// 2025. november 27., csütörtök // Virgil

Partikularitások totális meg- és együttélése

// HIRDETÉS

Ezt a problémát vetette fel 500 éve a reformáció, és próbálja megoldani azóta is. 1918 centenáriumára a tordai vallásbéke 450 éve a csattanós válasz?

Művelt és magas beosztásban dolgozó lelkészek kerülgették a forró kását szerdán Tusványoson a Reformáció 500: Europa semper reformanda? – A reformáció eszméje és Európa jövője című panelbeszélgetésen. Kultúr- és vallástörténeti címszavak és kifejtetlen jóslatok röpködtek a protestáns egyházi vezetők között, de egyik felvetett szálon sem indultak el komolyabban.

 

A pódiumbeszélgetés két kakukktojása Szilágyperecseny polgármestere, Bonchidai Csaba és a BBC tudósítója, az 1989-es kelet-európai rendszerváltások és a bálványosi diáktáborok régi követője, David Campanale volt. Előbbi a közösségért végzett munka fontosságát emelte ki rövid hozzászólásaiban, utóbbi szenvedélyes kortesbeszédeket tartott arról, hogy 

  • Európának a hit, a bűnbánat és a Krisztushoz való személyes viszony alapján kell megújulnia, ez rendezi majd az unión belüli politikai, gazdasági és társadalmi konfliktusokat;
  • ezt a folyamatot Lengyelországnak és Magyarországnak kell vezetnie;
  • a keresztény politikusok csak ne kardoskodjanak állam és egyház, állami és egyházi oktatás szétválasztása mellett;
  • ha már 500 éves a reformáció, akkor minden magyar iskolás kapjon egy bibliát.

 

Balog Zoltán, David Campanale és Bonchidai Csaba | Fotók: Szabó Tünde

 

Ennek alapján már nem is tűnt olyan légből kapottnak Kató Béla erdélyi református püspök megállapítása, miszerint a 21. század a fundamentalizmus százada lesz. Ő persze inkább attól a folyamattól tart, hogy már a protestáns egyházak sem tudják magukon belül rendezni a nézetkülönbségeket, és nyugaton bizonyos bioetikai kérdések mentén 2-3 részre is szakadnak.

 

Kár, hogy a püspök nem fejtette ki, melyek ezek a kérdések, amelyek tovább szabdalják a protestánsokat, bár épp ő mondta ki, hogy a reformáció értékelte fel ennyire a személyes és a lokális identitásokat. A protestáns gondolatok pedig már 500 évvel ezelőtt is aránylag gyorsan, 15-30 év alatt megjelentek Erdélyben, ez ma már percek, másodpercek kérdése, mondta Kató, de nem említette, milyen gondolatok megjelenésétől tart leginkább.

 

A protestantizmus egyébként fordítói mozgalomként indult, 

médiaforradalommal – a nyomtatással – terjedt el, és bár hitbéli kérdésekre keresett új válaszokat, ezek a válaszok (személyes viszony Krisztushoz, lelkiismereti szabadság, a világi munka elfogadása istentiszteletként, a hitelezés elfogadása etikusként) mélyen megváltoztatták Európa társadalmi és gazdasági berendezkedését is – tudtuk meg Hafenscher Károlytól, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnökétől, aki jelenleg a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos az Emberi Erőforrások Minisztériumában.

 

 

Ugyancsak ő magyarázta el a protestáns „solákat”, a „csakokat”, annak a hitújítási mozgalomnak az elveit, amely sok-sok hasonló kezdeményezéssel ellentétben végül nem halt el, hanem új egyházakat alapított, és áthatotta az élet minden területét:

  • Sola Fide: csak a hit számít;
  • Sola Scriptura: csak az (szent)írás a forrás, amit Hafenscher úgy értelmez, hogy vannak rögzített szabályok, amelyekhez ragaszkodni kell;
  • Sola Gratia: a hit az tulajdonképpen bizalom is az emberek között, sőt megelőlegezett bizalom, vagyis nem a farkastörvények határozzák meg az emberek közötti viszonyokat;
  • Solus Christus: a keresztény hitnek abból a személyes viszonyból kell táplálkoznia, amelyet Krisztussal alakítunk ki, aki maga az önfeláldozás.

Azt mindenki elmondta az asztalnál, hogy Európa a reformáció nélkül nem így nézne ki, de senki sem konkretizálta, mi és hogyan változott meg a kontinensen. Hogy a vallásháborúknak milyen demográfiai, hadiipari, diplomáciai stb. hatásuk volt, a munka vallásos elismerése és az addig megvetett hitelezés kiemelése a bűnök kategóriájából hogyan pörgette fel a kapitalista gazdaság térhódítását. 

 

Ahogy vágyak és projektek szintjén sem sikerült mélyebbre ásni az orbáni közhelyeknél, amelyeket Tusnádfürdőn is gyakran hangoztat: a családokat meg kell erősíteni, a munka jó, a spekulatív tőke rossz. 

 

Ha a vallást a 21. században sem lehet csak lelki homokozónak tekinteni, 

ahogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere fogalmazott, akkor hogyan lehet vele például az etikus gazdaságot erősíteni a profithajhászás rovására? Mert az nem lehet következmények nélküli, mondta a csúcsminiszter, hogy az új magyar alkotmány azzal kezdődik: Isten, áldd meg a magyart. 

 

Ezzel összhangba kell hozni a jogi, sőt akár adóügyi szabályozásokat is, sok még a tennivaló ezen a téren Magyarországon, mondta, de sajnos nem fejtette ki, milyen adórendszerrel vagy közbeszerzési eljárásokkal erősítené a hit és a munka melletti elkötelezettséget a globális gazdaságba egyébként erősen beágyazott Magyarországon.

 

 

Az utolsó körre mindenki feltette a reformációs emlékkalapot

 

A „civilben” református lelkész szerint a hitnek a kálvini totalitásigénye nem azt jelenti, hogy az egyháznak kell mindent irányítania, hanem azt, hogy mindenben a szentírás tanítása a mérce. Ezt a mércét pedig személyesen kell alkalmazni, a reformáció személyessé tette a hitet, ez volt a legnagyobb húzása, hangsúlyozta Balog.

 

Azzal, hogy a reformáció szerint nincs senki Isten és a hívő között, a viszonyunk a transzcendenciához közvetítetlen, olyan radikális lelkiismereti szabadságot határozott meg, amely Balog szerint tulajdonképpen megbízhatatlanná teszi a valóban keresztény politikust. A hit református formája számára azt jelenti, hogy „a főnök feljebb van, feljebb a püspöknél, feljebb a miniszterelnöknél”, vagyis

 

a lelkiismeret feljebbvaló a pártfegyelemnél. 

Ilyen értelemben szerinte a hit igenis lehet a politika korrektívuma. Sőt a vallásbékét felhasználhatjuk 2018-ban arra is, hogy tompítsuk 1918 centenáriumának várhatóan magyarellenes élét.

 

Miután megtudtuk a moderátortól, Kovács István unitárius egyházi közügyigazgatótól, hogy a reformáció külön színfoltja a magyar alapítású unitárius egyház, csúcsvívmánya pedig a tordai vallásszabadság, amelynek jövőre lesz a 450. évfordulója, Balog Zoltán kapott az alkalmon, hogy elmondja:

  • a magyar kormány támogatásával újítják fel a tordai római katolikus templomot, amelyben a lelkiismereti szabadságot kihirdették;
  • a centenáriummal pedig állítsuk szembe a vallásbéke meghirdetésének 450. évfordulóját:

kérjük az utódállamokat, hogy tartsák tiszteletben a tordai vallásszabadság szellemét, Románia pedig az egyesülést kinyilvánító gyulafehérvári nyilatkozat betűjét. „Ha ötven százaléka megvalósult volna annak, ami ott le van írva, a magyar közösségnek sokkal komolyabb esélyei lennének a túlélésre, a gyarapodásra” – jegyezte meg Balog. 

 

Kató Béla mást is kérne a román államtól, mégpedig az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folytatását. Közönségkérdésre válaszként elmondta, jelenleg a visszaszolgáltató bizottságok nem mernek dönteni, a döntéseket inkább a bíróságokra testálják, azok pedig sorra hozzák a copy-paste ítéleteket az egyházi tulajdonok visszakerülése ellen. 

 

 

Ez a joggyakorlat Kató Béla szerint tarthatatlan. Az egyházi ingatlanok és iskolák biztosítják az anyagi, illetve szellemi alapot ahhoz, hogy a reformáció társadalomszervezési kérdésekben is megmutathassa, mit tanult abból, hogy vissza tudott menni az alapokhoz, mondta Kató.

 

Szerinte az egyháznak ma is az a feladata, hogy az emberek mindennapi életében felmerülő kérdésekre adjon választ. „Ha ma fejek fölött elbeszélő, teologizáló, historizáló egyház leszünk, nem tudunk választ adni az emberek mindennapi kérdéseire, akkor felszámolódunk” – jelentette ki Kató.

 

Hafenscher Károly szerint a reformáció a helyi kisközösségek együttélésének mikéntjében tud utat mutatni, hogy a közösség konszenzusosan tudja eldönteni, mi az, ami számára jó, és ebből tudjon építkezni. Kovács István is a helyi partikularitások együttélésének megoldásában látja a reformáció jövőbeni feladatát: bízik benne, hogy létezik magyar út és európai út az eltérő közösségek együttélésére, de sajnos nem ecsetelte, hogy szerinte az hogyan néz ki a mindennapokban.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az MTV megszűnésével egy korszak zárult le

Sánta Miriám

MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?

Szilvafák lila derengésben – huszonötödik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Így gyilkoltak a dualizmuskori szatmári nők
Főtér

Így gyilkoltak a dualizmuskori szatmári nők

Úgy történt, hogy fokhagyma helyett arzén került a tejfölös pecsenyébe – a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórum történelem szekciójának előadásain jártunk.

Szexuális bűncselekmények vádjával őrizetbe vettek egy Beszterce-Naszód megyei polgármestert
Krónika

Szexuális bűncselekmények vádjával őrizetbe vettek egy Beszterce-Naszód megyei polgármestert

Őrizetbe vették hétfőn a rendőrök a Beszterce-Naszód megyei Jád (Livezile) község polgármesterét szexuális bűncselekmények miatt.

Hálókocsis vonatozás 2025-ben: kórházba juttattak egy nőt a poloskacsípések – hírek vasárnap
Főtér

Hálókocsis vonatozás 2025-ben: kórházba juttattak egy nőt a poloskacsípések – hírek vasárnap

További hírek: petíció indult, hogy a repülőn utazó családtagokat egymás mellé ültessék a légitársaságok. Egy Maros megyei sofőr az önkívület határára itta magát, utána volán mögé ült.

Harmadikos diák tombolt az iskolában, pedagógusok is megsérültek
Székelyhon

Harmadikos diák tombolt az iskolában, pedagógusok is megsérültek

Súlyos incidens történt kedden a kolozsvári George Coșbuc középiskolában: egy feldühödött elemis tanuló kificamította egy tanítónő vállát, orrba fejelte a helyettes igazgatónőt és megharapta az iskola pszichológusának kezét.

Házi őrizetbe került a szexuális erőszakkal gyanúsított erdélyi polgármester
Krónika

Házi őrizetbe került a szexuális erőszakkal gyanúsított erdélyi polgármester

Házi őrizetbe helyezte a bíróság a szexuális bűncselekményekkel gyanúsított Traian Simioncát, a Beszterce-Naszód megyei Jád (Livezile) polgármesterét. A pártja által a botrány kirobbanása nyomán felfüggesztett polgármesterre nyomkövetőt helyeztek.

Újabb részlet derült ki a szépvízi tragédia kapcsán
Székelyhon

Újabb részlet derült ki a szépvízi tragédia kapcsán

Még tart a nyomozás a szépvízi víztározónál holtan talált fiatalok ügyében, de a szakvélemény szerint semmi nem utal arra, hogy a két érintetten kívül más is részt vett volna a tragédia okozásában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Az MTV megszűnésével egy korszak zárult le

Sánta Miriám

MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?

Szilvafák lila derengésben – huszonötödik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS