// 2025. szeptember 16., kedd // Edit

Partikularitások totális meg- és együttélése

// HIRDETÉS

Ezt a problémát vetette fel 500 éve a reformáció, és próbálja megoldani azóta is. 1918 centenáriumára a tordai vallásbéke 450 éve a csattanós válasz?

Művelt és magas beosztásban dolgozó lelkészek kerülgették a forró kását szerdán Tusványoson a Reformáció 500: Europa semper reformanda? – A reformáció eszméje és Európa jövője című panelbeszélgetésen. Kultúr- és vallástörténeti címszavak és kifejtetlen jóslatok röpködtek a protestáns egyházi vezetők között, de egyik felvetett szálon sem indultak el komolyabban.

 

A pódiumbeszélgetés két kakukktojása Szilágyperecseny polgármestere, Bonchidai Csaba és a BBC tudósítója, az 1989-es kelet-európai rendszerváltások és a bálványosi diáktáborok régi követője, David Campanale volt. Előbbi a közösségért végzett munka fontosságát emelte ki rövid hozzászólásaiban, utóbbi szenvedélyes kortesbeszédeket tartott arról, hogy 

  • Európának a hit, a bűnbánat és a Krisztushoz való személyes viszony alapján kell megújulnia, ez rendezi majd az unión belüli politikai, gazdasági és társadalmi konfliktusokat;
  • ezt a folyamatot Lengyelországnak és Magyarországnak kell vezetnie;
  • a keresztény politikusok csak ne kardoskodjanak állam és egyház, állami és egyházi oktatás szétválasztása mellett;
  • ha már 500 éves a reformáció, akkor minden magyar iskolás kapjon egy bibliát.

 

Balog Zoltán, David Campanale és Bonchidai Csaba | Fotók: Szabó Tünde

 

Ennek alapján már nem is tűnt olyan légből kapottnak Kató Béla erdélyi református püspök megállapítása, miszerint a 21. század a fundamentalizmus százada lesz. Ő persze inkább attól a folyamattól tart, hogy már a protestáns egyházak sem tudják magukon belül rendezni a nézetkülönbségeket, és nyugaton bizonyos bioetikai kérdések mentén 2-3 részre is szakadnak.

 

Kár, hogy a püspök nem fejtette ki, melyek ezek a kérdések, amelyek tovább szabdalják a protestánsokat, bár épp ő mondta ki, hogy a reformáció értékelte fel ennyire a személyes és a lokális identitásokat. A protestáns gondolatok pedig már 500 évvel ezelőtt is aránylag gyorsan, 15-30 év alatt megjelentek Erdélyben, ez ma már percek, másodpercek kérdése, mondta Kató, de nem említette, milyen gondolatok megjelenésétől tart leginkább.

 

A protestantizmus egyébként fordítói mozgalomként indult, 

médiaforradalommal – a nyomtatással – terjedt el, és bár hitbéli kérdésekre keresett új válaszokat, ezek a válaszok (személyes viszony Krisztushoz, lelkiismereti szabadság, a világi munka elfogadása istentiszteletként, a hitelezés elfogadása etikusként) mélyen megváltoztatták Európa társadalmi és gazdasági berendezkedését is – tudtuk meg Hafenscher Károlytól, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnökétől, aki jelenleg a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos az Emberi Erőforrások Minisztériumában.

 

 

Ugyancsak ő magyarázta el a protestáns „solákat”, a „csakokat”, annak a hitújítási mozgalomnak az elveit, amely sok-sok hasonló kezdeményezéssel ellentétben végül nem halt el, hanem új egyházakat alapított, és áthatotta az élet minden területét:

  • Sola Fide: csak a hit számít;
  • Sola Scriptura: csak az (szent)írás a forrás, amit Hafenscher úgy értelmez, hogy vannak rögzített szabályok, amelyekhez ragaszkodni kell;
  • Sola Gratia: a hit az tulajdonképpen bizalom is az emberek között, sőt megelőlegezett bizalom, vagyis nem a farkastörvények határozzák meg az emberek közötti viszonyokat;
  • Solus Christus: a keresztény hitnek abból a személyes viszonyból kell táplálkoznia, amelyet Krisztussal alakítunk ki, aki maga az önfeláldozás.

Azt mindenki elmondta az asztalnál, hogy Európa a reformáció nélkül nem így nézne ki, de senki sem konkretizálta, mi és hogyan változott meg a kontinensen. Hogy a vallásháborúknak milyen demográfiai, hadiipari, diplomáciai stb. hatásuk volt, a munka vallásos elismerése és az addig megvetett hitelezés kiemelése a bűnök kategóriájából hogyan pörgette fel a kapitalista gazdaság térhódítását. 

 

Ahogy vágyak és projektek szintjén sem sikerült mélyebbre ásni az orbáni közhelyeknél, amelyeket Tusnádfürdőn is gyakran hangoztat: a családokat meg kell erősíteni, a munka jó, a spekulatív tőke rossz. 

 

Ha a vallást a 21. században sem lehet csak lelki homokozónak tekinteni, 

ahogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere fogalmazott, akkor hogyan lehet vele például az etikus gazdaságot erősíteni a profithajhászás rovására? Mert az nem lehet következmények nélküli, mondta a csúcsminiszter, hogy az új magyar alkotmány azzal kezdődik: Isten, áldd meg a magyart. 

 

Ezzel összhangba kell hozni a jogi, sőt akár adóügyi szabályozásokat is, sok még a tennivaló ezen a téren Magyarországon, mondta, de sajnos nem fejtette ki, milyen adórendszerrel vagy közbeszerzési eljárásokkal erősítené a hit és a munka melletti elkötelezettséget a globális gazdaságba egyébként erősen beágyazott Magyarországon.

 

 

Az utolsó körre mindenki feltette a reformációs emlékkalapot

 

A „civilben” református lelkész szerint a hitnek a kálvini totalitásigénye nem azt jelenti, hogy az egyháznak kell mindent irányítania, hanem azt, hogy mindenben a szentírás tanítása a mérce. Ezt a mércét pedig személyesen kell alkalmazni, a reformáció személyessé tette a hitet, ez volt a legnagyobb húzása, hangsúlyozta Balog.

 

Azzal, hogy a reformáció szerint nincs senki Isten és a hívő között, a viszonyunk a transzcendenciához közvetítetlen, olyan radikális lelkiismereti szabadságot határozott meg, amely Balog szerint tulajdonképpen megbízhatatlanná teszi a valóban keresztény politikust. A hit református formája számára azt jelenti, hogy „a főnök feljebb van, feljebb a püspöknél, feljebb a miniszterelnöknél”, vagyis

 

a lelkiismeret feljebbvaló a pártfegyelemnél. 

Ilyen értelemben szerinte a hit igenis lehet a politika korrektívuma. Sőt a vallásbékét felhasználhatjuk 2018-ban arra is, hogy tompítsuk 1918 centenáriumának várhatóan magyarellenes élét.

 

Miután megtudtuk a moderátortól, Kovács István unitárius egyházi közügyigazgatótól, hogy a reformáció külön színfoltja a magyar alapítású unitárius egyház, csúcsvívmánya pedig a tordai vallásszabadság, amelynek jövőre lesz a 450. évfordulója, Balog Zoltán kapott az alkalmon, hogy elmondja:

  • a magyar kormány támogatásával újítják fel a tordai római katolikus templomot, amelyben a lelkiismereti szabadságot kihirdették;
  • a centenáriummal pedig állítsuk szembe a vallásbéke meghirdetésének 450. évfordulóját:

kérjük az utódállamokat, hogy tartsák tiszteletben a tordai vallásszabadság szellemét, Románia pedig az egyesülést kinyilvánító gyulafehérvári nyilatkozat betűjét. „Ha ötven százaléka megvalósult volna annak, ami ott le van írva, a magyar közösségnek sokkal komolyabb esélyei lennének a túlélésre, a gyarapodásra” – jegyezte meg Balog. 

 

Kató Béla mást is kérne a román államtól, mégpedig az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folytatását. Közönségkérdésre válaszként elmondta, jelenleg a visszaszolgáltató bizottságok nem mernek dönteni, a döntéseket inkább a bíróságokra testálják, azok pedig sorra hozzák a copy-paste ítéleteket az egyházi tulajdonok visszakerülése ellen. 

 

 

Ez a joggyakorlat Kató Béla szerint tarthatatlan. Az egyházi ingatlanok és iskolák biztosítják az anyagi, illetve szellemi alapot ahhoz, hogy a reformáció társadalomszervezési kérdésekben is megmutathassa, mit tanult abból, hogy vissza tudott menni az alapokhoz, mondta Kató.

 

Szerinte az egyháznak ma is az a feladata, hogy az emberek mindennapi életében felmerülő kérdésekre adjon választ. „Ha ma fejek fölött elbeszélő, teologizáló, historizáló egyház leszünk, nem tudunk választ adni az emberek mindennapi kérdéseire, akkor felszámolódunk” – jelentette ki Kató.

 

Hafenscher Károly szerint a reformáció a helyi kisközösségek együttélésének mikéntjében tud utat mutatni, hogy a közösség konszenzusosan tudja eldönteni, mi az, ami számára jó, és ebből tudjon építkezni. Kovács István is a helyi partikularitások együttélésének megoldásában látja a reformáció jövőbeni feladatát: bízik benne, hogy létezik magyar út és európai út az eltérő közösségek együttélésére, de sajnos nem ecsetelte, hogy szerinte az hogyan néz ki a mindennapokban.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Szántai János

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Úgy megverte a dohányzáson ért diák a tanárt, hogy az kórházba került – hírmix
Főtér

Úgy megverte a dohányzáson ért diák a tanárt, hogy az kórházba került – hírmix

Nicușor Dan mindenkit biztosít, Románia képes megvédeni magát az orosz drónokkal szemben. Téglával támadt felesége nagyanyjára egy férfi.

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton
Krónika

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton

Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek
Főtér

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.

Extrán fizetnek három napig a visszaváltott palackokért az egyik Székelyföldön is népszerű üzletláncban
Székelyhon

Extrán fizetnek három napig a visszaváltott palackokért az egyik Székelyföldön is népszerű üzletláncban

Egy kis pluszra tehetnek szert utalvány formájában azok a vásárlók, akik bekapcsolódnak a Lidl legfrissebb kampányába.

Védelmi miniszter: nem lőttük le a román légtérbe behatoló orosz drónt, de megtehettük volna
Krónika

Védelmi miniszter: nem lőttük le a román légtérbe behatoló orosz drónt, de megtehettük volna

Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni
Székelyhon

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Fényes nappal ment be a medve a székelyudvarhelyi háztartások közé, ezért hétfőn este lezárták a Rét utcát. Két órát tartott, amire sikerült elkergetni a nagyvadat. A hatóságok munkáját nehezítette, hogy egy bokros területen bújt el a medve.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Szántai János

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

// HIRDETÉS