Az önkormányzatoknak megtelt a hócipőjük a kormány megszorításaival…

Ha úgy tetszik, vaskosodik a tréfa, amelyet tulajdonképpen a korábbi kormányok követtek el (maradjunk humorunknál) a felelőtlen költekezéssel, melynek eredményeképpen Románia államcsőd közeli állapotba került.

Aztám persze jött Ilie Bolojan, a mindenki által egyre kevésbé kedvelt politikus, aki egyre inkább megbokrosodott lóra emlékeztető kormánykoalíciója élén meghozta a szerinte okvetlenül szükséges megszorításokra vonatkozó döntéssort.

Na az a pillanat is eljött, amikor az embereknek elegük lett. Példa erre a székelyföldi tiltakozó megmozdulások vagy az a figyelmeztető sztrájk, amelyet az önkormányzatok szakszervezete éppen a hétfői szent napon jelentett be.

A Romániai Községek és Városok Országos Szolidaritási Szakszervezete megüzente, hogy február 10-én, kedden délelőtt 10 és 12 óra között az ország 1300 önkormányzata két órás figyelmeztető sztrájkba lép. Pontosan azon a napon, amikor a kormány képviselői (élükön a miniszterelnökkel) 500 község vezetőjével találkoznak a parlament épületében.

Hogy miért tiltakoznak az önkormányzatok? Röviden azért, mert nincs pénz. Bővebben azért, mert állításuk szerint nem tudják utalni a fizetéseket, nem tudják fizetni a hozzájárulásokat, a közületi számlákat. Fejlesztésekről álmodni sem lehet. Mindezért az államkasszában uralkodó katasztrofális állapotokat okolják.

Egy önkormányzat vezetője megteheti, hogy bezárja a polgármesteri hivatalt. De az utcai kivilágítást, az egyéb szolgáltatásokat ki kell fizetni továbbra is. Miből?

Sokan teszik fel ugyanazt a kérdést manapság: miből? Nos, nem lennénk Bolojan úrék bőrében. Néha a magunkában is nehezen viseljük a terheket.

Képzeljék el, február 9. a pizza világnapja. Biza, a világ tele van bohókás (gyakran hülye) világnapokkal. Azért a pizza világnapja komoly és tiszteletre méltó, mondjuk az elveszett zoknik (május 9.), a beszéljünk kalózul (szeptember 19.), a tegyünk fel hülye kérdéseket (szeptember 28.) vagy a táncoljunk csirkék módjára (május 14.) nemzetközi naphoz képest.

És ha ezen a borús, nyálkás hétfőn van a fent említett jeles nap, nem maradhatnak el a pizzához kapcsolódó statisztikák. A Glovo gyorskereskedelmi és házhozszállító platform készített egy nagy pizzás összesítést. Gyakorlatilag összeszámolták, melyik országban hány pizzát rendeltek náluk az emberek (persze ott, ahova a Glovo vállalat betette a lábát). A dolog nem is volt olyan bonyolult: megnézték, hány pizzát rendeltek a Glovótól 2025. január 1. és december 31. között.

A világranglistát Spanyolország vezeti (lehet, hogy csak azért, mert jelentős román diaszpóra él ott, tesszük hozzá, de ez csak a mi sejtésünk, figyelem!), a második helyen a mioritikus haza áll, a harmadik hely pedig Lengyelországé.

Regionálisan, vagyis Délkelet-Európában Románia a biztos befutó. A legtöbb rendelés a tavalyi Bálint-napon futott be (február 14., 18 000 rendelés Romániában), ami az jelenti, hogy egy átlagos szerelmes nemigen rohangál mostanában, ha finomságok beszerzéséről van szó. Vagy nincs elég pénze ahhoz, hogy vendéglőbe vigye szíve választottját.

A legtöbb pizzát rendelő ember „díját” egy kolozsvári polgár kapta, aki a tavalyi évben összesen 396 pizzát rendelt. (Mondhatni, jól rögzült, enyhén monoton ízlése lehet az illetőnek.)

A legnagyobb egyszeri rendelést Aradról küldte egy polgár, 2800 lej értékben. Nagy buli lehetett! A pizza meg, akárhogy is nézzük, finom… és még mindig aránylag olcsó. A sok extra adó mellett is.

Az ügyeletes szerkesztő nézi a híreket és időnként földbe gyökerezik a lába. Mert olyan dolgokról olvas, amiről az ész megáll és ácsorog. Például arról, hogy a gyorsdivat (ángliusul fast fashion) mennyi áldozatot szedhet adott esetben a tinédzserek soraiból.

Persze, itt nem arra kell gondolni, hogy a tini hölgy vagy úr magára kap egy trendi gatyát vagy pólót és ágynak esik. Az ország több kórházának sürgősségi szolgálatai jelezték, hogy egyre több fiatal kerül hozzájuk sérült szaruhártyával – tudják, a szaruhártya a szemnek az az átlátszó rétege, amely többek közt a látás élességében játszik szerepet.

A vizsgált esetekben a szaruhártya leggyakoribb sérülései az az égési sebek, fertőzések és allergiás reakciók voltak. A tünetek: kivörösödött, duzzadt szemek, nagy fájdalom, homályos látás, könnyezés.

A tünetek, megbetegedések első számú oka a műszempillák feltételéhez használt olcsó ragasztóanyag. A nem megfelelő használat következtében a szaruhártyára kerülő ragasztóanyag kémiai égést okoz, amely akár kórházi kezeléshez és gyógyíthatatlan sérülésekhez is vezethet. A ragasztók egyes alkotóelemei (például cián-akrilát, formaldehid) komoly allergiás reakciókat válthatnak ki.

A legnagyobb kockázatnak a tinik vannak kitéve, akik általában otthon helyezik fel a műszempillákat, miután megnéznek pár online oktatóvideót. Az sem elhanyagolható, hogy az interneten megvásárolható termékek használati utasításai gyakran nincsenek lefordítva.

Tisztelettel kérjük tehát a tini hölgyeket és urakat, illetve a szülőket, figyeljenek oda az olcsó szempillaragasztókra. És ha véletlenül beüt a krach, vagyis a szem fájni, könnyezni kezd, uzsgyi a szemészeti sürgősségre. Két szemünk van, vigyázzunk rájuk!