Az elnökjelölti vita a Realitatea tévén zajlik, de más hírtévék is átveszik élőben az adást.

Egész héten csak találgatni lehetett, hogy végül kiállnak-e egymás ellen egy elnökjelölti vitára. Végül meglepetésszerűen és a vita kezdete előtt alig egy órával jelentette be Klaus Johannis Facebookon, hogy vitázni fognak, ráadásul ma este.

Olvasson még:

Post by Klaus Iohannis.

Már jópár perce beszélt Victor Ponta, amikor Klaus Johannis megkérdezte, hogy akkor mi is a vita formátuma, kinek hány perce van beszélni, ki tesz fel kérdéseket, és mik lesznek a témák. Miután Ponta percekig próbált kimosakodni az első forduló katasztrofális megszervezéséből a román diaszpóra körében, a műsorvezető végül elárulta, hogy minden kérdésre 2-2 percük lesz válaszolni.

Egyelőre Victor Ponta uralja az időt, nagyon sokat beszél, és akkor is közbevág, amikor Klaus Johannis beszél.

Több mint fél órát szántak a külföldi szavazásra, Johannis elmondta, hogy ahogy megszervezték, az az ott élő román állampolgárok szavazati jogának egyértelmű megsértése volt. Ponta szerint a németországi szavazóköröket az ottani nagykövet ajánlása alapján állították fel, és az elégedetlenséget a Johannist jelölő Keresztényliberális Szövetség kihasználta kampánycélokra.

Johannis levelek tömegére hivatkozik, amelyeket külföldön élő románoktól kapott a megalázó helyzetről, amibe kerültek a szavazás napján, Ponta pedig a frissen kinevezett Melescanu külügyminiszterre hivatkozva megígérte, hogy a második fordulóban mindenki fog tudni szavazni, aki akar.

Ponta szerint 850 ezer román állampolgár él Olaszországban, Johannis tudomása szerint 1,3 millió.

A konkrét kérdésekre alig érkezik konkrét válasz.

Egy harmadik műsorvezető rákérdezett a levélbeni szavazásra, hogy ez miért nem lehetett bevezetni eddig. Ponta szerint külön törvény kell rá, mert a jelenlegi választási törvényben ez nem szerepel. 2016-ra viszont bevezettetné. Mire a műsorvezető megjegyezte, hogy bezzeg a pártturizmus törvényessé tételére két hét erejéig lehetett külön törvényt hozni.

Johannis bő negyven perc után először (majd ismételten) kérte Victor Pontát, hogy ne mind szakítsa félbe, amikor ő beszél. Majd feltesz neki egy kérdést. Elég vicces helyzet.

Azt kérdezte Johannis, hogy létezik-e most törvénykezdeményezés a levélbeni és az elektronikus szavazás bevezetésére. Ponta nem volt hajlandó konkrét választ adni, mire Johannis azt mondta, olvasta az alkotmánymódosító bizottság ülésének jegyzőkönyvét, és abból az derül ki, hogy Victor Ponta és a PSD kifejezetten ellenezte a voksolásnak ezt a két módját.

Johannis azt fogja javasolni az alkotmányódosító bizottságnak, hogy szüntessék meg az államfő mentelmi jogát, mert egy államelnöknek erre nincs szüksége. Szeretné továbbá, ha a honatyákat is ugyanolyan könnyen vizsgálhatnák az ügyészek, mint az egyszeri állampolgárt.

Ponta csak akkor támogatja a honatyák mentelmi jogának alkotmányos korlátozását, ha a parlament többsége ezt megszavazza.

Johannis egyenesen a kamerába mondja, hogy ha nem a megfelelő elnököt választják meg az állampolgárok, akkor a korrupció fogja irányítani a román igazságszolgáltatást, de ha őt választják meg, akkor garantálni fogja az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Ponta megkérdezte Johannist, milyen viszonyt alakít ki vele mint kormányfővel, ha elnökké választják, mert már olyat is mondott, hogy leváltaná. Johannis azt válaszolta, intézményileg korrekt módon fog kommunkálni bárkivel, aki kormányfő lesz az ő elnöki mandátuma alatt.

A műsorvezető rákérdezett, hogy Johannis csökkenti-e a nyugdíjakat, ha államfő lesz. Mire Johannis odafordult Pontához, és megkérdezte, miért hazudott a nyugdíjasoknak erről. Ponta azt hangoztatja, hogy Johannis pártkollégái hozták meg a döntést 2009-ben a nyugdíjak csökkentéséről.

Johannis határozottan megígéri, hogy míg ő elnök lesz, nem vágják le a nyugdíjakat, és ez alkotmányosan amúgy sem lehetséges. Kihangsúlyozza, hogy a nyugdíjcetlikkel a hetekben postázott értesítés, miszerint ő csökkentené a nyugdíjakat, Victor Ponta kampányának hazugsága. Ha pedig a PNL alakíthat kormányt, működő gazdaságot teremt nekünk villámgyorsan, amelyben majd emelni is lehet a nyugdíjakat.

A műsorvezető álláspontjukat kérdezte Verespatakról, mire mindkét jelölt a másik kampánystábjának ocsmány húzásait panaszolja fel.

Lesz-e adóemelés jövőre? – kérdezi a négy kérdező hölgy egyike. Johannis szerint a Ponta-kormány 36 adót vezetett be az elmúlt években, egy esetleges PNL-kormány fokozatos TVA-csökkentést hajtana végre, és a jövedelemadót is csökkentené a gazdaság felpörgetésének eredményeként. És azt reméli, ezzel csökken az adócsalás is, mert hivatalos adatok szerint az adócsalás mértéke eléri a román GDP 17 százalékát.

Ponta Tariceanut dicséri, hogy bevezette az egykulcsos, 16%-os jövedelemadót, amit meg is fognak őrizni, ha ő elnök lesz, és ismét Tariceanu foglalja el a kormányfői széket. 2015-ben és 2016-ban nem emelnek semmilyen adót – ígéri Ponta.

Szóba került az IMF mai figyelmeztetése, miszerint a román kormány ne veszélyeztesse a beruházásokat és a gazdasági növekedést, mivel 1-2 éven belül lejár az IMF és Románia közötti hitelmegállapodás. Erre Ponta az idei kedvező makrogazdasági mutatókat idézi (infláció, GDP-növekedés), és további csökkenést ígér, ami az inflációt és a munkanélküliséget illeti.

Johannis ezzel szemben aggódik, szerinte ez nem az első jelzése az IMF-nek, hogy a kormány a gazdasági stabilitást kockáztatja.

Végül a külpolitikát hozza szóba a műsorvezető. Johannis szerint nem kell feltalálni a spanyolviaszt, hanem megbízható partnerei kell legyünk a nyugat-európai országoknak és az Egyesült Államoknak. Ponta szeretné az EU-ba integrálni Moldovát, Románia a partnerkapcsolatok mintaországa, és a romániai termékeknek minél több külföldi piacot kell teremteni. És bevonzani a külföldi tőkét, csökkenteni az orosz energiafüggőséget.

Johannis visszahozza Verespatakot a vitába. Szerinte a projekt ebben a formában egy hatalmas kudarc, se gazdaságilag, se környezetvédelmileg nem volt átgondolt, és el kell felejteni.

Ismét elmondja választási szlogenjét, több tettet és kevesebb szövegelést, kevesebb zajongást és több odafigyelést a problémákra és megoldásukra.

Ponta szerint mivel Verespatakot leszavazta a parlament, az ügy le van zárva. Ő is elmondja ismert, egységesítő üzenetét, és azt kérdezi Johannistól, hogy nincs-e lelkiismeretfurdalása választók millióival szemben, mivel az USL akkor szakadt szét, amikor ő átvette a PNL irányítását.

Johannis azt válaszolta, azért szeretett volna miniszterelnök-helyettes lenni az USL-kormányban, mert látta, hogy nem mennek jól a dolgok, és szeretett volna javítani rajtuk. Szerinte az USL azért szakadt szét, mert a PSD magához akart ragadni minden hatalmat a szövetségben, és ebbe a PNL nem akart belemenni.

Amilyen improvizált volt az egész vita megszervezése és bejelentése, olyan improvizált volt a lezárása is a jelöltek részéről: szónoki kérdésekkel akarták támadni egymást, és az sem volt világos számukra, utolsó megszólalásuk tényleg az utolsó-e.

Köszönjük kedves olvasóinknak, hogy velünk tartottak, és elnézést, ha nem sikerült a jelöltek minden megszólalását közvetíteni. Reméljük, a vita beígért következő fordulói összeszedettebbek lesznek úgy a jelöltek, mint a tévéstábok részéről, és kevesebb mellé-, illetve egymásrabeszélésben részesítenek minket. És több tartalomban.