta hiányolja a külpolitikára vonatkozó kérdéseket, Johannis ragaszkodik, hogy tartsák magukat az leegyeztetett kérdésekhez. 

21.15. Egy- vagy kétkamarás parlament? Hány képviselővel működjön a parlament? A kérdésre elsőként Johannis válaszol: szerinte túl nagy a parlament, meg kell változtatni az ezt szabályozó törvényt. Kétkamarás parlamentet javasol. Ponta azt mondja Crin Antonescuval már javasolták, hogy 300 parlamenti képviselő legyen, de ezt a PNL nem támogatta. 

21.11. Johannis szóba hozza az illegálisan visszaszolgáltatott erdők ügyét, Ponta övön aluli ütéssel válaszol: felsorolja, Nagyszebenben mennyi ingatlant szolgáltattak vissza az evangélikus egyháznak, illetve a német kisebbségnek. Johannis dühbe gurul.

21.03. Ponta: számomra könnyebb erre a kérdésre válaszolni, mert sohasem volt problémám sem a DNA-val, sem az ANI-val (utalás arra, hogy Johannisnak viszont igen). A rendszer hatékonyabbá tételéről és az ügyészek felelősségre vonásáról beszél, amennyiben tévedtek.

21.00. Johannis: a DNA jól végzi a munkáját, ezáltal Románia megtisztulhat a korrupciótól. Az ANI-t meg kell erősíteni. 

20.50. Ponta elleste Johannistól a trükköt: a kamerába mondja válaszait. 

20.40. Pár perc szünet után továbbra is az amnesztiatörvény és az igazságszolgáltatás függetlensége a téma. Bár egyetértenek abban, hogy a politikának nem szabad nyomást gyakorolnia az igazságszolgáltatásra, abban viszont nem, hogy hogyan garantálnák a bírák szabadságát. 

20:30. Ön, mint polgármester, aki nem tagja Románia parlamentjének, nem is hívhatja össze a parlamentet – replikál Ponta, aki szerint Johannis egyre demagógabb a vita során. 

20.30. Johannis: hívjuk össze holnap a parlamentet, hogy szavazzon róla. 

20.29. Ponta: nem szavazhatta meg a PNL, mert nem is került a parlament elé. 

20.27. Az igazságszolgáltatás függetlensége a következő téma. Az amnesztia-törvényt a PNL nem szavazta meg – mondja Johannis. 

20.25. Az amnesztia-törvény miatt alakult ki az első parázs vita. A meghívottak egymás szavába vágnak.

20.21. Johannis: Ponta százezer munkahelyet szüntetett meg. Ha Ponta lesz az államfő a korrupció még jobban elburjánzik. Johannis felsorolja, kik ellen folyik eljárás a PSD köreiből, illetve kiket ítéltek el korrupció miatt.

20.19. Ponta elismétli, ha Johannis megnyeri a választást, a 2010-es idők köszönnek újra be Romániába.

20.17. Ponta a romániai gazdaság adatait ismerteti és Angela Merkelhez hasonlítja magát. Ponta Romániája egységes – mondja Ponta.

20.12 Milyen Johannis Romániája? Johannis válasza: olyan, mint Nagyszeben. Ahova szívesen jönnek a befektetők, az embereknek van munkájuk, nem kényszerülnek alamizsnára az államtól, mindenkinek egyforma joga van a szavazáshoz. 

20.10. Egymást jellemzik a jelöltek.  

20.09. Ponta: Johannis visszaviszi az országot a 2010-es szintre, amikor a liberális kormány megvágta a nyugdíjakat és fizetéseket. 

20.07. Johannis szerint Ponta miatt veszélyben a demokrácia. Megvolt az első jobbegyenes: Ponta plagizált és ez elfogadhatatlan.

20.03 A jelöltek bemutatkoznak és elmondják, miért tartják magukat megfelelőnek az elnöki posztra. Ponta a Basescu-rezsimet akarja végre letudni, Johannis a külföldön élő románok botrányos szavazását hozza szóba már az első kérdésnél.  

20.01 Mădălina Pușcalău elöljáróban ismerteti a szabályokat: a jelöltek két percben fejthetik ki álláspontjukat egy adott kérdésben, majd egy percben reagálhatnak az elhangzottakra.  

A tegnapi meglepetésvita folytatása hamarosan kezdődik a B1 televízión. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS