// 2026. március 30., hétfő // Zalán

Pisilővárosból kulturális fellegvárrá nőné ki magát Nagyvárad

// HIRDETÉS

Dalí, Chagall, Toulouse-Lautrec, Degas, Brâncuși – világhírű képzőművészek munkái, múzeumi együttműködések révén szerezné vissza száz évvel ezelőtti kultúrközpont státusát a Pece-parti Párizs. Tervekből nincs hiány.

Nagyvárad évtizedeken keresztül „pisilőváros” volt, fogalmazott nemrég egy, a várost jól ismerő kultúraszervező ismerősöm, de a megnevezés nem tőle, hanem egy helybéli vécésnénitől származik. És arra utal, hogy a román-magyar határ mentén található városban az elmúlt közel száz évben többnyire csak egy pisilés erejéig álltak meg a turistabuszok. Mindegy, hogy Kolozsvárra, a Székelyföldre vagy éppen Budapestre tartottak.

Ady egykori Pece-parti Párizsa nem tudta hosszabb időre ott tartani őket, sem látnivalói, sem kulturális programkínálata nem volt megfelelően helyrerakva ehhez. Ezen próbál most drasztikusan változtatni a jelenlegi városvezetés, Ilie Bolojan polgármester ugyanis még első mandátuma alatt eldöntötte: visszaadja a városnak száz évvel ezelőtti fénykorát és turisták tízezreit ejti ámulatba. A szecessziós paloták, műemlék épületek felújítása, a belváros gyalogos övezetté való átalakítása csak egyik vetülete a grandiózus tervnek – a látogatókat nem csak odacsalogatni kell, hanem ott is kell tartani. Ezt a célt szolgálja a hatalmas népszerűségnek örvendő akvapark és a gombamód szaporodó múzeumok is.

Fel sem tudnánk sorolni, hogy ezekből hány nyílt vagy nyílik a közeljövőben, de a hely maga ez esetben sem elég, a helyben nem szűkölködő felújított vár látványos tereit

meg kell tölteni tartalommal. Minőségi tartalommal,

hangsúlyozza Imre Zoltán, aki kulturális menedzserként három hónapja irányítja a város kulturális intézményeit és nem titkolt célja, hogy a pár éve megnyitott vármúzeum bekerüljön a nemzetközi körfogásba.

Nem ülne zsebre tett kézzel. Imre Zoltán, a vármúzeum kulturális menedzsere előadóként a balatonszárszói József Attila Emlékházban. Fotó: Facebook

A nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum élén eltöltött négy év alatt nemcsak vezetői tapasztalatra, hanem széleskörű kapcsolathálóra is szert tett, ezt vetné be annak érdekében, hogy a vár széles tereiben szakmailag kifogástalan, más városbeli érdeklődőket is vonzó állandó és időszakos kiállításokat hozzanak létre. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeummal (PIM) és a hozzá tartozó intézményekkel, a debreceni Déri Múzeummal való együttműködés után a budapesti Magyar Nemzeti Múzeummal lépnének partnerségre, kérnének szakmai támogatást a munkához.

A PIM-mel való együttműködés gyümölcsözőnek bizonyult. „Nekik köszönhetjük, hogy a gyűjtemény rendbe van téve, és az Ady-múzeum újra megjelent a város kulturális térképén” – mondja Imre Zoltán. Vezetése alatt számos időszakos kiállítást szerveztek az egykori Müllerájban, de könyvbemutatókat és más rendezvényeket is tartottak egyre nagyobb látogatottság mellett.

„Fontos, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat a PIM-mel, bárhogyan is változzon a vezetőség” – teszi hozzá, hangsúlyozva, hogy E. Csorba Csilla és Prőhle Gergely főigazgatósága idején egyaránt jó kapcsolatot ápolt a budapesti intézménnyel. Melyet a várban is folytatna, ennek gyümölcse az itt megnyitott, kuriózumnak számító, digitális technikára épülő Weöres Sándor-kiállítás is.

„Bóbita, Bóbita táncol, Körben az angyalok ülnek." A Petőfi Irodalmi Múzeum interaktív Weöres-kiállítása a várbeli boltívek alatt.

„Többször kaptam visszajelzést Budapestről, hogy ha lenne rá lehetőség és nagyobb hely, akkor más jellegű irodalmi kiállítást is létre tudnánk hozni Nagyváradon. Ennek nagyon örültem, mert a vár adott. Hegyi Katalin, a Weöres-tárlat kurátora úgy jellemezte, hogy talán ez a legjobb az összes helyiség közül, ahova eddig eljutott az anyag. A vár régies hangulatához, a boltíves terekhez szépen illett a digitális technika.”

„Ez az első lépés, mert a jövőben nem csak az irodalmat, és nemcsak a magyar irodalmat, hanem Nagyvárad multikulturális jellegét is szeretnénk bemutatni. A zsidóság múltját, a románság kulturális életét, és persze, a magyarságét is". A Weöres-kiállítás „folytatásaként” a Nyugat és Babits Mihály tevékenységét ismerhetnék meg a váradiak. De a vármúzeum vezetése

nemcsak hazai és magyarországi tárlatokban gondolkodik, a nemzetközi porondra is betörne.

Ennek bizonyítéka a múlt héten megnyitott, Salvador Dalí, Marc Chagall és Giorgio de Chirico munkáit bemutató tárlat, amivel a kulturális menedzser szerint már sikerült is bekerülni a nemzetközi körforgásba.

Salvador Dalí, a húzónév. A katalán-spanyol művész szürreális világa más városokból és Magyarországról is vonzza az érdeklődőket.

A Kesauri-gyűjtemény (a műgyűjtő család világhírű képzőművészek munkáit felölelő, a világ körül utazó kollekciója) kezelőit Imre Zoltán a Toulouse-Lautrec-tárlatuk kapcsán kereste meg, mely akkor épp nem volt Európában. „Átnézve az ajánlatukat, megtaláltam ezt a három mester munkáiból összeállított, bibliai témájú tárlatot. Mivel jönnek az ünnepek, rögtön ráharaptam” – meséli.

A 96 munkát felölelő kiállítás révén a 20. század első évtizedeinek lenyűgöző, szürreális képei tárulnak a látogató elé. Ennek része Dalí Paternostere, Chagall Izráel 12 törzse, illetve de Chirico Szent János – Jelenések könyve című sorozata. Képzőművészeti alkotásoktól, kisplasztikáktól faliszőnyegig, szobroktól érmékig sok minden megtalálható a január 30-áig látogatható tárlaton.

Íme egy kis ízelítő:

A szürrealisták világát újabb nagyszabású kiállítás követi: februártól a francia impresszionista festőművész és szobrász, Edgar Degas munkái kerülnek fel az ősi falakra. „A nagyváradi vár nem csak olyan tér, ahol előadásokat, konferenciákat tartanak, hanem jóval több. Úgy tűnik, hogy a nemzetközi hullámba bekerülve újabb nagy neveket tudunk hozni” – mondja Imre Zoltán, aki szerint Angela Lupșea múzeumigazgató is nyitott arra, hogy emeljék a szintet.

Tristan Tzara román írónak és a magyar avantgárd képviselőjének, Kassák Lajosnak szintén szentelnének egy tárlatot. „Nem kizárt, hogy meg tudjuk valósítani, mert a PIM-mel már van együttműködési szerződésünk, és hozzájuk tartózik a Kassák-múzeum is. Az ő segítségükkel és a Tzara-gyűjtemények őrzőivel közösen szeretnénk egy dadaista kiállítást. De Franciaországig is el szeretnénk jutni, mert például

ahhoz, hogy egy Brâncuși-kiállítást megnyissunk, el kell jutni a párizsi Brâncuși-múzeumig.

Mindenféleképpen szeretnénk így nyitni a körzőt, persze, lassan, egyből nem lehet” – mondja Imre Zoltán. Ehhez folyamatosan növelni kell a kiállítóterek, tárlók biztonságtechnikáját, eleget tenni a műtárgyak szállítására vonatkozó uniós szabályoknak.

A kulturális menedzser nemcsak külföldi, hanem hazai együttműködésekben is gondolkodik, hogy a vármúzeumban bemutatott világhírű tárlatok más városok, Kolozsvár vagy akár Bukarest kulturális intézményeibe is eljussanak. Addig is a nagyvárosok lakóinak Váradig kell menniük, hogy gyönyörködhessenek az említett világhírű mesterek munkáiban, és mennek is: akár a távoli Marosvásárhelyről is vannak csoportjaik.

Helyből nincs hiány. A Nagyváradi Vármúzeum a kétszintes középkori Fejedelmi Palota egész szárnyait foglalja el

A debreceniek már szervezett túrák keretében érkeznek a két város közötti kulturális kapocs révén: míg a váradiak a francia impresszionisták műveit felsorakoztató kiállítás, az Impressziók kedvéért keltek át a határon, a cívis város lakóit a szürrealisták álomszerű világa vonzza. De más külföldi turisták is betévednek a három nyelven – románul, magyarul és angolul – feliratozott tárlatra.

Az időszakosak mellett az állandó kiállítások sorát is bővítenék, mégpedig a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum segítségével: velük készülnek együttműködésre lépni annak érdekében, hogy a váradi várban a városalapító Szent László király vagy a szintén itt eltemetett Luxemburgi Zsigmond korát megidézzék.

Őrzők a strázsán. A múzeum középkori anyaggal is gazdagodna, Szent László és Luxemburgi Zsigmond korát is felidéznék. Fotók: a Nagyváradi Vármúzeum hivatalos Facebook-oldala

De nemcsak a várban, városszerte folyik a munka, pár hete nyitotta meg kapuit a látogatók előtt az évekig gyümölcslerakatként használt Teleki (Városháza) utcai zsinagóga, melynek felújított falai között a várost egykoron felvirágoztató zsidó közösségnek állítanának emléket. Az állandó kiállításon a deportálást felidéző kordokumentumoktól a koncentrációs táborok rabruhájáig számos tárgyi emlék lesz látható, a nyitás decemberben várható.

Ezzel párhuzamosan két egyedi kulturális intézmény is épül Váradon:

Románia első szecessziós múzeuma és az ország első szabadkőműves múzeuma. A belső terek kitalálása, tervezése és a gyűjtemények létrehozása javában zajlik nemzetközi szakmai segítség mellett, a kiállítási anyag egy részét aukciós házaktól vásárolják. Két éven belül mindkettő látogatható lesz.

Imre Zoltán szerint Nagyvárad újra él. „Múzeum múzeum hátán nyílik. A Körösvidéki Múzeum is új helyre költözött, ott is egyre-másra nyílnak a kiállítások. Úgy tűnik, hiába kisebb a város, az itteni kínálat mennyiségben és remélhetőleg minőségben is ütni fogja bármelyik nagyobb város, Kolozsvár vagy akár Bukarest kulturális programkínálatát. A kultúra valahogy feljebb került egy polccal Nagyváradon.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében
Krónika

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében

Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Újabb lélektani határt közelít az üzemanyagok ára
Székelyhon

Újabb lélektani határt közelít az üzemanyagok ára

Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.

Látogatók kedvence lett, most turisztikai díjra esélyes a patinásan felújított válaszúti Bánffy-kastély
Krónika

Látogatók kedvence lett, most turisztikai díjra esélyes a patinásan felújított válaszúti Bánffy-kastély

Népszerű turisztikai célpont a válaszúti Bánffy-kastély, amely idén az Év Úti Célja verseny jelöltjei közé került. Szalma Anna-Mária idegenvezetővel a kastély múltjáról, felújításáról és mai kulturális szerepéről beszélgettünk.

Megtalálták a két eltűnt kislányt
Székelyhon

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.

// még több főtér.ro
Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS