// 2026. február 2., hétfő // Karolina, Aida

Partikularitások totális meg- és együttélése

// HIRDETÉS

Ezt a problémát vetette fel 500 éve a reformáció, és próbálja megoldani azóta is. 1918 centenáriumára a tordai vallásbéke 450 éve a csattanós válasz?

Művelt és magas beosztásban dolgozó lelkészek kerülgették a forró kását szerdán Tusványoson a Reformáció 500: Europa semper reformanda? – A reformáció eszméje és Európa jövője című panelbeszélgetésen. Kultúr- és vallástörténeti címszavak és kifejtetlen jóslatok röpködtek a protestáns egyházi vezetők között, de egyik felvetett szálon sem indultak el komolyabban.

 

A pódiumbeszélgetés két kakukktojása Szilágyperecseny polgármestere, Bonchidai Csaba és a BBC tudósítója, az 1989-es kelet-európai rendszerváltások és a bálványosi diáktáborok régi követője, David Campanale volt. Előbbi a közösségért végzett munka fontosságát emelte ki rövid hozzászólásaiban, utóbbi szenvedélyes kortesbeszédeket tartott arról, hogy 

  • Európának a hit, a bűnbánat és a Krisztushoz való személyes viszony alapján kell megújulnia, ez rendezi majd az unión belüli politikai, gazdasági és társadalmi konfliktusokat;
  • ezt a folyamatot Lengyelországnak és Magyarországnak kell vezetnie;
  • a keresztény politikusok csak ne kardoskodjanak állam és egyház, állami és egyházi oktatás szétválasztása mellett;
  • ha már 500 éves a reformáció, akkor minden magyar iskolás kapjon egy bibliát.

 

Balog Zoltán, David Campanale és Bonchidai Csaba | Fotók: Szabó Tünde

 

Ennek alapján már nem is tűnt olyan légből kapottnak Kató Béla erdélyi református püspök megállapítása, miszerint a 21. század a fundamentalizmus százada lesz. Ő persze inkább attól a folyamattól tart, hogy már a protestáns egyházak sem tudják magukon belül rendezni a nézetkülönbségeket, és nyugaton bizonyos bioetikai kérdések mentén 2-3 részre is szakadnak.

 

Kár, hogy a püspök nem fejtette ki, melyek ezek a kérdések, amelyek tovább szabdalják a protestánsokat, bár épp ő mondta ki, hogy a reformáció értékelte fel ennyire a személyes és a lokális identitásokat. A protestáns gondolatok pedig már 500 évvel ezelőtt is aránylag gyorsan, 15-30 év alatt megjelentek Erdélyben, ez ma már percek, másodpercek kérdése, mondta Kató, de nem említette, milyen gondolatok megjelenésétől tart leginkább.

 

A protestantizmus egyébként fordítói mozgalomként indult, 

médiaforradalommal – a nyomtatással – terjedt el, és bár hitbéli kérdésekre keresett új válaszokat, ezek a válaszok (személyes viszony Krisztushoz, lelkiismereti szabadság, a világi munka elfogadása istentiszteletként, a hitelezés elfogadása etikusként) mélyen megváltoztatták Európa társadalmi és gazdasági berendezkedését is – tudtuk meg Hafenscher Károlytól, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnökétől, aki jelenleg a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos az Emberi Erőforrások Minisztériumában.

 

 

Ugyancsak ő magyarázta el a protestáns „solákat”, a „csakokat”, annak a hitújítási mozgalomnak az elveit, amely sok-sok hasonló kezdeményezéssel ellentétben végül nem halt el, hanem új egyházakat alapított, és áthatotta az élet minden területét:

  • Sola Fide: csak a hit számít;
  • Sola Scriptura: csak az (szent)írás a forrás, amit Hafenscher úgy értelmez, hogy vannak rögzített szabályok, amelyekhez ragaszkodni kell;
  • Sola Gratia: a hit az tulajdonképpen bizalom is az emberek között, sőt megelőlegezett bizalom, vagyis nem a farkastörvények határozzák meg az emberek közötti viszonyokat;
  • Solus Christus: a keresztény hitnek abból a személyes viszonyból kell táplálkoznia, amelyet Krisztussal alakítunk ki, aki maga az önfeláldozás.

Azt mindenki elmondta az asztalnál, hogy Európa a reformáció nélkül nem így nézne ki, de senki sem konkretizálta, mi és hogyan változott meg a kontinensen. Hogy a vallásháborúknak milyen demográfiai, hadiipari, diplomáciai stb. hatásuk volt, a munka vallásos elismerése és az addig megvetett hitelezés kiemelése a bűnök kategóriájából hogyan pörgette fel a kapitalista gazdaság térhódítását. 

 

Ahogy vágyak és projektek szintjén sem sikerült mélyebbre ásni az orbáni közhelyeknél, amelyeket Tusnádfürdőn is gyakran hangoztat: a családokat meg kell erősíteni, a munka jó, a spekulatív tőke rossz. 

 

Ha a vallást a 21. században sem lehet csak lelki homokozónak tekinteni, 

ahogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere fogalmazott, akkor hogyan lehet vele például az etikus gazdaságot erősíteni a profithajhászás rovására? Mert az nem lehet következmények nélküli, mondta a csúcsminiszter, hogy az új magyar alkotmány azzal kezdődik: Isten, áldd meg a magyart. 

 

Ezzel összhangba kell hozni a jogi, sőt akár adóügyi szabályozásokat is, sok még a tennivaló ezen a téren Magyarországon, mondta, de sajnos nem fejtette ki, milyen adórendszerrel vagy közbeszerzési eljárásokkal erősítené a hit és a munka melletti elkötelezettséget a globális gazdaságba egyébként erősen beágyazott Magyarországon.

 

 

Az utolsó körre mindenki feltette a reformációs emlékkalapot

 

A „civilben” református lelkész szerint a hitnek a kálvini totalitásigénye nem azt jelenti, hogy az egyháznak kell mindent irányítania, hanem azt, hogy mindenben a szentírás tanítása a mérce. Ezt a mércét pedig személyesen kell alkalmazni, a reformáció személyessé tette a hitet, ez volt a legnagyobb húzása, hangsúlyozta Balog.

 

Azzal, hogy a reformáció szerint nincs senki Isten és a hívő között, a viszonyunk a transzcendenciához közvetítetlen, olyan radikális lelkiismereti szabadságot határozott meg, amely Balog szerint tulajdonképpen megbízhatatlanná teszi a valóban keresztény politikust. A hit református formája számára azt jelenti, hogy „a főnök feljebb van, feljebb a püspöknél, feljebb a miniszterelnöknél”, vagyis

 

a lelkiismeret feljebbvaló a pártfegyelemnél. 

Ilyen értelemben szerinte a hit igenis lehet a politika korrektívuma. Sőt a vallásbékét felhasználhatjuk 2018-ban arra is, hogy tompítsuk 1918 centenáriumának várhatóan magyarellenes élét.

 

Miután megtudtuk a moderátortól, Kovács István unitárius egyházi közügyigazgatótól, hogy a reformáció külön színfoltja a magyar alapítású unitárius egyház, csúcsvívmánya pedig a tordai vallásszabadság, amelynek jövőre lesz a 450. évfordulója, Balog Zoltán kapott az alkalmon, hogy elmondja:

  • a magyar kormány támogatásával újítják fel a tordai római katolikus templomot, amelyben a lelkiismereti szabadságot kihirdették;
  • a centenáriummal pedig állítsuk szembe a vallásbéke meghirdetésének 450. évfordulóját:

kérjük az utódállamokat, hogy tartsák tiszteletben a tordai vallásszabadság szellemét, Románia pedig az egyesülést kinyilvánító gyulafehérvári nyilatkozat betűjét. „Ha ötven százaléka megvalósult volna annak, ami ott le van írva, a magyar közösségnek sokkal komolyabb esélyei lennének a túlélésre, a gyarapodásra” – jegyezte meg Balog. 

 

Kató Béla mást is kérne a román államtól, mégpedig az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folytatását. Közönségkérdésre válaszként elmondta, jelenleg a visszaszolgáltató bizottságok nem mernek dönteni, a döntéseket inkább a bíróságokra testálják, azok pedig sorra hozzák a copy-paste ítéleteket az egyházi tulajdonok visszakerülése ellen. 

 

 

Ez a joggyakorlat Kató Béla szerint tarthatatlan. Az egyházi ingatlanok és iskolák biztosítják az anyagi, illetve szellemi alapot ahhoz, hogy a reformáció társadalomszervezési kérdésekben is megmutathassa, mit tanult abból, hogy vissza tudott menni az alapokhoz, mondta Kató.

 

Szerinte az egyháznak ma is az a feladata, hogy az emberek mindennapi életében felmerülő kérdésekre adjon választ. „Ha ma fejek fölött elbeszélő, teologizáló, historizáló egyház leszünk, nem tudunk választ adni az emberek mindennapi kérdéseire, akkor felszámolódunk” – jelentette ki Kató.

 

Hafenscher Károly szerint a reformáció a helyi kisközösségek együttélésének mikéntjében tud utat mutatni, hogy a közösség konszenzusosan tudja eldönteni, mi az, ami számára jó, és ebből tudjon építkezni. Kovács István is a helyi partikularitások együttélésének megoldásában látja a reformáció jövőbeni feladatát: bízik benne, hogy létezik magyar út és európai út az eltérő közösségek együttélésére, de sajnos nem ecsetelte, hogy szerinte az hogyan néz ki a mindennapokban.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Erich von Däniken, a vendégek a világűrből, a fantázia és a piramisok

Fall Sándor

Az, hogy nincs bizonyíték földönkívüliek múltbeli látogatásaira, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ez nem következett be. Vagy mégis? Meghalt a paleoasztronautika atyja.

A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele

Szántai János

Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Sólyom István

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

Bocsássa meg nékünk a Doomnezeu, ezt a koncertet sem hagyhattuk ki

Sánta Miriám

Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A rablóállam esete a védtelen állampolgárokkal és a jogállamiság illúziójával
Főtér

A rablóállam esete a védtelen állampolgárokkal és a jogállamiság illúziójával

A nagyváradi premontrei apát kilakoltatásáról szóló bírósági döntés félelmetes képet fest az igazságszolgáltatás állapotáról, és az államérdekből elkövetett jogtiprásról.

Miért mondhatta Csíkszereda polgármestere, hogy az AUR „kihasználta” az adóemelés-ellenes tüntetést?
Krónika

Miért mondhatta Csíkszereda polgármestere, hogy az AUR „kihasználta” az adóemelés-ellenes tüntetést?

Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.

Mágnásból elvtárs – Petru Groza rendkívüli élete
Főtér

Mágnásból elvtárs – Petru Groza rendkívüli élete

Nagypolgári ügyvédből és sikeres üzletemberből a magyarokkal is barátkozó kommunista kormányfővé válni RKP-tagság nélkül? Ennél kacifántosabb dolgok is kiderültek Gróza Péterről az MCC kolozsvári képzési központjában.

Életbe lépett a jogszabály: nem fizetik többé a betegszabadság első napját
Székelyhon

Életbe lépett a jogszabály: nem fizetik többé a betegszabadság első napját

Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.

Kolumbán Vilmos: az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből
Krónika

Kolumbán Vilmos: az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből

Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.

Korodi Attila: elfogadhatatlan, hogy az AUR szervezzen tüntetést Csíkszeredában
Székelyhon

Korodi Attila: elfogadhatatlan, hogy az AUR szervezzen tüntetést Csíkszeredában

Elfogadhatatlan, hogy Csíkszeredában egy szélsőséges párt szervezzen tüntetést, embereket mozgatva, feszültséget szítva – jelezte rövid bejegyzésében Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, az AUR pártra utalva.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Erich von Däniken, a vendégek a világűrből, a fantázia és a piramisok

Fall Sándor

Az, hogy nincs bizonyíték földönkívüliek múltbeli látogatásaira, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ez nem következett be. Vagy mégis? Meghalt a paleoasztronautika atyja.

A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele

Szántai János

Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Sólyom István

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

Bocsássa meg nékünk a Doomnezeu, ezt a koncertet sem hagyhattuk ki

Sánta Miriám

Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.

// HIRDETÉS